Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Fellebbezett a makói gáz kutatója

Makó - Miután nem kapott szakhatósági hozzájárulást munkájának folytatásához, fellebbezett a makói palagázmezőn dolgozó TXM Kft. Az eljárás még tart, de a Vidékfejlesztési Minisztérium nyilatkozataiból következtetni lehet arra, mi lesz a vége.
Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

Folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozom" – válaszolta lapunk érdeklődésére Szabó György, a Falcon tulajdonában álló TXM Kft. igazgatója. Arról kérdeztük, mire számít a cég, mert nem kapta meg a szakhatósági hozzájárulást munkájának folytatásához a makói gázmezőn. A működési engedélykérelmet az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség utasította el. Információink szerint a vállalat fellebbezett a döntés ellen, így most az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozhat a kérelemről.

A palagáz kitermeléséhez alkalmazott technológiával van gond. A nem hagyományos gázmezőkön a szénhidrogén a kőzetek pórusaiban húzódik meg.

A nyomásmérő talán örökre nullát mutat majd a makói gázmezőn. Archív fotó: Karnok Csaba
A nyomásmérő talán örökre nullát mutat majd a makói gázmezőn.
Archív fotó: Karnok Csaba

Ahhoz, hogy kitermelhető legyen, repedéseket hoznak létre, ahol összegyűlhet. A repedést úgy idézik elő, hogy nagy nyomással folyadékot préselnek be a több ezer méter mélyen lévő rétegekbe. A Vidékfejlesztési Minisztérium az atv.hu-nak küldött nyilatkozatában egy tavalyelőtti tanulmányra hivatkozik, amely szerint a repesztésre használt folyadék 2 százalékban mérgező, allergén, mutagén és rákkeltő anyagokat tartalmaz, veszélyezteti az ivóvízbázist. Az Európai Bizottság is munkacsoportot hozott létre e probléma vizsgálatára. Németországban a vízibázis védőövezetében, Hollandiában, Luxemburgban, Bulgáriában pedig általában betiltották a kitermelésnek ezt a módját. Ami a makói engedélykérelmet illeti, a tárca szerint a cég „nem támasztotta alá kellőképpen sem a természetes víz használatával végzett rétegrepesztéses technológia, sem pedig a kitámasztó anyag nélküli rétegrepesztés alkalmazhatóságát", ezért nem kapott engedélyt.

Nem csak a TXM vár

Magyarország éves földgázfogyasztása 10 milliárd köbméter. A „magyar földtani gázvagyon" pedig a bányászati hivatal adatai szerint 3563 milliárd köbméter. Ebből 2393 milliárd a kitermelhetőnek tartott készlet, ennek nagy része, körülbelül 2000 milliárd köbméter azonban palagáz, nehéz kitermelni. Egyébként is nehéz tervezni egy ilyen beruházás költségét – az eddigi makói próbálkozások mutatják –, másrészt most a zöldhatóság tartózkodása is visszaveti a kutatást. Harmadrészt 2010-ben a bányászati és földtani hivatal új koncessziós rendszert ígért, amellyel újraszabályoznák, hogyan lehet hozzájutni az egyes területekhez. Ez még nem született meg, pedig várják a szénhidrogénnel foglalkozó cégek, így a Mol is.

Az atv.hu-nak Holoda Attila energetikai szakember azt mondta, az olajbányászok készek arra, hogy a környezetvédelmi szakemberekkel közösen dolgozzák ki azt a feltételrendszert, amely az elérhető legnagyobb biztonságot garantálja. Ám ehhez Holoda szerint nincsenek szakemberek a zöldhatóságnál, ezért tartanak ki inkább – biztos, ami biztos alapon – a tiltás mellett.

Ezt mintha cáfolná, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterek lettországi tanácskozásán épp Fazekas Sándor hozta szóba a palagáz ügyét. Úgy fogalmazott, Magyarország nem lehet elutasító ez ügyben, mert a hazai földben lévő palagázkészlet évszázados távlatban biztosítaná az ország ellátását. Ígérte, a tárca szakértőket kér fel a kérdés tanulmányozására, említette, hogy a makói gázmező kutatásához több engedélyt is kiadott már az állam, „és jelenleg is folynak eljárások ezen a területen". Ő is szóba hozta viszont a környezeti kockázatokat. Megemlítette a pennsylvaniai vízszennyezést, és azt, hogy földmozgást, földrengésveszélyt is jelenthet a rétegrepesztés. De nem csak az: szombaton Svájc keleti részén, a kalandozó magyarok történetéből is ismert St. Gallen mellett okoztak 3,6-os erejű földrengést termálvizet kutató, 4500 méter mélyre hatoló fúrások. A munkát a földrengés vizsgálatáig leállították.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vascsővel fenyegették egymást

Elkapta őket a virtus, „csak" fenyegetőztek és ordítoztak, ám ez is elég volt ahhoz, hogy begyűjtsék őket a rendőrök. Tovább olvasom