Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Közép avarkori, ritka duplasírt találtak az M43-as nyomvonalán

Csanádpalota – Behozták a korábbi lemaradást az M43-as sztráda második, a Makótól az országhatárig tartó szakaszán dolgozó régészek, így várhatóan határidőre végeznek a munkával. Csanádpalota határában nemrégiben egy ritkaságnak számító kettős sírt is találtak.
Ha az időjárás nem szól közbe, vagy különösen gazdag leletanyag nem kerül elő, egy év múlva, azaz a kitűzött határidőre végeznek a régészek az M43-as sztráda második szakaszának nyomvonalán – jelentette be tegnap délutáni sajtótájékoztatóján Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Korábban arról szóltak a hírek: késve kezdődött el a munka a Makótól az országhatárig tartó részen. Most egy hónap alatt 50 ezer négyzetmétert tártak fal, míg tavaly októbertől júniusig ugyanennyit, azaz most 100 ezer négyzetméternél tartanak. A teljes terület nagysága 400 ezer négyzetméter. A kijelölt helyszíneken most 6 csapat dolgozik; 30 fős szakembergárda irányításával helyszínenként 15–20 ember – összesen közel 200 – és több földmunkagép tevékenykedik.

Ritka avar-kori duplasír az M43-as mentén. Fotó: Móra Ferenc Múzeum (galéria)

A sajtótájékoztatót azért Csanádpalota határában tartották meg, mert itt nemrégiben ritka lelet, úgynevezett páros sír került elő a föld mélyéből. A nyughely minden bizonnyal VII. századi, közép avarkori, és mint Szeverényi Vajk ásatásvezető elmondta, a Dél-Alföldön feltárt nyughelyek alig 1–2 százalékában lehet találni több embert közös sírban. Úgy láttuk, a szorosan egymás mellett lévő két csontváz koponyája egymás felé néz, a régész szerint azonban ebből még nem feltétlenül következik, amire a laikus gondolna, hogy férjről és feleségről van szó. A nemek megállapításához antropológiai vizsgálatra van szükség, a koponyák pedig a temetés után, külső hatásra is fordulhattak egymás felé. A sírból egyébként egy pár fülbevaló is előkerült. A legértékesebb lelet azonban eddig nem ez volt, hanem egy bronzkorból származó bronztőr. A feltárások helyén egyébként Árpád-, avar- és bronzkori leletek is kerülnek elő – többek között használati tárgyak, cserépedények, állati csontok.

Olvasóink írták

  • 7. moderator 2011. július 15. 07:07
    „"A vár- név utalhat arra is, hogy az avar-hunok ,,várépítő," városépítő népek voltak, nemcsak nomádok (vár- összetételű helyneveink, ott is, ahol a közelben nincs régi földvár, az avarokra utalnak)
    Dunavarsány, Kisvarsány, Nagyvarsány, Varsány, Veszprémvarsány, Varsánygyüre, és Hontvarsány (Szlovákia).

    Győr- neveink az avargyűrűkre vonatkoznak, az avarok kerek sánccal körülvett településeire, -tárkány tagú helyneveink pedig a hun-avar-türk tarchan méltóságnévre). Ezenkívül Kanizsa városneveink (Nagykanizsa, Kanizsamonostor, Magyar- és Ókanizsa, Törökkanizsa, ahol avar szállásterületek voltak), és egy avar kagán, Kanizsak neve (811 k. élt) erősen összecsengenek a kusán király, Kaniska nevével (uralk. 78-123; ld. Függelék). László Gyula régészprofesszor a magyar törzsneveket viselő településeink közelében meglepő módon többségében késő avarkori sírokat talált, s részben erre alapozta a kettős honfoglalásról szóló feltevését, azt, hogy a magyarság egy nem kis része az avar korban (7. század közepén) már bejött a Kárpát-medencébe. Erre az ogur (sárogur/fehér ogur, kutrigur/kilenc-ogur, onogur/tíz-ogur), a bercel/barszil és feltehetőleg a tarna (tarniák) törzsek esetében írásos és helynévi forrásokkal is rendelkezünk. Tehát László Gyula nem tévedett, legfeljebb a késő avarkori, ,,griffes-indás" bevándorlókat a honfoglaló magyarság egyik korán ideérkezett, majd beolvadó néprészeként tekinthetjük."
    http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=1623:nepeknevek-a-karpat-medence-helyneveiben&catid=48:nyelvregeszet-&Itemid=45”
  • 6. MPe 2011. július 15. 00:08
    „Vajk lesz az a Rajk...”
  • 5. KamuNeni 2011. július 14. 23:24
    „Nem is tudtam ezek az Avarok ilyen csunyak voltak”
  • 4. Tommyst 2011. július 14. 22:39
    „3-hoz csatlakozva: SzVSz. az egész autópályaépítés egyik fénypontja, hogy ilyenkor mélyebben-alaposabban feltárnak egy-egy területet. Fontos a múlt ismerete, nem szabad felednünk. Viszont(!) 1-es véleménye annyiban jogos, hogy mivel a nyomvonal már régen megvan(úgy tudom), el lehetett volna kezdeni hamarabb is a feltárásokat, hogy egy átadás után egyből indulhasson a következő építkezés, de ez már veszett fejsze nyele. :)”
  • 3. polgár 2011. július 14. 21:02
    „Kedves tótkomlósi! Nagyon el vagy tévedve, ha a régészek nyakába akarod varrni az építkezés(ek) késését.
    Bárcsak tényleg rajtuk múlna a dolog... már rég kész lenne minden a határig.
    Javaslom egy ajtóval arrébb tessék kopogtatni, azon cégeknél például, akik a mai napig nem fizették ki az alvállalkozókat, a pénz nagy részét elmutyizták, és különböző indokokkal hónapokkal csúsztatják az átadásokat. A 40 fokban a tűző napon földet túró régészeket pedig, akik tartják a határidőt, kéretik békén hagyni.”
  • 2. ízizí 2011. július 14. 20:39
    „2012 nyaráig a régészeké a terület...kicsit naívan kérdem, mennyire tartható így a sztráda 2013-as átadása?!”
  • 1. tótkomlósi 2011. július 14. 19:56
    „Na hála az istennek, hogy kerestem hogy hol lehet!

    Megint ok a késésre, míg a rég észek pamacsolnak!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Makói kísérlet: trágár nyelvkönyv után irodalom

Eredetileg saját nyelvkönyveinek megjelentetésére alapította kiadóját, ma már szépirodalmi kötettel is jelentkezik a makói tankönyvszerző, nyelvtanár, Németh Ervin. Tovább olvasom