Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Festményen a történelmi címer

Méltó helyre került Makó ősi címere: Szekeres István grafikus festményét a városháza nagytermének közepén helyezték el. A művész korábban Abádszalók, Solt és Terézváros címereinek újraélesztését-megformálását is vállalta.
A makói városháza nagytermének meghatározó festménye Szekeres István alkotása. Fotó: Karnok Csaba
A makói városháza nagytermének központi helyére került a város ősi címerét ábrázoló festmény, amelyet a település díszpolgára, Szekeres István grafikusművész készített az önkormányzat felkérésére. Karsai Ildikótól, a város művészeti tanácsosától megtudtuk: Makó jelképei 1550-ben keletkeztek, ám a későbbiekben elvesztek. Ezért döntöttek úgy még tavaly, hogy eredeti formájában, művészi igényességgel „élesztik újra" a címert, s ehhez kérték a nagy tapasztalattal rendelkező művész segítségét.

– Mindez része annak a folyamatnak, amelynek célja, hogy eredeti fényében állítsuk vissza a városháza nagytermét, hiszen ez Makó számára is szimbolikus jelentőséggel bír. A felújítás tervei jelenleg is készülnek – fogalmazott Karsai Ildikó.

– Nagyon komoly és megtisztelő feladatnak tartottam a legutóbbi, és a 15 évvel ezelőtti felkérést is, hiszen a grafikai verziót még 1990-ben készítettem – fogalmazott a nyugalmazott művész, Szekeres István. – Hiszen, bár Budapesten élek, a szívem mélyén még mindig makóinak tartom magam, itt születtem, sőt a feleségem is innen származik, így szívügyem volt a címer „feltámasztása". Még a rendszerváltást követően kezdtem kutatni, s hamar kiderült: az eredeti jelkép a török időkben született, és nem sokkal az után el is égett. Aztán az országos levéltárból kikértem a város pecsétes okleveleit, s nagyítóval böngésztem a jelkép részleteit. Kiderült: több olyan apró szimbólum is szerepelt az eredeti verzión, amely kifejezetten ősi motívum, hiszen a kereszt, a kígyó, a vízimadár és a sás már az egyiptomi hieroglifákon is megtalálható volt.

A művész rámutatott: úgy festette meg a képet, hogy közelről grafikai részletességgel, távolról pedig egységes összhatással közvetítse a címer szimbolikáját – ehhez a korai reneszánsz mesterek művészeti eszköztárát használta fel. A szakember egyébként nem először „élesztett újra" városi jelképet, hiszen megtudtuk: Abádszalók és Solt városában is hasonló feladatra kérték fel, és ő alkotta meg a budapesti Terézváros címerét is, amit a VI. kerület határán helyeztek közszemlére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Regionális díj a makói vízműnek

A régióbeli három megye kereskedelmi és iparkamarája, illetve a gazdasági szaktárca döntése alapján… Tovább olvasom