Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Nem járnak át a magyarok dolgozni Nagyszentmiklósra

A Makó közeli Nagyszentmiklóson a magyar–román határ túloldalán kétszer annyi munkahely van, mint amennyi a keresőképes lakosok száma. A romániai városba még Temesvárról is járnak dolgozni. Magyarországról az alacsony bérek miatt nem vállalnak munkát a határ közeli településen.
Európában kevés olyan település van, ahol közel annyi a munkahelyek száma, mint amekkora a népesség. Ilyen város Nagyszentmiklós, amely Kiszombortól húsz kilométerre fekszik. Bartók Béla szülővárosában 12 ezer embernek tudnának munkát biztosítani – a 14 ezres városban hatezren keresőképesek. A környező településekről háromezren ingáznak, még a jóval nagyobb Temesvárról is járnak Nagyszentmiklósra dolgozni. Így is legalább kétezer betöltetlen állás van a gyárakban és üzemekben.

A város alpolgármestere, Danut Groza a két kezén nem tudja összeszámolni, hány nagy cég működik itt. Az egyik legnagyobb az osztrák érdekeltségű Delphi, amely tizenegy éve gyárt kábeleket a városban és ötezer embernek ad munkát. Az elektromos ellenállásokat előállító olasz Zopas három és fél ezer embert foglalkoztat. A gyárakba belépni nem kaptunk engedélyt, de ahogy hallani, rendkívüli a munkafegyelem. Késni egy percet sem lehet, aki pedig vét a munkafegyelem ellen a második figyelmeztetés után elbocsátják.

A két multin kívül négy fafeldolgozó, egy cipőgyár, egy autólámpa-üzem és négy hatalmas mezőgazdasági vállalat kínál munkát a régióban élőknek. Ezek olasz, német és román tulajdonban vannak.

Munkanélküliség

Csongrád megyében a regionális munkaügyi központ legutóbbi adatai szerint 10,2 százalék volt a munkanélküliség, Makón 13,1 százalék. A környékbeli településeken van, ahol eléri a 30 százalékot. Ezzel együtt a térségben vannak olyan cégek, amelyek szakképzett munkásokat vennének fel. Ilyenek viszont kevesen vannak.

Az alpolgármester szerint a külföldi cégek azért fektettek be elsősorban Nagyszentmiklóson, mert az egykoron fejlett könnyűiparral rendelkező településen volt elég szakképzett munkaerő.

Az idősebb szentmiklósi emberek szerint nem véletlen, hogy ennyi gyár létesült az elmúlt húsz évben. Nagyszentmiklós egykoron sváb falu volt, az ott élők szerettek dolgozni, és jól végezték, amit csináltak. A munkakultúra máig eleven.

– Néhány éve gondolkodunk a betelepítésen is, amivel növelhetnénk a város munkaképes lakóinak számát. Egy a problémánk: nagyon drága a lakások építése – magyarázta Danut Groza. Hozzátette: számításaik szerint kétszobás, hatvan négyzetméteres lakásokat 35 ezer euró alatt nem tudnának építeni. Állami támogatás nélkül az emberek ezt nem tudják megfizetni havi nettó 150-200 eurós fizetésükből.

A polgármester hozzátette: várják a magyar munkaerőt is.
– Nem tudok arról, hogy a határ közeli magyar településekről bárki átjönne dolgozni – mondta. Ezt megerősítette Buzás Péter, Makó polgármestere is. Megemlítette: inkább Romániából jönnek át idénymunkára, hiszen a nehezebb fizikai munkáért óránként 500 forintot is adnak Makón. Vagyis napi tízórás munkával két hét alatt meg lehet keresni a 200 eurónak megfelelő 50 ezer forintot Csongrád megyében. Amíg ez így lesz, addig senki nem megy Romániába dolgozni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Védik az makó-újvárosi plébániát

A makó-újvárosi katolikus templomot és a plébániaépületet is védetté nyilváníttatná Varga Attila… Tovább olvasom