Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Nagy Frigyes porosz királytól az angliai Frici bácsiig

Iskolatalálkozó lesz Dálon, Makó mellett. Ugyan nem holnap, hanem kora ősszel – de máris szervezik. Köztük Rátky Pál, szegedi vízügyi szakember. Szülei tanítók voltak a dáli tanyavilágban voltak; ősei nemesek. Az egyik, régi Rátky keresztapja Nagy Frigyes, porosz király volt. XVI. Lajos, francia uralkodó pedig, a Napkirály – a család személyes ismerőse.
A szegedi Rátky Pál az 1300-as évekig vezeti vissza családfáját. Fotó: Frank Yvette
Vízgazdálkodással és egyéb békés területekkel foglalkozik Rátky Pál, az Atikövizig főtanácsosa. Senki nem nézné ki belőle: évszázadok óta katonáskodó, törökverő, a Rákócziszabadságharcban is részt vevő nemesi család leszármazottja. Még báró is akadt a famíliában. Hogy miként hívták az első Rátkyt, erről nem szól a fáma. Az bizonyos, nem Rátkynak, mert az legelső följegyzés a Rátkyakról az 1300-as évekből származik: akkor kapja meg Győr várkapitányaként Rátk községet a család egy meg nem nevezett őse. Következésképp Rátkyaknak csak azóta hívhatják őket. De ez sem csekély dolog!

A folytatás pláne nem az. Címert 1462-ben nem mástól, mint Mátyás királytól kap a család. Ezerhatszázban Rátky Menyhért komáromi kapitány „a vár alól a törököt elijeszté, 1663-ban a Koppány-vidéken dúló ráczokat veré meg". Telik-múlik az idő: egy Rátky György ezredparancsnok, brigadéros II. Rákóczi Ferenc párizsi katonai követe, Franciaország marsallja. Bárói kinevezést is kap.

Ezerhétszáztizenhárom február 13. nevezetes nap: XVI. Lajos – a Napkirály – ekkor találkozik az udvarban Rákóczival, s egyszersmind Rátky Györggyel is. A szabadságharc leverése után a „rebellis" Rátkyak birtokait a Habsburgok elkobozzák, a földeket udvarhű nemesek kapják meg. 1786-ban báró Rátky György fia, aki porosz szolgálatból mint állatorvos őrnagy tér haza, perli nemesi címét és birtokait. Keresztapja maga Nagy Frigyes porosz király – innen, hogy a családban különlegesen gyakori a Frigyes név.

– Ma is van Frigyes nevű rokonunk: Frici bácsi; még 1945-ben ment ki Angliába. Máig is ott él. Kutatja a család történetét – mondja Rátky Pál. S elmesél egy történetet: mikor Frici bácsi egyszer hazalátogatott, és a család bécsi ágának történeténak próbált utána járni a császárvárosban, egy rokon néni jól az orrára vágta az ajtót: „Ti a Rákócziak mellé álltatok!..." Egyébként nemcsak Frici bácsi igyekszik minél többet kideríteni a famíliáról, s nemcsak Rátky Pál, hanem utóbbi leánya, Judit is, aki épp most költözik haza Angliából. Nemsokára könyv
is megjelenik a

Rátkyakról, Pozsonyi József muzeológus szerkesztésében.
De haladjunk tovább az időben! Az a Rátky is Frigyes volt, aki 1848-ban – már a Kossuth-szabadságharc után vagyunk –, lefizetve az őröket, kiássa Damjanich tábornok holttestét, és elrejti aradi családi kriptájába, majd Mácsán temeti el. Ezernyolcszázötvenhatban további Frigyes születik a Mácsa melletti uradalmi birtokon, majd felnőve gazdatisztként dolgozik.

Később, mikor a Károlyiak veszik meg a birtokot, Kürtösre távozik, mondván: „nem szolgál egy labancot". S innentől a mai Csongrád megyéhez kötődik a család egyik ága: feltűnik a levéltári iratokban Csanádpalota, Makó, Szeged. Rátky Pál szülei az ötvenes években Makón tanítanak, majd kiköltöznek a dáli tanyavilágba. Az emléküknek is szól az a szeptemberi iskolatalálkozó. A jelenlévők – ez bizonyos – csupa kurucok lesznek. De ha az a bécsi néni közéjük tévedne – korántsem vágnák orrára az ajtót! Sőt jól tartanák marhapörkölttel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gaztenger a régi pitvarosi temetőben

Bár nagyon elhanyagolt, nem számolják fel a régi temetőt Pitvaroson. Dégi György polgármester azt… Tovább olvasom