Délmagyar logó

2018. 02. 21. szerda - Eleonóra 0°C | 4°C Még több cikk.

Jelöltek a szorítóban

Vasárnap polgármestereket, önkormányzati képviselőket választunk, és a szavazataink révén alakul meg a kórházakat és középiskolákat működtető megyei közgyűlés. Reméljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy a választó még jobban megismerje a politikusokat és programjukat.
Vasárnap polgármestereket, önkormányzati képviselőket választunk, és a szavazataink révén alakul meg a kórházakat és középiskolákat működtető megyei közgyűlés. Az újság eddig is igyekezett bemutatni a kampány eseményeit, jelenségeit, a jelölteket, hiszen ez a téma most mindenkit érdekel. A bőség zavarával küzdött a szerkesztőség is, az olvasó is. Most azoknak szeretne segíteni a Délvilág, akik a döntés előtt arra kíváncsiak, egy-egy kérdés kapcsán mennyiben különbözik a polgármesterjelöltek véleménye, felfogása. A lap újságírói kiválasztottak négy rövid kérdést – anélkül, hogy erről a politikusokkal egyeztettek volna –, s ezekről faggatták a makói polgármesterjelölteket. Reméljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy a választó még jobban megismerje a politikusokat és programjukat.

A Délvilág kérdései a makói polgármesterjelöltekhez:
1. Mi most a legfontosabb teendő Makón?
2. Van-e jövője a makói hagymának?
3. Mi lehet a sorsa a makói hagymának?
4. Ha megválasztják, kikkel, milyen partnerekkel dolgozna együtt?

Buzás Péter, az MSZP-PSZM polgármesterjelöltje:
1. Szerintem a legfontosabb feladat Makón a munkahelyteremtés, ami a gazdaság fejlesztése révén jöhet létre. Így emelkedhet az itt élő jövedelme és életszínvonala. Fontos, hogy a vállalkozók pályázatokat adjanak be, fejlesszék üzleteiket, vállalkozásaikat, ehhez tud segítséget nyújtani az önkormányzat is.
2. Én is úgy látom, ahogyan Gráf József mezőgazdasági miniszter, aki legutóbbi, makói látogatásán azt mondta, a makói hagymának igenis van jövője, ám ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a térségben dolgozó gazdák összefogjanak és létrehozzanak egy ütőképes termelői integrációt. Egy ilyen együttműködés lesz csak képes eredményesen pályázni.
3. Szükség van a kórházra a Makón és környékén élő 52 ezer ember megfelelő színvonalú, középszintű egészségügyi ellátásához. Az intézmény jelenlegi vezetése és az ott dolgozók munkája alkalmassá teszi a kórházat arra, hogy tovább éljen. Ebben segíthet az új profil – a reumaterápia és a gyógyiszap alkalmazása, ami vonzóbbá teheti az intézményt.
4. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan szeretném folytatni az önkormányzati munkát, nem csak a képviselők véleményét kérjük ki a fontos döntések előtt. Remélem, hogy a képviselő-testület ülésein értelmes, nyugodt viták során dől el a város jövője, és a munkát nem a pártpolitikai irányvonalak határozzák meg.

Mágori Józsefné, a Jobb Makóért Egyesület polgármesterjelöltje:
1. Mindenek előtt lépéseket tennék a párbeszéd megindítására, hogy mostantól az együttműködés és a béke jellemezze a várost és a helyi közéletet. Biztos vagyok abban, hogy csak az egymással való szóértés viszi előre a makói ügyeket.
2. A fokhagymatermelésnek és az értékesítésnek már most is jó esélye van az Európai Unióban. A vöröshagyma kilátásai akkor javulhatnak, ha intenzív, jó terméshozamot ígérő fajtákat tudunk meghonosítani, illetve akkor, ha az előállítás önköltsége versenyképes lesz.
3. A kórház fennmaradását mindenképpen biztosítani kell, elengedhetetlen az intézmény anyagi helyzetének stabilizálása. A különböző sürgősségi ellátásokat helyben kell biztosítani a makói kistérség valamennyi lakója számára.
4. Mivel szerintem csak összefogásban van az erő, pártállástól függetlenül minden szakértő segítségét elfogadom.

Márton Imre, a Fidesz-MPSZ polgármester-jelöltje:
1. A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés és a fiatalok helyben tartása. Ezen kívül legalább ugyanilyen fontos, hogy olyan vezetése legyen a városnak, ami mindenek előtt a makóiak érdekeit tartja szem előtt.
2. Bár klasszikus makói hagymaként az itt termesztett vöröset szokták emlegetni, én fontosnak tartom a fokhagyma sorsát is. Úgy gondolom, van jövője Makón a termesztésnek, ehhez azonban piacot kell keresni és találni neki.
3. Remélem, hogy nem a bezárás. A makói térségnek arra van szüksége, hogy ugyanúgy fogadja a betegeket, mint eddig, sőt arra is, hogy lehetősége legyen fejlődni. Azt sem fogadjuk el, ha bezárás helyett ápolási intézménnyé, elfekvővé alakítják át.
4. Azokkal, akiknek hasonlók a céljaik, mint nekünk. Közös célok mentén tudom elképzelni az együttműködést bárkivel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Haverock újra dübörögtek a csarnokban

A nézőszám a tavalyinál valamivel kisebb volt, a hangulat viszont most is kitűnő – így lehet… Tovább olvasom