Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 10. 21. kedd - Orsolya

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Makó hírek > Most az elmúlt 12 évről is szavaznak a makóiak

Most az elmúlt 12 évről is szavaznak a makóiak

Makónak nincs Balatonja, se atomerőműve, ezért nem érdemes összehasonlítani turizmusát, iparát Siófokéval és Pakséval; márpedig ez történt – érvel a makói polgármester, miután lapunk cikke a kampány egyik fő témája lett a városban. Az ellenzék ismét elhibázottnak nevezte az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikáját.

Bakos András - 2006.03.01. 14:19
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Jó, hogy megszépült a város, vagy máshogy kellett volna hozzáfogni? Erről is ítéletet mondanak áprilisban a választók
Makónak nincs Balatonja, se atomerőműve, ezért nem érdemes összehasonlítani turizmusát, iparát Siófokéval és Pakséval; márpedig ez történt – érvel a makói polgármester, miután lapunk cikke a kampány egyik fő témája lett a városban. Az ellenzék ismét elhibázottnak nevezte az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikáját, miután az újság megírta: a 20-30 ezer lakosú városok között Makó és Karcag a legfejletlenebb – a KSH szerint.

A KSH 17 különböző szempont – például a közművesítettség, a vállalkozások, a vendégéjszakák, a munkanélküliek, a hatvan év felettiek és az autók száma – alapján állapította meg a fejlettségi rangsort, és a lakosságszám alapján állított fel kategóriákat. Az országos adatok érdekességeit előbb a HVG közölte, majd lapunk írta meg a felmérés megyei vonatkozásait (Délvilág, január 18.).

Bár a cikk azt is bemutatta, mi minden függ az adottságoktól, és miért nehéz összehasonlítani a körtét és az almát, a KSH adataiból kétszer vonták le a lesújtó tanulságot az ellenzéki képviselők testületi ülésen, majd lapunk február 8-i számának 10. oldalán Szabó Sándor fideszes önkormányzati képviselő arra emlékeztette Buzás Péter polgármestert, az ellenzék megmondta: nem jó irányba vezeti Makót. Utóbb pedig a megyei közgyűlésen emlékeztetett a KSH adataira Martonosi György fideszes országgyűlési képviselő, amikor elmondta: számára azért elfogadhatatlan a megyei költségvetés, mert az is benne van, hogy Makó térségében 13 álláshely szűnik meg. Mivel várhatóan Martonosi és Buzás csatája dönti el, kié lesz a képviselői poszt, ez a választás az elmúlt 12 évről is szól.

A Hagymaházra is méltán büszkék a makóiak. Fotó: Szabó Imre
Amikor a polémia elkezdődött, az önkormányzat információkat kért és kapott a KSH-tól a felmérés szempontjairól. Faluvégi Albert, a hivatal munkatársa arról tájékoztatta a helyhatóságot, hogy Makó valóban huszonkét hasonló lélekszámú településsel került egy csoportba, köztük Budaörssel, Siófokkal, Hajdúszoboszlóval, Pakssal, Esztergommal; zömmel régi és új ipari városokkal, Budapest agglomerációjához tartozó településekkel, fürdővárosokkal. Arról is szól ez a levél, hogy Makó az összes – kicsi és nagy – város között nem sereghajtó, hanem a második harmad végén áll, a megyében pedig megelőzi Mindszentet, Kisteleket és Mórahalmot. Az adatok a KSH szerint nem alkalmasak a városi funkciók mérésére, stratégiai tervek készítésére. Nem is ez alapján adnak támogatást: idén is Mórahalom és Kistelek térsége számíthat pluszdotációra a hátrányos helyzet miatt.

– Amikor az újságokban megjelent az összevetés, nem éreztem igazságosnak a következtetést – felelte kérdésünkre Buzás Péter polgármester. – Mostanában már én hozom föl a témát a lakossági fórumokon. Tény, hogy ami a munkahelyek számát illeti, nem állunk jól, ám a KSH 2005. januári adatokból dolgozott, miközben tavaly és az idei év elején több mint ötszáz új munkahely létesült a Tesco, a Lidl, a Phoenix, a Szefo, a Dancsi, a Németh Toll és az önkormányzat révén. 1994 és 2004 között tényleg kevés új ház készült, most viszont két társasház is épül magánerőből, és építési telkeket alakít ki az önkormányzat.

Nem robbant

A rendszerváltás évében Makón 7600-an dolgoztak az iparban, 1994-ben viszont már csak két és félezren – az önkormányzat adatai szerint. Ennek a jelenségnek a város történetét tanulmányozók szerint messzire nyúlnak a gyökerei. Makót a szocialista iparosításnak csak a harmadik hulláma érte el: önálló cég a városban nem alakult a hetvenes-nyolcvanas években sem. A válság idején pedig a nagy cégek először a székhelyen kívüli üzemeiket szüntették meg, a makói munkahelyek zöme is ekkor zárt be, vagy kényszerült jelentős létszámleépítésre. De itt négyezer ember utcára kerülése nem okozott olyan robbanást, mint például a borsodi településeken, mert – mint sok más helyen a Dél-Alföldön – menedéket adott a mezőgazdaság. Sok család ezután nemcsak úgy mellékesen termesztett hagymát, gyökeret, hanem kényszervállalkozóként. Páran megerősödtek, de a többség számára a váltás nem jelentett jó megoldást: az életszínvonal a fokhagyma labilis árától függ. Itt az egyik legnehezebb föladat az ő problémáik megoldása: eddig egyik kormánynak sem sikerült.

A polgármester elismerte: valóban, 24,5 százalékos a csatornázottság, ez azonban változni fog: nyerőfélben van a 17 milliárdos szennyvízprojekt, amely 2010-re százszázalékosra hozza föl ezt a mutatót. Ami a vendégéjszakákat illeti, Makó nem versenyezhet Siófokkal, Hajdúszoboszlóval, viszont fejleszti fürdőjét, és megtervezteti a Maros-part rehabilitációját.

Makón 2006 a tervezés éve lesz, az a cél, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra – ami az uniós magyar politikusok szerint egyszeri és megismételhetetlen alkalom lesz a megszerezhető forrás mennyisége miatt – megfelelő tervek álljanak készen. Minden lehetséges módon fölkészítik a vállalkozásokat, hogy minél többen pályázzanak. A polgármester megvédte az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikáját.

– Megkaptam a vádat, hogy nem kellett volna Hagymaházat, sportcsarnokot, szép főteret építeni, utakat aszfaltozni, inkább a gazdaságot kellett volna fejleszteni; de hát ez sehol sem úgy megy, hogy adunk ötmilliót egy kisvállalkozásnak vagy húszmilliót a Phoenixnek, hanem úgy, hogy amilyen mértékben rajtunk múlik, megfelelő körülményeket teremtünk, és olyanná tesszük a várost, ahol jó élni, kikapcsolódni. Ezt több példa is bizonyítja. A térség a kilencvenes évek vége óta vállalkozási övezet, adókedvezményekkel. Eddig félmilliárd forintot költöttünk az ipari parkra, ahol huszonkét, egyhektáros közművesített porta áll. Ebből Dancsiék hármat vettek, kettő a Németh Toll Kft.-é, van most néhány érdeklődő, de velük együtt is tizenhét portának lehet gazdája. Nem lettünk volna sokkal előrébb, ha most harminchat üres porta állna ott.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...