Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Még nehezebb lett az iskolatáska

Apátfalva, Maroslele - Nemcsak odahaza, hanem a másik érintett faluban is fejtörést okoz a maroslelei képviselő-testület döntése: nemet mondtak arra, hogy iskolájukat az apátfalvival társulásban működtessék szeptembertől. Hogyan tovább? – kérdeztük a két polgármestert.
Egyelőre várakozó állásponton van Apátfalva, miután kiderült: az ottani képviselő-testület döntése miatt nem társulhat iskolájuk a marosleleihez. Május végéig kell a testületnek eldöntenie, mit lép, a lehetőségek mérlegelése pedig egyelőre azért nehéz, mert nem tudni, a kormány mit akar az oktatási intézményekkel – mondja Varga Péter polgármester.

Ha a lelei döntés végleges, három lehetőség közül választhatnak. Az egyik elvben az, hogy az egyháznak adják át az intézmény működtetését – erről még nem volt szó –, a másik, hogy csatlakoznak egy már működő fenntartói társuláshoz – még erről is csak informális tárgyalásokat folytattak –, a harmadik, hogy önállóan működtetik tovább az iskolát. A faluban az iskola a megelőző 3 évben társulásos formában működött, és minden tekintetben szépen fejlődött, így valószínű, hogy ezt a megoldást könnyű lenne elfogadtatni a községben, de az önálló fenntartás mellett is szólnak érvek. A maroslelei nem egyébként ez utóbbi esetben, mivel Apátfalva elesik a közös fenntartásra igényelhető plusznormatívától, nekik 6 millió forintba kerül egy tanévre.

Maroslelének pedig 13 millióba. Miután az ottani képviselő-testület 4:3 arányban elvetette a társulás ötletét – az ügyről beszámoltunk néhány hete lapunkban –, más variáció fel sem merült, mint az önálló működtetés. Martonosi György polgármester szerint azonban ez rossz döntés, ami kárt okoz a falunak. – 16 milliót vontak el tőlünk ebben az évben, és nincs más lehetőségünk központi forrásból pluszpénzhez jutni – érvel. Úgy látja, a testület egy része növekedéspárti, a másik megszorításpárti – a kieső társulási pluszfinanszírozást ugyanis másként nem lehet előteremteni, csak komoly megszorításokkal. Még mindig bízik valamiféle pozitív fordulatban, és azt mondja, május végéig még nyitott a kérdés.

Olvasóink írták

  • 2. 1makói 2011. április 15. 20:28
    „Mennyivel egyszerűbb lenne a helyzet, ha a Kormány nem kényszerítené ilyen döntésekre az önkormányzatokat, mert valószínűleg egyik sem adná át az iskoláját az egyháznak, ha megkapná ugyanazt a finanszírozást az állami költségvetésből, amit az egyház.
    Mivel az államkasszából így is, úgy is kikerül ez a pénz, vajon miért nem kaphatják meg az önkormányzatok?
    Elég sok értelmetlen dolog van, ami ráadásul nem is teszi olcsóbbá a működtetést.
    Itt van például ez a társulás, amiről a cikk szól. Mindkét falu viszonylag nagy település, elég sok tanuló jár az iskolákba ahhoz, hogy önállóak legyenek az intézmények.
    Ha társulnak, kapnak 32 ezer forintot gyerekenként az önkormányzatok. Egy igazgatója lesz a két falu iskolájának, a másik faluban tagintézmény-vezető van az iskola élén. A tagintézmény vezetőjének ugyanakkora pótlékot kell adni, mintha iskolaigazgató lenne.
    Akkor mi is ebben az egészben a ráció???
    A társulásokat csak ott kellene létrehozni, és társulási normatívát adni rá, ahol nagyon drága lenne a túl kicsi gyermeklétszám maitt önálló iskolát működtetni.”
  • 1. scott1 2011. április 15. 11:54
    „1. Hosszútávon a határon átnyúló programok keretén belül a megyei önkormányzat által üzemeltetve (EGTC)? Határmentiségéből adódóan felvállalva a 10 kilométeres körzetben (Szentmiklós, Csanád, Nagylak, Nadlak) pár ezres magyarságának anyanyelvi oktatását is? Tudom, nem lehet tudni mit akar a kormány...
    2. Ezen vonalból kiindulva, ugyanezen települések ezres német kisebbségére tekintettel két tannyelvű (német-magyar) iskola? Zomboron volt erre kísérlet a Goethe intézet támogatásával...
    3. Mivel a csanádi iskola református lesz, nem volna értelme annak, hogy a zömébe katolikusok lakta településen két vallási iskola legyen. Pedig a határ menti párezres katolikus lakosságnak (német és magyar) is megoldódna hosszútávon az egyházi oktatása...
    De az lesz az igazi amikor 19 év múlva a Csanádi Egyházmegye megalapulásának 1000 éves jubileumára ideérkezik a három részre szakadt egyházmegye delegációja a temesvári (Románia), a nagybecskereki (Szerbia) és a szegedi, és büszkén nézhetik ahogy a volt püspökségi székhely egyetlen egyházi iskolájában magyar, román és szerb nyelvi élet is van - na persze református iskolájában...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Klárafalvi bor zombori szilvából

A klárafalvi Siket Sándornak eleinte hobbija volt a borászat, tavaly óta viszont különleges nedűt is palackoz, jóformán egyedül az országban. Tovább olvasom