Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

José Hidasi szívesen tért haza Makóra

Az Amazonas őserdőjének kutatója szívében ma is makóinak érzi magát: a nyolcvanegy esztendős Hidasi József ornitológus a napokban szülővárosában vendégeskedik. A Brazíliában élő tudós édesapja meséinek hatására galambot, varjút, sólymot nevelt otthon, tanult Németországban és Franciaországban, majd Brazíliában madártani múzeumot alapított. Haláláig oktatni akar, sőt azután is. Lapunknak elmondta, ezt hogyan képzeli.
Hidasi József 81 évesen sem pihen: oktat és folytatja a kutatást. Fotó: Szabó Imre
A világhírű ornitológus, a brazil madártani múzeum alapítója, Hidasi József – vagy ahogyan szakmai körökben ismerik, José Hidasi – mind a mai napig makóinak vallja magát, pedig csupán ifjúkorát töltötte a városban. Még húszéves sem volt, amikor 1946-ban elment, annak reményében, hogy megvalósíthatja álmát, s a brazíliai őserdő különleges madarait tanulmányozhatja. Az országról, mint madárparadicsomról még az édesapja mesélt neki gyermekkorában. Természetesen már középiskolás korában is csak a madarak érdekelték. Otthon nemcsak galambokat tartott, de varjúfiókákat, szarkát és sólymot is nevelt, és amikor etette őket, az utcában megállt az élet, mindenki a különleges állatokra volt kíváncsi.

Brazíliába néhány Németországban és Franciaországban eltöltött esztendő után került. Míg a lille-i egyetem természettudományi karán tanult, textilgyári munkásként és templomi orgonistaként dolgozott. A kontinensnyi dél-amerikai országban aztán mellé szegődött a szerencse, mert egy személyes ismeretség révén az agrárminisztériumba kerülhetett, innen pedig már egyenes út vezetett a nemzeti múzeumhoz, majd az Amazonas dzsungelébe. A legnevesebb brazil ornitológusok közül akkor emelkedett ki, amikor egy akkor hatvanezres – ma másfél milliós – városban, Goianiában, saját magángyűjteményét felajánlva megalapította az ország ornitológiai múzeumát. Akkoriban ez nemcsak Brazíliában, de szerte a világon különlegesnek számított. Azóta további tizenhat alakult, javarészt az ő kezdeményezésére, ösztönzésére.

Mindenekelőtt a mindmáig pusztuló őserdő állatvilágát szerette volna legalább oly módon megőrizni az utókornak, hogy a preparált madarakat tárlókban mutatja be. Ugyanakkor állatkertet is létesített és az őserdőért aggódó környezetvédőként is felemelte szavát. Ezért, no meg nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért számos rangos kitüntetést kapott világszerte – ő azonban arra a legbüszkébb mind közül, amit annak idején Göncz Árpádtól vehetett át. Szülőföldjéről ugyanis egy pillanatra sem feledkezett meg: a budapesti Természettudományi Múzeummal mindmáig szoros szakmai kapcsolatokat ápol, sőt komoly értéket képviselő kiállítási anyagot is adományozott az intézménynek. Egyébként, noha több madárfajt fedezett fel, mégis egy apró bogár viseli nevét a rendszertanban.

Hidasi József idén tölti be a nyolcvanegyedik életévét. Öt fia, huszonhárom unokája és négy dédunokája van, akik közül ugyan senki sem követi őt a pályán, mégis nagyon büszke mindannyiukra. Mint mondja, egy munkával töltött élet jutalmaként most már heverészhetne naphosszat egy nyugágyban, ő azonban továbbra sem pihen – amellett, hogy oktat, a kutatómunkát sem hagyta abba. Sőt: holta után is oktatni akar. Végrendeletében ugyanis kikötötte, hogy ne temessék el, az ő testét is preparálják. A saját múzeumában fogják kiállítani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szőnyi Erzsébet döntött: újra indul

Szőnyi Erzsébet döntött: ismét indul a polgármesteri tisztségért Maroslelén. Huszonhat éve vezeti a… Tovább olvasom