Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Martinusz László külföld felé is nyit Makón

A város legjobbjának tartja a Galamb József Szakképző Iskolát az intézmény új igazgatója, Martinusz László. A napokban kinevezett vezető szerint a szakképző iskolák helyzete szerte az országban nehéz, ám úgy gondolja, ha nyitott, tanulni, fejlődni kész diákokat képeznek, ők meg fogják állni a helyüket a folyton változó munkaerőpiacon is.
Martinusz László igazgató sokat remél a szakiskolai fejlesztési programtól Fotó: Szabó Imre
Martinusz László a matematika–fizika szakos diploma megszerzése után rögtön a makói Galamb József Szakképző Iskolában kezdte tanári pályafutását: 1990-ben nősült meg és ezt követően költözött szintén pedagógus feleségével Makóra, rá egy évre pedig már a szakképző iskolában oktatott. Az intézmény irányítása nem teljesen új feladat számára, hiszen két éven át igazgatóhelyettes is volt, ráadásul most nyugdíjba vonult elődje, Hajdú Gábor is egyre több szervezési feladatra kérte fel az utóbbi néhány évben. Elődjét egyébként, aki továbbra is az iskolában oktat, mentorának tekinti – azt szeretné folytatni, amit ő elkezdett. A pályázatra is részben az ő, részben a többi kolléga biztatására jelentkezett, egyetlenként. Az iskoláról azt mondja: nem csupán a legnagyobb, közel nyolcszáz fős diáklétszámú oktatási intézmény a városban, de szerinte a legjobb is. Mint mondja, kiváló pedagógusgárda foglalkozik a nebulókkal, akik folyton változó kínálatból, jelenleg mintegy tizenöt szakmából választhatnak a megyei fenntartású iskolában.

A napokban kinevezett új direktor szerint a szakképző iskolák helyzete nehéz: nagy a munkanélküliség, ráadásul a munkaerőpiac igényei is szinte napról napra változnak. A makói intézmény erre a kihívásra mindenekelőtt azzal igyekszik válaszolni, hogy nyitott, átképzésre és váltásra hajlandó diákokat képez. A lehetőséget ehhez az országos szakiskolai fejlesztési programhoz való csatlakozásuk kínálja, mely több tízmilliós központi támogatást jelent a pedagógusok továbbképzésére, tanulmányutakra, szakemberek bevonására és új eszközök beszerzésére. Reményei szerint a szakképzés megújulása a gyakorlati képzés hangsúlyának megerősödését is hozza. Akik szakmát akarnak tanulni, nem feltétlenül ülnek további éveket az iskolapadban, ám jó esetben dolgos, szorgalmas fiatalok, akiknek az elhivatottságát általában az hozza meg, ha minél előbb és minél többet sajátíthatnak el a megszerzendő tudásból a gyakorlatban – mondja. Mindez ráadásul azok számára is új lehetőséget fog teremteni, akik esetleg még a nyolc általánost sem végezték el.

Az oklevél ma már önmagában nagyon keveset ér, nincs meg az az ipar szinte sehol az országban, ami nagy tömegben tudná fogadni a szakmával rendelkezőket – teszi hozzá Martinusz László. Éppen ezért igyekeznek minél szorosabb együttműködést kialakítani a helyi vállalkozásokkal. Ez nemcsak a képzésben segítség, de a majdani elhelyezkedésben is. És nyitottak a külföld felé is: a mezőgazdasági képzésben például Makó német testvérvárosával, Löbauval alakítottak ki kapcsolatot, amelynek keretében az első diákcsoportok cseréjére már májusban sor kerül.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szerencsében is bíznak

Óföldeák reménykedik – komoly bevételt hozhat ugyanis a falunak, ha a gázt kereső kanadai cég… Tovább olvasom