Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 7°C Még több cikk.

Makón még él a festés hagyománya

Makó - Kislánykorában festette az elsőt, mostanra már maga sem tudja, mennyi hímes tojás került ki a makói kézműves, pedagógus, Faragóné Horváth Katalin kezei közül. Sajnálja, hogy a locsolkodás hagyománya kiveszőben van, de örül, hogy a tojásfestésé mégis szinte reneszánszát éli.
Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook oldala, nem csak makóiaknak!

Kreatív szüleinek – édesapja építészmérnök, édesanyja rajztanár volt – köszönheti a makói kézműves, pedagógus, Faragóné Horváth Katalin, hogy már gyermekkorában megismerkedett a húsvéti tojások varázslatos világával.

Mint meséli, abban az időben még élénken élt az a hagyomány, hogy a fiúk jártak locsolkodni, és várták érte a díszes tojást. Ő eleinte berzselt tojásokat készített. Ez úgy készül, hogy különböző leveleket kell a tojáshoz szorítani nejlonharisnyával, majd színezőanyagba mártani.

Leginkább a hagymahéj levét használta festésre. Aztán ahogy nagyobb lett, igyekezett minden évben valami újat kitalálni. Könyvekből szinte az összes díszítési módot megtanulta, az áttört technikát pedig édesapja fejlesztette ki.
Amíg főiskolás volt, abbahagyta, és nem díszített tojást akkor sem, amikor a gyerekei még kicsik voltak, mostanában azonban szerencsére már van ideje rá. A hagyományos mintákat az internetről, kiadványokból gyűjti, de a régi idők ábráit mindig kiegészíti saját ötletekkel is. Egy-egy tojás megírása a díszítés gazdagságától függően akár egy órán át is eltarthat.

Faragóné Horváth Katalin alkotásai nemcsak húsvétkor kelendők: lakásdísznek is veszik a különleges tojásokat. Fotó: Frank Yvette
Faragóné Horváth Katalin alkotásai nemcsak húsvétkor kelendők: lakásdísznek is veszik a különleges tojásokat. Fotó: Frank Yvette

Húsvét táján akár százat is díszít, de maga sem tudja megmondani, összesen hány darab került ki eddig a kezei közül. Tyúkokat nem tart, a tojást vásárolja – egy jánoshalmi ismerősétől, akinek a névjegykártyáján ez áll: tojáshéj-forgalmazó, azaz a tojásokat kifújva árusítja.

Nemcsak húsvétkor fest, de különböző kézműves-fesztiválokra, -bemutatókra is. Ami a különlegességeket illeti: használ liba- és strucctojást, sőt van fából és mézeskalácsból készült hímes tojása is.

– A húsvét a termékenység, a tavasz, az újjáéledés időszaka – mondja, miközben legszebb alkotásait bemutatja. Ezzel magyarázható például, hogy sok a mezőgazdasággal kapcsolatos minta – de van Szűz Mária óvó kezét idéző vagy szerelmi üzenetet közvetítő virágminta is.

Faragóné Horváth Katalin az utóbbi időben szomorúan tapasztalja, hogy a locsolkodás lassanként kimegy a divatból, örül viszont annak, hogy egyre többen kérnek tőle ajándékba tojást lakásdíszként, sőt gyűjtők is vannak – a hímes tojás készítésének hagyományát pedig egyre több kézművesközösség igyekszik életben tartani. Ebben a munkában szerinte az a legszebb, amikor a végén teljes szépségében előtűnik a minta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életmentő betörés

Rendőri segítséget kértek a mentők tegnap reggel egy idős hölgy ellátásához a makói Korona utcában Tovább olvasom