Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 7°C Még több cikk.

Messze, mint Makó Budaörstől

Makón tavaly négyszáznál is több új munkahely létesült, a KSH adatai szerint a város Karcaggal együtt így is a legfejletlenebb a 25-30 ezres városok mezőnyében: az első Budaörs. Hasonlóképp viszonyítják egymáshoz Csanádpalotát és Velencét.
Velence madártávlatból...
Mi tudtunk jól élni a jó adottságokkal – árulja el a receptet Velence polgármestere: a kisváros a KSH új adatai szerint a legfejlettebb a 3-5 ezer lakosú települések között. A sereghajtó itt Csanádpalota. A legfejlettebb kisvárosnak tartott Budaörsön most épp orvosi műszergyár nyílik. Az utolsó helyre sorolják ebben a kategóriában Makó. Ha hiányoznak a jó adottságok, akkor lehet gürcölni – véli a palotai polgármester.

A Központi Statisztikai Hivatal tizenhét különböző szempont alapján állapította meg a települések fejlettségi rangsorát, így összehasonlította a vállalkozások, a munkanélküliek, a hatvan év felettiek, az autók és a vendégéjszakák számát, a közművesítettséget. Az is kiderült, az elmúlt másfél évtizedben a támogatások ellenére nem csökkentek a különbségek a legfejlettebbek és a legfejletlenebbek között.

Úgy működik, mint egy vállalat

– Lehet azt mondani, hogy könnyű Velencének boldogulni egy ilyen tó mellett; erre csak azt tudom mondani, itt öt település van, és saját kategóriájában egyik sem áll így. Mi tudtunk jól élni a jó adottságokkal – felelte lapunk kérdésére Oláhné Surányi Ágnes, a 3-5 ezer lelkes települések közt listavezető Velence polgármestere. Aki többször is hangsúlyozza, önkormányzatuk 1995 óta vállalatszerűen működik, saját bevételeikből minden évben fejlesztenek, most nyertek ötmilliárd forintot az uniótól, ebből most már a tó partján is csatornáznak. A vállalkozók többsége természetesen szállás- és vendéglátóhelyet működtet. Velence – amely város – 98 százalékban csatornázott, a belterületi utak 96 százaléka szilárd.

...és a csanádpalotai nyugdíjasklub. A jó adottságot ki lehet használni – ha van. Fotó: DV
Csanádpalotát – amely nagyközség – ebben a kategóriában a legfejletlenebbnek találta a KSH a Heti Világgazdaság közlése szerint. Pedig a belterületi utak állapotát tekintve nincs nagy különbség, hiszen 80 százalék itt is szilárd. Csatorna azonban még nem épült: most ismét megpróbál rá támogatást nyerni a település. Perneki László polgármester nem fogadja el hitelesnek az összevetést, ugyanakkor megjegyzi: több minden is hozzájárult ahhoz, hogy itt tartanak.

– A palotaiak a cukorgyárban, a kendergyárban, makói üzemekben dolgoztak a rendszerváltás előtt, a háztáji gazdaságokban hagyma termett. Most öt család él hagymából, a cukorgyár bezárt, Makón is hasonló folyamat zajlott le. Valahogy az emberek megálltak, várnak, az nem igaz, hogy a mezőgazdaságban nincs több lehetőség – véli Perneki.

Ki kellett volna találni a falut

Hozzáteszi: nem akar hátrafelé mutogatni, de 1998-ig itt egy állapotban volt a település. Amikor megválasztották, összehívta a vállalkozásokat, hogy találják ki Csanádpalotát, de ez a kezdeményezés sem érte el a célját. A jó adottságok hiányában azért lehet gürcölni. A művelődési központ falulakodalmast rendez, nyaranta vonattal érkező városi iskolásoknak mutatja be a falusi életet, a gyerekeket lovas fogatok viszik egyik látnivalótól a másikig. Itt ez az idegenforgalom.

A makói Csanád vezér tér a gimnáziummal. Fotó: Schmidt Andrea
A 25-30 ezer lelkes települések rangsorában Budaörs vezet. A város polgármesterét, Wittinghoff Tamást nem lehet elérni: felesége ikergyermekeket vár, és a titkárnő azt mondta a városházán, hogy bármelyik percben elkezdődhet a szülés. Vég Olga Noémi, az önkormányzat sajtófőnöke azt mondta, a jó eredmény egyrészt Budapest közelségének köszönhető: valóban a kilencvenes évek óta folyamatosan költöznek ide a jól kereső fővárosi fiatalok, ez javítja az szja-statisztikát, és itt az autópálya is. A képviselő-testület emellett szándékosan alacsonyan állapította meg az iparűzési adót, ez vonzotta a nagyáruházakat, de a többi beruházót is: most épp a General Electric nyit orvosiműszer-gyártó üzemet. Budaörsön 1,4 százalék a munkanélküliek aránya.

A kategóriában a Heti Világgazdaság és a KSH szerint Makó és Karcag áll az utolsó helyen. Tény, hogy a város rendbe hozta intézményeit, főterét, utakat épített, csatornáz – ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint 15 százalék a munkanélküliek aránya. Buzás Péter polgármestert – akinek egyébként szintén ikergyermekei vannak – mégis meglepte ez az összevetés.

Budaörsön sok fiatal él, sok a kisgyerek. Fotó: DM/DV
Nem jöttek a multik


– Megbeszéltük a kollégáimmal, most égtünk egyet, de utána kell nézni, hogyan jött ki ez az eredmény – mondja Buzás. – A megyében a jelenleg hivatalos besorolás szerint nem Csanádpalota és Makó, hanem Mórahalom és Kistelek térsége számít halmozottan hátrányosnak. Holott meg lehet nézni a házak és az udvarokban álló kocsik állapotát Csanádpalotán és Mórahalmon. Makón tényleg sok üzem bezárt a rendszerváltozás után. Most vállalkozási övezetben fekszik, a kht. segít pályázatot írni, ipari parkot alakított ki az önkormányzat. Várta a multikat, de nem jöttek. Az önkormányzat filozófiája 5-6 éve már inkább a helyi vállalkozások megerősítéséről szól. Buzás szerint azért is volt meglepő az összesítés, mert 12 éve most tudta először elmondani azt, hogy egy év alatt több mint négyszáz új munkahely létesült: megnyitott a Lidl, a Tesco is száznál több ember vett fel, az önkormányzat támogatásával foglalkoztató nyílt, az ipari parkban működő cégek is fejlesztettek, és a Phoenix-Hungária Kft. is felvett száz embert. A legtöbb új – közhasznú – munkahelyet mégis a város indította, pályázati támogatással. A legutóbbi lakossági fórumon a polgármester úgy is mutatta be a városüzemelési csoport vezetőjét, mint egy 235 embert foglalkoztató üzem igazgatóját.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízéves a makói tűzoltólaktanya

Továbbra is csökken a lakástüzek, ugyanakkor nő a műszaki mentést igénylő közlekedési balesetek… Tovább olvasom