Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Magyar felmenői is vannak Bensonnak

Makó - Amerikából érkezett az az anyanyelvi lektor, aki január óta tanít a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnáziumban. Martin Benson imádja városunkat, rajong a pékségekért, a friss kenyér illata pedig egyenesen lenyűgözi.
Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook oldala, nem csak makóiaknak!

 
Rendőrként kezdte pályafutását, majd tanárnak állt a 24 éves Martin Benson. A fiatalember egy nemzetközi szervezet által érkezett az Egyesült Államokból Makóra, hogy angolt tanítson az itteni gyerekeknek. Nem véletlen, hogy a sok partnerország közül éppen Magyarországra esett választása: felmenői között ugyanis vannak magyar szálak. Édesapja nagyszülei magyar származásúak voltak, és már csak ezért is szerette volna jobban megismerni kultúránkat. Martin még csak néhány szót tud magyarul, de mint a legtöbb külföldi, ő is nagyon nehéznek, egyben szépnek találja nyelvünket. A kollégákkal és a diákokkal jól megérti magát angolul, de ha végig megy a folyóson, nem érti, mit beszélnek, csak a magyar szavak tömegét hallja.

Martin Benson imádja városunkat, rajong a pékségekért, a friss kenyér illata pedig egyenesen lenyűgözi.
Martin Benson imádja városunkat, rajong a pékségekért, a friss kenyér illata pedig egyenesen lenyűgözi.

Az alig pár hónap alatt sikerült megszoknia az itteni életvitelt. Makóban különösen a kisvárosi hangulat ragadta meg. Martin nem szeretett volna nagyvárosba kerülni, hiszen kinn Bostonban élt. Ráadásul gyermekkorában ő is kisvárosban élt, ezért is jött ide. Mint mondja, a nagyvárosokkal ellentétben a kisebbek nyugodtabbak, meghittebbek; ez tetszett meg neki itt. Martint már a boltokban is jól ismerik, ahol segítőkészen bánnak vele, hisz sokszor kell elmutogatnia, mit szeretne – ezt gyakran meg is mosolyogják az eladók. Ittléte alatt gyakran látogat el a Hagymatikumba is, ugyanis imád úszni. Szállása a Szent Gellért Diákotthon, ahol a gyerekek már csocsózni is megtanították. Büszkén mesélte, hogy az utóbbi két alkalommal ő nyert.

Napjait tanítással tölti: az egészen kicsi gyerekeknek és a nagyobbaknak tart lektori órákat. A foglalkozásokon beszélget, szavakat és kiejtést gyakoroltat a diákokkal. A gyerekek imádják, a másodikosok még rajzolnak is neki, amelyekből már szép gyűjteménye van. Hogy mennyire kedvelik, jól látszódik abban is, hogy amint meglátják, hellóval köszönnek neki. A felsősök érdeklődve kérdezik hazájáról, az ottani kultúráról; természetesen Martin szívesen válaszol ezekre a kérdésekre. A lektor úgy véli, a magyar gyerekek nagyon jó képességekkel rendelkeznek az angol nyelvet illetően. Különösen tetszik neki, hogy itt Magyarországon már nagyon korán elkezdik az idegennyelv-tanítást. Ebben jelentős különbség van az Államokkal szemben: ott ugyanis csak 7-8. osztályban kezdik el tanítani az idegen nyelveket.

A mindig mosolygós Martin viccesen mesélt eddigi tapasztalatiról, magyar szokásokról. Elsősorban a gasztronómia területe hozott neki újdonságokat. Furcsa volt számára, hogy levest eszünk, és az amerikaihoz képest más a kávénk meg a hamburgerünk. Itt a kenyér is más, mert az USA-ban csak tartósítószeres, előre csomagolt kenyeret árulnak, ami ki tudja, mikor készült. – Gyakran megyek a pékségekbe, mert egyszerűen lenyűgöz a frissen sült kenyér illata – mondja. Nagy kedvencei még a tészták, de a desszertekért és süteményeinkért is rajong. Az időjárással nem kellett különösebben megbarátkoznia, Bostonban ugyanis ennél jóval hidegebb van. Az ottani hőmérséklethez képest a makói kellemes, olyannyira, hogy Martin már kabát nélkül jár-kel a városban.

Egyelőre úgy néz ki, a tanév végéig marad nálunk, de a későbbiekben – akár már jövőre – szívesen visszatérne Makóra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rakják a tavaszi fokhagymát

Jól indul az idei tavasz a makói hagymásoknak: az idő kellemes, a csapadék elegendő. Tovább olvasom