Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Makói nyuszik húsvétolása

A húsvét nemcsak a pacsulitól ódzkodó nők, de a nyulak számára is megpróbáltatást jelent olykor: az egyik makói tenyésztőtől, Vígh Attilától például ilyenkor sokan kérnek kölcsön pár napra. Víghék olykor esznek nyúlhúst, de több olyan jószáguk is akadt, amelyik elkerülte a kést, és végelgyengülésben pusztult el.
Vígh Attila kedvenceivel Fotó: Szabó Imre
A harmincegy esztendős makói Vígh Attila, akit a legtöbben testnevelő tanárként ismernek a városban, tízéves kora óta foglalkozik nyulakkal. Nagyapjától látta, mennyi munkával jár, de azt is, milyen jó kiegészítő jövedelem az amúgy kedves, könnyen megszerethető állatokat tenyészteni. Csupán egyetemi évei alatt hagyott fel egy időre a nyulászkodással – most tizenkét anya- és két bak nyúl alkotja a tenyészetet. Nem leadásra tenyészt: törzskönyvezett német és belga óriásnyulakat tart, az utódokat pedig ugyancsak tenyésztők veszik meg tőle. A szaporulatból csak azok a tapsifülesek kerülnek Víghéknél a konyhára, amelyek nem ütik meg a kiállítási mércét – volt már nem egy, amelyik végelgyengülésben pusztult el. A nyúlhús különben roppant egészséges, csak a tengeri hal jobb: fehérjedús, zsírszegény és kevés koleszterint tartalmaz. Tudomása szerint százhuszonhatféle ételt lehet belőle készíteni. Víghék a legjobban a fokhagymával és füstölt szalonnával tűzdelt nyúlsültet szeretik. A nyúl Magyarországon ünnepi étek, a franciáknál és az olaszoknál viszont teljesen köznapi fogás.

Nyulat tenyészteni mindenekelőtt óriási befektetés, már ha az ember betartja az előírásokat – mondja Vígh Attila. Talán ezért is foglalkoznak vele kevesen. Makón alig húsz-harmincan. Persze munka is van vele bőven: reggel etetni, itatni kell a jószágokat, este még a ketrecek tisztaságáról is gondoskodni kell – mindez két-két órát vesz igénybe, de Vígh Attila a hétvégéken többet is szán a hamarosan bővülő állomány gondozására. Nyulai saját termesztésű, vegyszermentes lucernát kapnak, sőt a gabonát is olyan öregektől veszi, akik biztosan nem permeteznek.

Vígh Attila úgy gondolja, azért éppen a nyúl lett a húsvét jelképe, mert rendkívül békés, szelíd, szeretetre méltó állat. Különösen a gyerekek szeretik. Ám ugyanezért várja a tavasz ünnepét a makói nyúltenyésztő mindig aggodalommal – sok ismerőse kér ugyanis pár napra kölyöknyuszit tőle, az állat azonban a panelban rosszul érzi magát, ráadásul általában megviselten kerül vissza gazdájához. A húsvét legalább olyan megerőltető némelyik tapsifülesnek, mint a pacsulitól ódzkodó nőknek – mondja. Az idei húsvét mindenesetre különleges lesz a számára: most először megy fiával, a héthetes Andrással együtt locsolkodni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Számítógépet kapott Totobé Eszter

Verset is a világhálóról keresett a legutóbbi városi szavalóversenyre a makói Totobé Eszter, aki a… Tovább olvasom