Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Kárt okozott a szeszélyes időjárás

A termés alig több mint harmada kerülhet forgalomba a Makótól északra fekvő falvak környékén, ahol a kánikula előtt jégverés is volt. Pedig Ambrózfalva mellett néhány gabonaföldön rekordtermést vártak, mielőtt jött volna az égiháború. A gyümölcsösökben elvert barack jelentős része már csak a cefrébe jó.
Pár napja még ragyogó volt a napsütés és érlelő a hőség, Ambrózfalván mégsem szüretelhettek a gyümölcsösökben, mert az almákat és a barackokat gyakorlatilag letarolta a jégverés – tudtuk meg Pál Vencel gazdától, aki beszámolt róla: a Makótól északkeletre eső falvak kertjeiben amit meghagytak a tavaszi fagyok, azt teljesen tönkre is tette a jég. Ugyan a termés java a fákon maradt, ám amelyiket megütötte a jég, már legfeljebb cefrének alkalmas, még az asztalra sem tehető ki. Az amrózfalvi termelő lapunknak elmondta: több ezer ember veteményesében okozott súlyos károkat az utóbbi negyedév időjárása.

A háztáji gazdaságok kára eltörpül a mezőgazdasági kultúrákban végzett pusztítás mellett, hiszen a hűvös tavasz számos zöldségféle számára éppen, hogy kedvező volt, így az „égiek támadása" még nagyobb bosszúságot okozott a termelőknek – tudtuk meg Csernyik Istvántól, a Négy Határ Kft. agronómusától. A szakember kiemelte: Makó-Rákostól Mezőhegyesig több tíz négyzetkilométernyi területet érintett a jégverés.

– A paprikatermesztők földjein van, ahol százszázalékos a kár, de csaknem ekkora a pusztítás a vöröshagymában, a hibrid kukoricában, a cukorrépában és a napraforgóban is, nem is beszélve az aratásra váró búzatáblákról. A gyümölcsösökben az alma és a körte sínylette meg legjobban a természeti csapásokat, és súlyos károkat okozott a térségben sokfelé népszerű, karóra futtatott uborkában is – sorolta az agronómus, aki hozzátette a téli nagy mennyiségű csapadék és a márciusi–áprilisi esőzések után sok föld felett hullámzott a víz, itt már ekkor elhaltak a palánták, fejlődő növények.

– A kései vetés ellenére a késő tavasz és a kora nyár időjárása kedvezett a kukorica növekedésének, és állíthatom: rég volt ilyen szép termés ebben a kultúrában. A jégdarabok azonban szétverték a csöveket, a gabonakalászból pedig kiütötték a szemeket, és általánosságban elmondható, hogy ott, ahol két hete hektáronként még száz mázsára számíthattunk, az aratásra jó, ha negyven mázsa betakarítható lesz. Fűszerpaprikából az utóbbi tíz esztendő legrosszabb termésére vagyunk felkészülve – foglalta össze Csernyik István.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rendőrség a felelőst keresi

Továbbra is kómában van, ám immár nem a kiskunhalasi, hanem a szegedi gyermekkórház intenzív… Tovább olvasom