Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Nem készülnek a nagypéntekre

Egy makói étterem sem készül mára nagyböjti menüvel – a Szent Gellért Borházban meghirdették ugyan, de egy érdeklődő sem akadt. A város nagyüzemi konyháján sem a vallási szempont adta az ételválasztás alapját: a túrós csusza előtt babgulyást kínálnak. A hívők mindemellett komolyan veszik a böjtöt, a görög katolikusoknál még szigorúbb is az önfegyelmezés, mint a rómaiaknál.
– Összeállítottunk egy húsvéti menüsort, és ebben gondoltunk a nagyböjti étrendre is, pénzt és időt fektettünk a reklámba, de úgy látszik, hiába, senki sem jelezte, hogy megkóstolná. Nálunk tehát a böjt érdeklődés hiányában elmarad – mondta Mihály Zoltán. A Szent Gellért Borház és Étterem vezetője a hús nélküli ételeken túl a hét végén báránysültekkel és fácánlevessel is kedveskedett volna a vendégeknek, de a húsvéti eledeleket – úgy tűnik – Makón mindenki maga készíti el otthon. Ez persze nem csüggeszti a kreatív az étteremvezetőt, aki elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre is megpróbálkozik majd a húsvéti menüvel.

Nem járt sikerrel az a próbálkozásunk, hogy böjtös éttermi, vagy akár menzakosztra bukkanjunk a mai választékból, bár a Kalász étterem tulajdonosa, Kalász Sándor jelezte: a halételek böjtösnek számítanak, és ezek az év minden szakában szerepelnek az étlapjukon. Külön a nagypéntekre ők sem főznek. Ma nem járnak jól azok a mélyen vallásos hívek sem, akik a városi konyháról hordják az ebédjüket, ugyanis – az ilyenkor katolikus szabályok szerint is fogyasztható túrós csusza mellé – babgulyást készítenek a kollégium konyháján. Persze ezt nem kötelező mindenkinek megennie, csak ugye, nagy lehet a kísértés.

– Mivel az iskolában szünet van, csupán néhány óvodás és az ebédjüket innen hordók számára kell főznünk, ezért úgy döntöttünk, hogy külön böjtös ételt nem készítünk – adta tudtul Hollós Csaba konyhavezető.

– Még a római fegyelemnél is szigorúbb böjtöt tart a görög katolikus egyház – mondta el lapunknak Janka György, makói görög katolikus parókus. – A keleti egyházat jellemzi ez a keménység, példaképp említem a nagyszebeni teológiát, az itt tanuló, Moldvából érkező, ortodox vallású hallgatók például nagyböjt negyven napja alatt sem hétfőn, sem szerdán, sem péntekenként nem esznek húsételeket. A görög katolikusoknál a böjti idő alatt minden péntek hústilalmi nap, azaz meggyónandó bűn, ha valaki ez ellen vétkezik, a híveink nagyon komolyan veszik ezt az előírást – ilyen szigor a római rítus szerint csak hamvazószerdán és nagypénteken kötelező. Másban is eltér a mi fegyelmünk, hiszen a nagyböjt kezdete nálunk a vajhagyó vasárnapot követő hétfő. Ráadásul mi böjtöt tartunk karácsony előtt, valamint a Péter és Pál apostolok ünnepét és Nagyboldogasszonyt megelőző napokban is – mondta a parókus.

12 éven felülieknek

A katolikus kánoni jog szerint a nagypéntekre vonatkozó böjti fegyelem, miszerint jóllakásig étkezni csak egyszer, valamennyi élelmet elfogyasztani pedig még kétszer lehet, és a húsételektől tartózkodni kell – csak a 12 évnél idősebbekre vonatkozik, és mentesül a szabály alól az a hívő, aki utazik, vagy súlyos betegségben szenved.

– A böjt célja nem az önsanyargatás, hanem annak a tudatosítása, hogy képesek vagyunk uralkodni ösztöneink, vágyaink, kívánságaink felett – halljuk Janka Györgytől. A görög katolikus liturgiában a mai szertartás során elhangzik: ha testileg böjtölünk, böjtöljünk lelkileg is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Húsvéti szertartások Makón

Tovább olvasom