Szeged - delmagyar.hu

- Látta a Vérző olaj című Oscar-díjas filmet?
- A cégen belül egy mozilátogatást szerveztünk, hogy megnézzük ezt a mozit, amely az amerikai olajbányászat hőskorszakában játszódik. Tetszett.

- A filmben szegény emberek és szegény városok gazdagodtak meg. Csongrád megyében is megtörténhet az, ami a moziban?
- Nincs okunk panaszra. Az a gázmennyiség, amelyet azonosítottunk bizony reménykedésre ad okot. Norvégia a világ egyik legszegényebb országa volt az 50-es évek közepén. A földgáznak és az olajbányászatnak köszönheti a felemelkedését.

- A Makó-árokban annyi olajat és gázt találtak, hogy Magyarországnak száz évre elegendő lenne. Eddig mennyi pénzt fektettek a kutatásokba?
- Eddig két Duna-híd árát, körülbelül 400 millió dollárt fektettünk be a Csongrád megyei kutatásokba. Jelenleg a fő feladatunk, hogy az USA-ban már bizonyított technológiát adaptáljuk, azaz az itteni rendszerhez és körülményekhez hozzáillesszük. Mindez nagyon időigényes munka, aminek a részleteiben lakozik az ördög.

- Ez miben különbözik például az Algyőn használt technológiától?
- A hagyományos szénhidrogén-kutatás a keletkezés helyétől elvándorolt, majd távolabb felhalmozódott szénhidrogének azonosítását és kitermelését végzi. Kutatásaink szerint megalapozottnak tűnik az a modell-elképzelés, hogy az algyői olaj is a Makó-árokból migrált, azaz vándorolt el. A Makó-árokban lévő olaj és földgáz lelőhelyet azonban nem hagyományos forrásnak hívjuk. Itt mi az anyakőzetet vagy ahogy az angol mondja: a Konyhát próbáljuk megcsapolni. Vagyis azt a közeget, ahol a szénhidrogén keletkezik.

Már két Duna-híd árát költötték a Csongrád megyei gázkutatásokra. Fotó: Segesvári Csaba

- Azt állítja, hogy ez egy kifogyhatatlan forrást jelent, ahol a szénhidrogén folyamatosan keletkezik? Az iskolában azt tanítják, hogy egyszer kiapadnak az olajkutak és elfogy a földgáz.
- Ha a napenergia, a szélenergia és a földhő megújuló energiaforrás, akkor az ezek hatására folyamatosan képződő szénhidrogén, miért nem az? A nehézség abban rejlik, hogy jelenleg a keletkezés üteménél gyorsabban fogyasztjuk. Az elmúlt években tudományosan bizonyított tények láttak napvilágot a nem-hagyományos kitermelés a témakörében. Annyira új fejlemény, hogy az egyetemeken még nem tanítják.

- Mikorra tervezik, hogy az ipari termelés megindul?
- A jelentős mennyiségű kitermelés felfutást 2012-től tervezzük. Az Egyesült Államokban 2005-ben kezdődött ez a fajta, azaz a nem hagyományos gáztermelés. Ma már ott a teljes belföldi termelés harmadát teszi ki.

- A kormányváltás befolyásolhatja a munkálatokat?
- Mi a napi politikától függetlenül kell, hogy dolgozzunk, hiszen befektetésünk évtizedeket vesz igénybe. Magyarország európai uniós és NATO-tagsága biztosít stabilitást egy ilyen méretű, kockázatos befektetésnek. Előfordult, hogy szélsőjobboldali megmozduláson egy 200 fős tömeg a térképről való lesöprésünket skandálta. Sőt volt, hogy egy alkalommal egy sámán tisztelt meg bennünket, és lefoglalta a mélyben rejlő földgázt. Az ilyen jellegű akciókat nem tudjuk értelmezni.

- A többség azonban azt várja, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. Hány embert tudnak foglalkoztatni a régióban?
- Tavaly, közevetlenül, vagy közvetett módon mintegy 600 embert foglalkoztattunk. Ha 2012-ben megindul a kitermelés akkor alkalmazásban és alvállalkozói konstrukcióban több ezer embernek tudunk majd munkát biztosítani.

Szabó György: Befektetésünk évtizedeket vesz igénybe. Fotó: Segesvári Csaba

- Szerkesztőségünket rendszeresen hívják a tengerentúlról, hogy információkat próbáljanak megszerezni az önök munkájáról. A második agresszív hívás után elkezdtünk gondolkodni, hogy másról lehet szó.
- Vannak jószándékú érdeklődők, de ismeretes az információszerzésben rejlő lehetőségek hasznosítása, az ipari kémkedés. Egy-két éve Szegeden lakott egy holland állampolgárságú kém, aki kanadai megbízónak dolgozott. Valószínűleg jól megfizették, mert saját autóval, sofőrrel járt dolgozni, és hosszú ideig a Novotelben lakott. Fotókat készített a fúrásokról és különböző információkat próbált megszerezni. Lebukott.

- Nemzetbiztonságilag milyen következményei lehetnek az olaj és gáztermelésének? Gondolok a sokak által hangoztatott orosz függőségi viszonyra.
- A napi politika miatt időnként fellángol a Déli Áramlat kontra Nabucco vita. Legutóbb télen, amikor az orosz-ukrán nézeteltérés miatt elzárták a gázvezetékeket. Több ország került nehéz helyzetbe, Magyarország viszont jól állta a próbát, hiszen Szerbiának is exportáltunk gázt. Megkockáztatom, hogy az orosz függőséget sokan túldimenzionálják. Abban az esetben, ha a lakossági és kommunális készlet több mint fele rendelkezésünkre áll az országon belül gáztárolókban, nem indokolt drámai függőségi viszonyról beszélni. Természetesen szükség lesz alternatív gázcsatornára , de az ilyen irányú fejlesztések, így a Déli-, és Fehér áramlatok , a Nabucco vezeték, a horvát gázkikötő előrehaladott beruházásai optimizmust sugallnak.

Névjegy

Szabó György 1940-ben született Szegeden. Testvére Szabó Gábor fizikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora. A Miskolci Egyetemen szerzett olajbányász diplomát 1963-ban, később ugyanitt doktorált, majd Líbiában volt évekig egyetemi tanár. 1991-ben Kuvaitban vezetője volt egy magyar csapatnak, amelynek feladata volt az égő olajkutaknál a tűz elfojtása. 2006 óta a Falcon igazgatója. Fia és két lánya külföldön él. Összesen kilenc unokája van, akikkel otthon szigorúan csak magyarul beszélnek.

Számok

A Makó-árokban ami a Makó-Hódmezővásárhely-Szentes tengelyen húzódik a szénhidrogén kitermelése 2012-től indul meg, évi 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. A kitermelést nehezíti, hogy forró a talaj, a feltörő gáz hőmérséklete megközelítheti a 200 fokot. A cégnek csaknem egymilliárd forintjába került, hogy a térségben több mint 6000 méter mélyre fúrt le. Hazánkban a rekord eddig 4000 méter volt. Sajtóértesülések szerint a Molt és az Exxon Mobilt 40-40 százalékban, míg a Falcont 20 százalékban illeti a kitermelt energiahordozó. A haszon után a magyar állam 12 százalék bányajáradékot kap, valamint a helyi, és jövedelmi adóból származó bevételt.