Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Földgáz után kutatnak Makónál

Jelentős földgázlelőhelyet sejt Makó alatt egy kanadai-brit óriásvállalat, a Falcon már meg is kezdte a próbafúrásokat. A területen a Mol is végzett kutatásokat, de a nagy mélységű fúrást túl kockázatosnak találták. A tengeren túlról jött cég más technológiát használ.
Makó északnyugati térségében, az úgynevezett Makó–6 nevű kutatási területen fúrásokat kezdett egy kanadai-brit, hazánkban is több százmilliós befektetést vállaló olajipari vállalkozás, a Falcon Oil & Gas Ltd. A munkálatok célja, hogy földgázlelőhelyet tárjanak fel az alföldi térségben – mondta Marc A. Bruner, a vállalkozás elnöke.

– Nagyon örülünk, hogy végre Bulgária és Románia után Magyarországon is megkezdhettük a feltáró munkálatokat. Amennyiben kedvezőek lesznek az eredmények, még az idén közepes mélységű fúrásokkal folytatjuk a kutatást Pusztaszer, majd pedig Székkutas térségében – fogalmazott tájékoztatójában az elnök, aki hozzátette: a makói térségben végzett előtanulmányok nagyon biztatók, nagy mennyiségű földgázra számítanak. A vállalkozás a kitermeléshez szükséges feltáró és logisztikai feladatokat ellátó szakembereket maga biztosítja, és remélik, hogy a próbafúrásokat még az év végéig befejezik.

A Falcon az úgynevezett Tisza-területen mintegy tizenhat négyzetkilométert vizsgált át szeizmikus földmérési módszerekkel. A háromdimenziós felmérés eredményeképp döntöttek a három lehetséges feltárási pontról.

A Makó környéki területen korábban a Mol Rt. is végzett feltáró munkát és kutatásokat, ám az eredmények nem győzték meg arról a magyar olajipari óriást, hogy a földgáz kitermelése eredményes lehet. Holoda Attilától, a részvénytársaság termelési igazgatójától megtudtuk: a próbafúrások eredményeképp kiderült, hogy a magyar technológia számára túlságosan mélyen helyezkedik el a szénhidrogén-lelőhely.

– Mint a Dél-Alföld zöme, a Makót környező területek is minden bizonnyal nagyon gazdagok szénhidrogénekben, mindenek előtt földgázban, ám a próbafúrásaink igazolták, hogy olyan nagy mélységben helyezkednek el a természeti kincseket tartalmazó rétegek, ahonnan a mi technológiánkkal nem biztonságos a kitermelés. A több mint hatezer méteres mélységben fiatal kőzetréteg rejti a földgázt, amelynek állékonysága labilis. A mélység miatt nagyon magas hőmérséklettel és nagy nyomással is számolni kell – fogalmazott az igazgató, aki még hozzátette: a tengeren túli vállalkozással kölcsönösen felvették a kapcsolatot, és figyelemmel kísérik az eredményeket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Határsértők Makón és Csanádpalotán

Tizenhárom határsértőt fogtak el a minap a kiszombori és a nagylaki határőrök. Az egyik csoportot… Tovább olvasom