Szeged - delmagyar.hu

Az első világháború után a háborús bűnösnek tartott személyek listájára fölírták Szakáts Gábor feltalálót is, mintegy kilencszáz másik névvel együtt. Németország azonban nem akarta kiadni őket, és később ezt már a győztes hatalmak sem követelték. Csak Nagy-Britanniában született néhány ítélet, nem történt tömeges felelősségre vonás háborús bűncselekmények miatt – nyilatkozta a Népszabadságnak és tegnap lapunknak Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász átnézte az ügyben elérhető dokumentumokat, és nem talált ezek között olyat, amely arról szólna, hogy Szakáts Gábor ügyében bírósági tárgyalást tartottak volna, hogy vele kapcsolatban bármiféle ítélet született volna. Ez jogi értelemben azt jelenti, hogy Szakáts Gábor nem háborús bűnös.
A jogász hozzátette: azért ha Szakáts az első világháború után elmegy Franciaországba, és bíróság elé áll, akár 7-8 éves börtönbüntetést is kaphatott volna.

Az 1937 júliusában elhunyt Szakáts Gáborral kapcsolatban kedden lapunk írta meg, hogy a szülővárosban többen szeretnének emléktáblát állítani a tiszteletére. Hiszen amellett, hogy a háború előtt ő találta föl a lángszórót, jó néhány békés szabadalma is volt, többek között a makói kórháznak is konstruált olyan készüléket, amely a tüdőgyógyászok munkáját segítette. Eddig amiatt tétováztak a lokálpatrióták, mert Szakáts neve szerepelt azon a bizonyos listán. Ezek után az is kérdés lehet, milyen volt a viszonya a németországi politikához.

Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató azt mondja, a feltaláló édesapja Justh Gyula '48-as politikájának híve volt. Maga Szakáts Gábor pedig a gomblyukában mindig szegfűt viselő Diósszilágyi Sámuel orvossal, a parasztpárt helyi vezetőjével barátkozott. Ez alapján nem valószínű, hogy köze lett volna a fasizmushoz.