Szeged - delmagyar.hu

A régi városházán működő makói levéltárban őrzött iratanyag közel két kilométernyit tenne ki, ha ezeket az élükre állítva egymás mellé tennék. 15 térségbeli településről – önkormányzatoktól, intézményektől, hivataloktól – érkeznek ide iratok. A levéltár legfőbb feladata ezek őrzésre, rendszerezése, kutathatóvá tétele, valamint az, hogy az ezek révén megismerhető tudást könyvek, előadások formájában közkinccsé tegye – mondja az igazgató, Urbancsok Zsolt főlevéltáros. A dokumentumok között igazi ritkaságok is vannak. Ilyen például Makó város kiváltságlevele 1699-ből – a városnapot ennek kiállítási dátumához kötődően ünneplik.

Saválló papírdobozokban fogják őrizni a felajánlott személyes iratokat – mutatja Urbancsok Zsolt makói levéltár-igazgató. A szerző felvétele

A makói levéltár úttörő szerepet vállalt azzal, hogy közzétette: mostantól személyes hagyatékokat – fényképeket, naplókat, levelezéseket – is szívesen fogad gyűjteményébe. Budapesti példát követnek. Az indok: a történelemtudományban egyre fontosabbak a személyes források. Bár manapság sok dokumentum születik, a hivatalosakból a múltat sosem lehet teljesen megismerni. Arról, hogy miként élnek az emberek, sokkal többet elárulnak a magánjellegűek – mondja a levéltár-igazgató. Ilyeneket, keveset, most is őriznek: második világháború előtt élt notabilitások – nemesek, országgyűlési képviselők, tisztségviselők – iratairól van szó.

Mi történik a felajánlott iratokkal? Rendszerezik, külön fondként – azaz önálló levéltári dokumentumegységként – őrzik, és 30 évvel azt követően, hogy elhunyt az, akiről az iratok szólnak, kutathatóvá is teszik. A felhívás közzététele óta egy nyugdíjas pedagógus már fel is ajánlotta személyes gyűjteményét.