Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Hoffmann Rózsa: a legtöbb önkormányzat várhatóan kérni fogja a fenntartói szerepet

Makó - Mindenféle félretájékoztatással szemben az elmúlt hónapokban egyenes irányban haladtunk. Augusztus 31-én a kormány megtárgyalta, és elfogadta a köznevelési koncepciót - jelentette ki Hoffmann Rózsa kedden Makón.
A mintegy négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára rendezett konferencián a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját ismertette.

- Minden probléma arra vezethető vissza, hogy a köznevelési rendszert piaci szereplőnek tekintették, így kiszolgáltatták a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, amelynek ellátása alapvetően az állam feladata - mondta _%Hoffmann Rózsa, majd kijelentette: meg fog változni az iskolák jogállása, fő szabályként az állam lesz a fenntartó, de nem közvetlenül, hanem a kormányhivatalokon, később a járási hivatalokon keresztül. "De megfelelő paraméterek megléte esetén" a fenntartás jogát megkaphatják az önkormányzatok. Az államtitkár szerint a legtöbb önkormányzat várhatóan kérni fogja a fenntartói szerepet.

- Felborult a jogok és kötelességek harmóniája, egyetértési joga volt szülőknek, diákoknak házirendben és egyéb dolgokban - folytatta a problémák felsorolását. - Nem helyes, hogy intézményi szintű döntésekben laikusok kaptak meghatározó szerepet. A szülők és a gyerekek véleményét meg kell kérdezni, de az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek - fogalmazott.

Szintén probléma, hogy az "értékalapú nevelés meggyengült, felváltotta az értékrealizmus, ennek következményei a fiatalok normaszegésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhetők".

Megszűnt az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás. A kompetencianövelés az egyén számára hasznos, de a nemzet számára kevés - folytatta Hoffmann Rózsa. Kijelentette: nem lesz húszféle kerettanterv, mert az csökkenti az egységességet. Kötelezően választható kerettantervek lesznek, de a jelenleginél jóval kevesebb. A tantestületek viszont dönthetnek úgy, hogy például a makói kisdiákok a hagymatermesztést is tanuljanak, "ezt be lehet építeni a kerettantervbe".

A törvény csökkenti továbbá a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra.

- Romlik az oktatás eredményessége, hanyatlik a fiatalok teljesítménye az oktatás szinte minden területén. A felzárkóztatási programok sikertelenek maradtak. A koncepcióban viszont legalább 23 elem szolgálja a sikeres felzárkóztatást - jelentette ki az államtitkár, aki szerint probléma az is, hogy a pedagógushivatás tekintélye mélyponton van, ami pedig a köznevelés megújításának gátja. Azt mondta, a pedagógus életpálya-modell többek között jelentős béremelést tervez, ami "a mostani fizetés 150 százaléka, vagy több". Erre 2012-ben még nem lesz képes a magyar gazdaság, de várhatóan 2013-ban igen. A modellt Hoffmann Rózsa nem részletezte, azt mondta: a teljes szöveg napokon belül nyilvánosságra kerül.

A szakfelügyeleti rendszer analógiájára, de nem azt másolva külső szakmai kontroll lesz érvényben, ezt erre jelentkező pedagógusok fogják végezni a kormányhivatalok beosztása szerint.

- A koncepció annyi mozzanatot tartalmaz, hogy mindenre nem volt idő. Az egész napos oktatás benne van a koncepcióban, ez alapvető igényére reflektál - válaszolta Hoffmann Rózsa lapunk érdeklődésére az előadás után tartott sajtótájékoztatón.

Elmondta: a délutáni órák miatt lazábbá válik a gyerekek iskolai benntartózkodása, ez széthúzott órarendet eredményez. "Nem kell délig vagy egyig ledarálni az összes komoly órát, de lehetnek foglalkozások is: zene, sport, felzárkóztatás, gyerekekkel való egyéni foglalkozás."

Beszélt arról is, hogy központi létszámleépítést nem terveznek, de "az egyes területeken jelentkező mínuszt követni fogja a pedagógusok számának csökkenése, de ez várhatóan kisebb lesz, mint a nyugdíjba-vonulás."

Olvasóink írták

46 hozzászólás
  • 46. mosómasa 2011. szeptember 12. 21:28
    „45. Hol hallottad ezt a rémhírt? ( Legalábbis remélem, hogy az!!!!) Ha bezárják a környékbeli iskolákat- melyek közt van egy pár elég nagy létszámú, és elég jól működö- , akkor ezek a gyerkőcök hol fognak tanulni? Bejárnak MAkóra?! De hová és hogyan és miért és..............”
  • 45. polarbear 2011. szeptember 09. 20:02
    „Ki hallott róla: azt mondta a polgármesterünk,hogy Hoffmann Rózsa mondta hogy bezárják a falusi iskolák felső tagozatát minden környékbeli faluban,ha van gyerek, ha nincs...”
  • 44. papika56 2011. szeptember 09. 17:24
    „T. 43. igazad van .
    De Te az alsósokról beszélsz. Ez mai is így van.
    De Rózsika a felsősöket is így akarja lekötni. 5-8 ig. Du. ma napközinek hívják --mostantól ugyan úgy tanulnának du . is mint az alsósok.
    Sok gyerek jár pl. du. különórákra , edzésre stb.
    a szülő elkérheti a gyereket .
    T. 41.
    " kik mennek tanári pályára ....." gyenge v. közepes eredmény ???? HÁÁÁT NAGYON TÉVEDSZ !!!!!!!!
    Gondolom nem végeztél SE FŐISKOLÁT , se EGYETEMET külömben nem írnál ekkora MARHASÁGOT !!!!!!!!
    A tanári pálya le van járatva .Nincs olyan tisztelet, megbecsülés mint régen volt !
    Mert ilyen szülők vannak min pl : a 41. jha.
    Ekkora sértést még nem kaptak !!!!”
  • 43. barátfüle 2011. szeptember 08. 18:27
    „Power igen aktívan hinti a saját elképzeléseit az egésznapos iskoláról, ugyanakkor fogalma sincs, hogy mi az. Mi az előnye és hátránya?
    Elmondanám, hogy az egésznapos oktatás első kísérleteire 1967- től egy budapesti és egy makói iskolában került sor. Évekig folyt ilyen oktatás a szobiban, mégpedig a Deák épületben, a mostani idősek otthonában. Akár emlékezhetnének az ott tanulók.
    Előnyök: A gyerek nem visz haza leckét, azt megcsinálják az iskolában. Egy tantárgyi órát egy lazító óra követ. Ekkor írják meg ugyanazzal a tanítónénivel a leckét is. Ilyenkor van mód a korrekcióra, a gyengébbek korrepetálására. A gyerek még iskola táskát sem hoz, hiszen minden az iskolában van. A délelőttös és délutános tanítók váltják egymást így az alsó tagozatban is többfajta módszerrel, tudással találkozik a diák, nem csak eggyel. Előnyös az ingerszegény környezetből érkező gyereknek, mert nem fog lemaradni olyan könnyen, mint az elhanyagoló szülő esetén. Nincs csavargás, viszont van egész napi ellátás (tízórai, ebéd és uzsonna). Ezt sem kaphatja meg minden gyerek otthon. Az ilyen osztályban a gyerekek közötti különbség sokkal kisebb, mint a hagyományos osztályban, mert a gyakorlás és lecke készítés itt nem marad el. Ilyen iskolában a munkahelyen lévő szülő nyugodtabb lehet, hogy a gyerek jó helyen van, mint a "kulcs a nyakban" megoldás esetén. Előnye még a közösséghez szokás, a jobb alkalmazkodó képesség, az e4gymás közötti verseny szellem kiegyenlítettebbé válása. Kevésbé érvényesül a szülők pénze, a megfizetett korrepetáló, a számítógép stb adta előny.

    Hátránya akkor van, ha a gyerek egyik szülője otthon van. De még ekkor sem biztos, hogy a szülő képes olyan teljesítményre, amire egy pedagógus. A többi hátrányát sorolják az ellenzők.”
  • 42. kicsicsilla 2011. szeptember 08. 09:38
    „Mi például járunk úszni, táncolni és zenére is. Az iskola mikor tudja nekem biztosítani ezeket a feltételeket? vagy oldjuk meg esténkén a külön programokat? A tanárok - kevés kivétellel - nem működnek együtt a szülővel, valami oknál fogva feljebbvalónak hiszik magukat, csak az a jó amit ők elképzelnek, mert ők tudják csak igazán hogyan kell nevelni egy gyereket. Az általános iskolai rendszer, ma Magyarországon katasztrofális!”
  • 41. jha 2011. szeptember 07. 23:24
    „Egésznapos oktatás több általános iskolában is van, és 1985-től is ilyenbe jártam és a nevezett iskolában (Kiskunhalason) a mai napig így járnak az alsó tagozatosok. Napi 5 óra, ebéd után szabad foglalkozás, ami időjárástól függően szabadtéri vagy tantermi. 4-kor vége, házi feladat nincs, vagy csak minimális... miért baj ez? Nem értem, miért lenne rosszabb az iskola annál, ha a gyerek (hangsúlyozom: kisgyermek) délután az utcán, haveroknál, itt-ott lődörögne. Persze ehhez meg kell teremteni a kereteket, pénzügyi, infrastrukturális és személyi oldalon is!

    Többen elmondták a véleményüket arról, hogy milyen rosszak a pedgógusok... igazuk van. De miért csodálkozunk ezen? Ki megy tanárnak, tanítónak manapság? Könnyű bejutni, nincs alkalmassági követelmény. Lássuk be, a közepes vagy gyenge eredményeket produkálók mennek tanári pályára. Ezt kellene először megváltoztatni, a felvételit szigorú alkalmassági vizsgához kötni. Régen így volt, és ez igenis jó volt így.

    (mielőtt lehurrognak: felmenőim pedagógusok és én is az vagyok...)”
  • 40. knédli 2011. szeptember 07. 20:31
    „39. Zongorista
    Szóval Te nem szereted, ha a gyereked iskolába jár? Mi a gond?
    38. macs
    Honnan szeded, hogy a gyereknek a telefonkönyvet kell bemagolnia majd? Ez hol hangzott el?”
  • 39. zongorista 2011. szeptember 07. 19:29
    „Én egyszerűen NEM SZERETNÉM, ha a gyerekeim 8-tól du. 4-ig vagy 5-ig az iskolában lennének!
    Még 2-ig sem jó!!!”
  • 38. macs 2011. szeptember 07. 18:24
    „Az egész koncepcióval szerintem egy nagy baj van, HR idomítandó biorobotoknak tartja a gyerekeket, akik nem gondolkoznak, nem kérdeznek, ha kell bemagolják még a telefonkönyvet is. Hát nem tudom.............”
  • 37. Power 2011. szeptember 07. 14:37
    „"Fejlesztések nélkül önmagában az iskola egész napossá tétele nem hoz minőségi változást, nem szolgálja az elérni kívánt célt, a nagyobb esélyegyenlőtlenségek FELSZÁMOLÁSÁT, a felzárkóztatást." "Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa"”
  • 36. Power 2011. szeptember 07. 14:28
    „35. knédli 2011.09.07. 13:49
    Hazugság, hogy a hazai oktatási rendszerben az egész napos oktatás létező formái ,,mostohagyerekek", több iskola is próbálkozott vele, eredménytelenül. Fejlesztések nélkül önmagában az iskola egész napossá tétele nem hoz minőségi változást, nem szolgálja az elérni kívánt célt, a nagyobb esélyegyenlőtlenséget, a felzárkóztatást. Miközben a külföldi (angol, finn, német, stb.) példákat hozzák fel , nem szabad elfelejteni, hogy nálunk nincs meg az a fejlett struktúra. Ötletelni természetesen lehet.”
  • 35. knédli 2011. szeptember 07. 13:49
    „Az egész napost lehet jól és rosszul csinálni. Aki nem akarja csinálni, az inkább rosszul csinálja és tönkre teszi a jó elképzelést. Te csináltad már felsőben? És a saját tapasztalatodból mondod, hogy nem vált be?”
  • 34. Power 2011. szeptember 07. 13:39
    „32. knédli 2011.09.07. 13:24
    Nem az államtitkár asszony személyével van a problémám, hanem azzal a koncepcióval, amelyet már évekkel ezelőtt kipróbáltak általános iskolákban és nem vált be. Ha lenne némi rálátása és szakmai tapasztalata a közoktatás területén, ilyen nem történhetne meg.”
  • 33. knédli 2011. szeptember 07. 13:26
    „Egyébként, Te nem az egész napos iskoláról írtál, hanem arról, miért nem lehet megcsinálni. És ezen a ponot nem haladtat túl. Mert ha valamit nagyon nem akarunk, akkor megmagyarázzuk, hogy nincs értelme, és megvalósíthatatlan.”
  • 32. knédli 2011. szeptember 07. 13:24
    „Powwer!
    Ha hoffmann Rózsa nem ért hozzá - szerinted - akkr az elmúlt 22 év oktatásirányítói közül nevezz meg egyet, aki jobban értett az oktatáshoz és nagyobb szakmai tapasztalata volt, mint az államtitkár asszonynak.”
  • 31. Power 2011. szeptember 07. 13:19
    „Ha nem vetted volna még észre végig az "egész napos iskoláról" írtam. De nem baj! Előfordul az ilyesmi! :)
    "Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa"”
  • 30. knédli 2011. szeptember 07. 13:08
    „Power!
    Erősen tévedsz! Az intézményesített pedagóiai munka nem alsóban kezdődik, hanem már az oviban.”
  • 29. Power 2011. szeptember 07. 12:58
    „Rózsika és Princzinger Péter nem voltak tanítók, soha nem tanítottak például alsósokat, pedig a pedagógiai munka ott kezdődik. Princzinger Péter szerint ugyan nincs olyan feladat a közoktatás és a felsőoktatás világában, amit ne ismerne, vagy ne tudna tíz perc alatt átlátni, és abban intelligens, jó döntést hozni. Ehhez szakmai tapasztalatokra is szükség lenne, ami nincs.”
  • 28. knédli 2011. szeptember 07. 12:51
    „Legalább húsz éve mutogat a pedagógus a szülőre. S miközben ez a mutogatás folyik, egyre több a deviáns gyerek, a szabályokat egyátalán nem követő fiatal, akinek nincsenek céljai az életben, csak lődörgés. S lehetne hosszasan sorolni a társasalmi problémákat, amelyek a helyzet kialakulásához vezettek. Fölösleges.
    Amikor aztán átfogó változtatást venné kezdetét, akkor azt kezdjük el latolgatni, miért nem lehet megcsinálni, miért rossz az elképzelés, s nem azon gondolkodunk,hogy mi az előnye, a haszna, és hogyan lehetne a legjobbat kihozni belőle.”
  • 27. correct 2011. szeptember 07. 12:45
    „hol vannnak a régi tanárok akik még tanítottak???
    Ezek a mostaniak csak arra képesek,hogy minél jobban kicsavarják a gyerekeket.A mai tanítás szinvonala egyenlő a 0-val. Arra bárki képes lehet,hogy a tankönyvből tanítson és aláhúzassa a lényeget a könyvben.Ehhez nem kell még 8 osztály sem. Ezek az úgynevezett tanárok ,semmit sem értenek a szakmájukhoz,és nem is fognak.Felkészületlenek,és a kiégés jelei mutatkoznak mindegyiken.A fizetésüket nem értem miért kapják???
    Én csak a Bartók-ot tudom felhozni példaként.
    Itt az van amit a tanár akar,hiába nem akar valaki versenyre menni,akkor is mennie kell mert ugye az iskola hírneve. És még pofátlanul ha a gyermek elér valami eredményt kiszúrják a szemét egy beírással.
    Ha pedig nem ér el semmit vagy nem úgy jönnek össze a dolgok akkor örökre megbélyegzik,sőt kiközösítik.
    És amikor mégis sikerül akkor fennhangon hirdetik a felkészítő tanár nevét,holott valljuk meg ,ha én nem készítem föl a csemetémet a versenyre akkor nem érne el semmit,mert az a bizonyos felkészítés nem más mint az ukáz kiadása a tanár részéről.
    az oktatást központilag verték szét,aki nem tudja az okokat írjon ,szivesen elmagyarázom miért.
    És amin felháborodtam és azt gondolom teljes joggal,hogy életpálya modellt akarnak a tanároknak.És a többieknek miért nem.

    Olvastam alant,hogy a tanárok egy héten 51 órát dolgoznak,én 60-at.És akkor mivan?
    Csak itt van némi különbség-- Én nem mehetek el egy egész nyári szabadságra,őszi,téli-tavaszi szünetre, nem alszok minden éjszaka otthon,ja és nagyságrendekkel keresek kevesebbet mint egy UN. TANÁR!!!
    Úgyhogy szerintem nem kell fényezni senkit a tanári karból,pláne nem makóit!

    Egyebekben pedig valóban a gyerekem az enyém,csak utána jön minden más.A gyerekkel nem rendelkezhet az iskola sem a tanár. Főleg nem akarata ellenére.mivel Ők is önállóan gondolkozó és érző emberek,hagyjuk már meg a lehetőséget dönteni,akarnak valamit vagy sem.
    ennyi lett volna-köszönöm!”
46 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Készülnek a Hagymafesztiválra

Idén már másodjára lesz a belvárosban a makói Hagymafesztivál – ezúttal a Návay-iskola tornacsarnokában, a hétvégén rendezik meg. Tovább olvasom