Szeged - delmagyar.hu

Csongrád megye munkanélküliségtől leginkább sújtott kistérségének, a makóinak a leghátrányosabb helyzetben lévő falvai csupán segélyekkel, vagy évi egy-két hónapos közmunkával segíthetik a nyomorban élőket – nekik ez is megváltás, sokukat a közműtartozások fenyegetik, van família, ahol meleg ételt csak az iskolában kap a gyermek.

Gazdasági szempontból megyénk legelmaradottabb része a makói kistérség. A munkanélküli ráta tekintetében évek óta első helyen álló Magyarcsanád mellett a környező falvak mindegyikének állandó, évtizedes problémája az állástalanság. A szegénység oka mindenekelőtt a lehetséges munkahelyek hiánya, a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, csak a szerencsésebb családok fenntartói járnak a közeli városokba – leginkább Makó üzemeibe, egyébként a hivataltól várnak segítséget az itt élők.

– Már hónapok óta nem kaptunk pontos adatokat a munkaügyi hivataltól arról, milyen is a munkanélküliség a falunkban, a legutóbbi adatok mindegyike 30 százalék feletti rátát mutatott, de tavaly a 37 százalékos adattal is szembesülnünk kellett – fogalmazott Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere, akitől megtudtuk: a faluban 1554-en laknak, így a tartósan állás nélkül lévők száma az ötszázat is meghaladhatja – ez óriási teher a lakók mellett a településnek is.

Az önkormányzat vezetője legnagyobb segítségként a közmunkaprogramot említette, aminek a biztosítása a falu 65 milliós forráshiánya mellett komoly gazdasági erőfeszítés a hivatal dolgozóinak.

A közcélú munkát a lehető legtöbb rászoruló számára szeretnék elérhetővé tenni, így egy személyre esztendőnként egy hónapnyi lehetőségnél több nemigen jut – ám ez is több a semminél. Farkasné elmondta: idén áprilistól is rendszeres az érdeklődés, hiszen a helybeli szegények szeretnek dolgozni, csupán lehetőségük nincs rá.

– Szinte minden karbantartó és parkgondozási feladatot így oldunk meg, közcélú munkavégzéssel elvégezhető feladattal egyáltalán nem bízunk meg külsős vállalkozást, hiszen tudjuk, hogy milyen helyzetben vannak a legszegényebbek. Egyszerre legfeljebb húszan dolgozhatnak így, de sokan még emellett is igénylik a szociális segítséget, ingyen tankönyvet és napközis étkezést biztosítunk minden rászoruló gyereknek, van iskolásunk, aki csak így ehet meleg ételt hétköznap – sorolta a polgármester.

Statisztikai adatok szempontjából valamivel jobb helyzetben van Kövegy, ahol a munkanélküliségi ráta 27 százalékos – ez 80-100 tartósan állás nélkülit jelent. Galgóczkiné Krobák Mária Anna polgármester szerint azonban a szociális helyzet itt is nagyon súlyos, sok családnak a bizonytalan napszám és a segély mellett csak a közmunkából származó jövedelem az egyetlen forrása.

– Két-három hónapos ciklusonként váltják egymást a közcélú munkában foglalkoztatottak, névsor szerint hívjuk be őket, a szerencsésekre évente két terminus is jut, igyekszünk igazságosan élni ezzel a lehetőséggel. Munkahely a faluban szinte egyáltalán nincs, és sok család annyira rossz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudják fizetni a közüzemi díjakat, sokukat közműtartozások fenyegetik.