Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Nem szabadulunk saját szennyünktől

Makó - Egyelőre kérdéses, hová lehet vinni júliustól a makói szennyvíztisztítónál keletkező iszapot, ami évente 2000 tonna, de hamarosan 5000 lesz. Eddig a szemétszállító cég átvette, ám az új szolgáltató négyszeres árat kérne érte. Ez idővel megnövelheti a csatornadíjat, ha nem születik olcsóbb megoldás.
Amikor megépültek Magyarországon az első biológiai tisztítók, és megjelentek a halak a kifolyó víz csatornájában, úgy látszott, megoldódik egy régi környezetvédelmi probléma. Mostanra azonban látszik, hogy a megoldás egy másik gondot szült: a biológiai tisztítók tényleg kiszűrik a vízből a szennyeződést, a baktériumok munkája nyomán visszamaradó anyag sorsát azonban egyre nehezebb megnyugtatóan rendezni.

Ez derül ki most Makón is. A képviselő-testület legutóbbi ülésén arról folyt a szó, hogy a mostani tisztítóban évente 2000 tonna szennyvíziszap keletkezik, amit eddig a szeméttelepet gondozó Bio-Pannónia Kft. tonnánként 2000 forintért vett át és helyezett el. Most a hulladékgazdálkodásra kiírt közbeszerzést egy másik cég, az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. nyerte el, a mostaninál 20 százalékkal olcsóbb szemétdíjért. A vásárhelyi vállalkozás azonban a makói iszapot 8000 forintért venné át, és ebben az összegben a szállítás ára nem is szerepel. A makói önkormányzat az iszapot – amelynek mennyisége a mostani csatornaberuházás után évi 5000 tonnára nő – olcsóbban szeretné elhelyezni valahol. Felmerült, hogy a Makói Oktatási Központ által használt 80 hektáros állami földön lehetne használni, trágyaként. Ez ügyben a város tárgyal az iskolát fönntartó megyei önkormányzattal, de egyezség még nincs.

A szennyvíziszap értékesebb a műtrágyánál, mégsem készítenek belőle komposztot. Fotó: Segesvári Csaba
A szennyvíziszap értékesebb a műtrágyánál, mégsem készítenek belőle komposztot.
Fotó: Segesvári Csaba

– A megegyezés nem a mi szándékunkon múlik, hanem a jogszabályokon – felelte kérdésünkre Sándor Attila, a megyei közgyűlés alelnöke. Mint mondta, az érintett terület művelési ága olyan, hogy a törvény nem teszi lehetővé az iszap ottani elhelyezését. Most szakértők vizsgálják, mi lehet a megoldás.

A makói testületi ülésen a fideszes Mágori Józsefné azt kérdezte a Makó-Térségi Víziközmű Kft. igazgatójától, hogy ha már ez az anyag tényleg olyan hasznos, miért nem készíttet belőle komposztot a szennyvíztelep? Hozzátette mikrofonon kívül: nyilván nehézfém is van benne. „Ha ez ilyen egyszerű lenne, már megcsináltuk volna" – felelte Medgyesi Pál a komposztötletre, és mint mondta, vizsgálat igazolja, hogy a káros anyagok mennyisége mind a határérték alatt van. A komposzttal egyrészt az a gond, hogy minősíttetni kell, másrészt pedig az iszap mennyisége így megháromszorozódik, és ez már kezelhetetlen lenne. Hosszú távon inkább energiacélú hasznosítással lehet csökkenteni a mennyiségét, és a telep ebbe az irányba indult el.

Ez nem fekália

A szennyvíziszap nem emberi fekália. A makói tisztítóműbe kerülő szennyvíz végső állomása a bioreaktor, ahol baktériumok dolgozzák fel, bontják le az anyagot. Különválasztódik a tisztított víz – ez a Marosba megy –, és az iszap. Ez a mix – mivel jelentős részben szerves anyag – jó trágyázásra, a műtrágyánál mindenképp értékesebb, mert lazítja is a talajt. Hollandiában és több uniós országban ezzel trágyáznak, másutt, például Belgiumban tiltják. Itt elsősorban az ember révén bekerülő gyógyszermaradványok miatt aggódnak, mert ezeket nem tudják lebontani a baktériumok. A szennyvíztisztítás kutatói most azon dolgoznak, hogyan lehet megakadályozni, hogy ezek az anyagok újból visszakerüljenek a táplálékkörforgásba.

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. Bendeflóra 2010. március 16. 16:25
    „Tisztelt Janóka!

    A kérdésére nagyon egyszerűen tudok válaszolni, mert csak egy jogszabályra kell hivatkoznom.
    A vízmérők hitelességi cseréjét a 28/1996. (II.21.) Kormányrendelet (ami a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. Törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X.9.) Kormányrendelet módosítja) írja elő. A jogszabály szerint a bekötési vízmérők hitelességi cseréjét 4 évente a mellékvízmérők cseréjét 6 évente kell elvégezni.
    A Makó-Térségi Víziközmű Kft. a Kormányrendelet elfogadása előtt írásban kifejtette a törvényalkotók felé azon véleményét, hogy ezek az időszakok 6 illetve 8 év legyenek. Sajnos a törvényalkotók az üzemeltetői gyakorlattal alátámasztott érveket nem építették be a jogszabályba, így maradt a 4 illetve 6 év.
    Talán azzal magyarázható a lakásvízmérők és a bekötési vízmérők előírt cseréje közti különbség, hogy a lakásokban elhelyezett vízmérők jobb körülmények között működhetnek, nincsenek kitéve az időjárási viszonyoknak, ellentétben az aknában elhelyezett bekötési vízmérőkkel.
    Köszönjük érdeklődését!

    Tisztelettel: Bende Flóra a Makó- Térségi Víziközmű Kft. sajtóreferense”
  • 27. janoka 2010. március 14. 21:11
    „Miért hosszabb a magánházak vízmérőinek a hiteleségi ideje mint a lakásoké, vagyis miért kell a lakásokban
    sűrűbben hitelesíttetni az órákat?”
  • 26. Bendeflóra 2010. március 12. 13:25
    „Tisztelt Janóka!

    Nem szeretnénk, ha megválaszolatlan kérdés, probléma maradna Önben velünk kapcsolatban, ezért válaszolunk ,,újabb" felvetéseire.

    A víz- és csatornaszolgáltatás, amit alaptevékenységként végzünk 1-2 %-os nyereség tartalmú. A Makó-Térségi Víziközmű Kft. további nyeresége a vállalkozási tevékenységekből származik: megrendelésre végzett csatornakamerázás, csatornamosatás, víziközmű tervek készítése, anyageladás, stb.

    A mellékvízmérő cserékkel kapcsolatban szeretnénk közölni, hogy a 38/1995. Kormányrendelet értelmében, ami a közműves vízellátásról és szennyvízelvezetésről szól, a víziközmű szolgáltatók feladata nem terjed ki a mellékvízmérő cserék hitelességi cseréjére. Azt viszont a jogszabály megköveteli tőlünk, hogy nem hiteles vízmérőre nem számlázhatunk, éppen az Önök érdekében.
    A Makó-Térségi Víziközmű Kft. csak megrendelés esetén végzi el a mellékvízmérők cseréjét, hitelesítését, ezt a munkát más vállalkozónál is megrendelheti bárki. Mi ezzel is csak segíteni akarunk, hogy minél kevesebb utánajárással hiteles vízmérője legyen, amire jogszabály szerint számlázni tudunk. Van még egy lehetőség, hogy nem hitelesítteti a mellékvízmérőt, abban az esetben viszont a társasházi képviselőnek kell a vízdíjával elszámolni, mert nem hiteles vízmérőre számlát nem küldhetünk.
    A magánházaknál felszerelt fővízmérők cseréjéről a már említett jogszabály szerint a vízdíjban szereplő tételként a vízmű gondoskodik. A mellékvízmérők a társasházi fogyasztások mennyiségarányos elosztására szolgálnak, a víziközmű szolgáltatókat semmilyen jogszabály nem utasítja azok tulajdonba vételére, hiszen elsősorban a fogyasztók érdekeit szolgálja.

    A mellékvízmérő cserék 2009-től máshogy történnek, mint a korábbi években. Éppen a fogyasztóink igény alapján változtattunk rajta.
    Tehát 2009. óta a leszerelt mellékvízmérők helyett új hiteles vízmérőt kapnak a fogyasztóink, amelynek az ára 2010-ben 6.900 Ft. Nagyobb összegről nem szólhat a számla, mert ez egységesen ennyi, akárki is végzi el ezt a munkát a munkatársaink közül. Amennyiben az Ön számláján nagyobb összeg szerepel, kérjük fáradjon be a műszaki ügyfélszolgálatunkra és megvizsgáljuk az eltérés okát. A lecserélt vízmérőt a tulajdonos megtarthatja, mi igényt nem tartunk rá, mert ezt már semmire nem tudjuk használni, hulladékká váltak.
    Remélem megkapta a választ feltett kérdéseire.

    Tisztelettel: Bende Flóra a Makó-Térségi Víziközmű Kft. sajtóreferense”
  • 25. Hómanó 2010. március 12. 08:50
    „Hajaj... Milyen szép is lenne mindenkinek ha maradna a Bio-pannónia KFT... Nem rég mindenki szidta őket, hogy nem viszik el időbe a szemetet mostmeg... mindenki sír értük... Hogy is van ez? Mostmár jó lenne? Mert véletlen vmi drágább lesz?”
  • 24. janoka 2010. március 11. 18:39
    „Tisztelt Bendeflóra!

    Ha ilyen sok a költségük akkor hogyan sikerült a szép nyereséget elkönyvelniük?
    A vízóra hitelesítés és cseréjének díjának tessék utánna nézni nálam a számlán nem ez szerepel vagy talán valaki
    mellé dolgozott?
    Nem egy lakásban használt mérőt tettek fel! Mi a helyzet a régi mérővel ami a lakás tulajdonosok tulajdona és mégis elviszik? Ezt is a vízmű közölte a tájékoztatóban és azért kell díjat fizetni ellentétben a magánházakkal.
    Legyen az óra a vízmű tulajdona és akkor a lakásokban is ingyen cseréljék!”
  • 23. Bendeflóra 2010. március 11. 13:53
    „Tisztelt Janoka!

    Valószínű, hogy nem olvasta elég figyelmesen a korábban írt válaszainkat, ezért szeretnénk tájékoztatni Önt arról, hogy a ,,pl. - például" azt jelenti, hogy az összes befolyásoló tényező közül csak egyet, vagy kettőt emelünk ki felsorolás helyett a teljesség igénye nélkül. Egyébként a víz és csatorna alapdíjak nagyon sok összetevőből állnak. Pl.: Vízóracserék, vezetékjavítás, amortizációs költségek, vízmű kezelők költségei, számlázási költségek, energiaszolgáltatók alapdíjai, közvetetett költségek, stb, melyek függetlenek a fogyasztástól.
    Az ilyen költségek a teljes költségek 70-80 %-át teszik ki ágazati szinten, ebből a teljes díjban alapdíjként kb. 15 % mértéket érvényesítünk.
    Az alapdíjat úgy tessék elfogadni, mint azt a költséget, ami akkor is felmerül, ha valamit nem használnak. Például, ha Ön elmegy egy évre külföldre, és üresen marad a háza: adó, fagyasztó áramköltsége, esetleg vihar miatti javítás, biztonsági szolgálat, háziállatok ellátása, stb. Vagy gondoljon az autóra. Ha egy évig nem használja, akkor is kell fizetni biztosításokat, adókat, esetleg garázsbérletet, amelyek az üzemben tartásához szükségesek, ahhoz, hogy bármikor rendelkezésére álljon. Ráadásul, ha nem használja, akkor is amortizálódik.

    Továbbá a szivattyúk üzemeltetése a cégünknél országosan is a legjobb fajlagos energiafelhasználási mutatókkal valósul meg. A benchmarking tevékenységünk során más cégekkel összehasonlítva ezt megalapozottan állíthatjuk. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt években több millió Ft-ot költöttünk a búvárszivattyúk, nyomásfokozó szivattyúk cseréjére, és az újabb szivattyúink korszerű hajtásszabályozással való ellátására. Ezekkel a fejlesztésekkel nagymértékű energia megtakarítást értünk el. Sikeresen használtuk ki a piaci lehetőségeket az áramvásárlásnál is.

    A mellékvízmérők cseréjével kapcsolatban is szeretnék egy-két tévhitet eloszlatni.
    A mellékvízmérő csere 6 évente jogszabályi követelmény. Ha a fogyasztó nem teljesíti, akkor a vízmű nem számlázhat közvetlenül a fogyasztónak a nem hiteles vízmérőre, csak a társasházi főmérőre. Ha fogyasztó mégis szeretné a hitelességi cserét, azt elvégeztetheti bárkivel, aki elvállalja, a vízműnek csak plombázásra kell bemutatni az elvégzett szerelést. A Makó-Térségi Víziközmű Kft. 6.900 Ft-ért elvégzi megrendelés esetén egy darab mellékvízmérő cseréjét és plombázását, hogy az önök dolgát egyszerűsítse, megkönnyítse. Ezért azonban - ellentétben a feltételezéssel - új hiteles vízmérőt adunk. Ez az ár az alsó mezőnyben van más cégekhez képest. De ha Ön tud olyan megbízható vállalkozást, aki ezt olcsóbban el tudja végezni, segítsen fogyasztóinknak, mert szívesen átadnánk ezt a munkát neki. Eddig ennél az árnál alacsonyabb ajánlatot potenciális vállalkozó nem kaptunk.

    Tisztelettel: Bende Flóra a Makó-Térségi Víziközmű Kft. sajtóreferense”
  • 22. janoka 2010. március 09. 17:55
    „Elég drágán üzemelnek ezek a szivatyúk, számoljuk ki fogyasztó helyenként az alapdíjat elég szép kis summa jön össze. Ha ezt arra fordiják elég gazdaságtalan üzemeltetésű.
    Ezen kivül a vízdíjba is beleszámolják ezek üzemeltetését.
    Igen csatorna alapdíj is van ezt is szivatyúzák ? De csak attól aki fogyaszt!
    Igen és a vízóra csere 7800Ft-ért ? az óra saját tulajdon a lakásokba és elviszik valamint kifizettetik az új óra árát ami 4500Ft. 1500Ft hitelesítik és másik fogyasztónál felszerelik ott újabb 7800Ft -ért”
  • 21. Bendeflóra 2010. március 09. 14:26
    „Bakos András ,,Nem szabadulunk saját szennyünktől" című cikkéhez a Délvilág fórumára eddig 20 hozzászólás érkezett. Mivel a minket érintőkre egyébként is illik reagálni, szeretnénk ezt információközlésre, illetve a félreértések tisztázására felhasználni.

    Racoon: Kommentjének első részével teljes mértékben egyetértünk. Hiszen, ha vegyszerek, gyógyszerek, olajok, esetleg nehézfémeket tartalmazó szennyvizek, vagy iszapok a csatornarendszerbe kerülnek, a teljes iszapmennyiség mezőgazdasági hasznosítását megakadályozhatják. Adott esetben veszélyes hulladékká szennyezhetik. Mindannyiónk érdeke tehát, hogy ez ne történjen meg. Ebben is számítunk minden Makói felelősségtudatára. Abban is egyetértünk, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának szigorú szabályai vannak, amiket még vízműves dolgozók sem szeghetnek meg. Úgy gondolom, hogy erre még nem is került sor.

    jq: A vonatkozó jogszabályokat mi is, de ami még fontosabb, a tervezők és a hatóságok is ismerik. Az is tény, hogy ezek a jogszabályok nemcsak nálunk, hanem egész Európában gyorsan változnak. Pl. amikor a 90-es évek végén a működő szennyvíztisztító tervei készültek, akkor a hatóságok a makói hulladéklerakóra való elhelyezését engedélyezték a szennyvíziszapnak. A telep bővítésére vonatkozó most érvényes engedély már mezőgazdasági hasznosítást tartalmaz, a város határában található mintegy 200 hektárnyi állami területen. Ennek azonban az egyik feltétele az, hogy a szennyvíziszap megfeleljen valamennyi előírásnak, és a talajvizsgálat alapján pedig az is alkalmas legyen az iszap befogadására. Ezért vizsgáljuk negyedévente a szennyvíziszapot és folyamatosan az érkező és a távozó szennyvizet; és ezért fontos az, hogy a csatornarendszerbe ne kerüljenek a szennyvíziszap minőségét is károsan befolyásoló anyagok. (Lásd előző kommentre adott válasz.) Mind az iszapra, mind pedig a 200 ha-ra a vizsgálatok eddig kedvező eredményt adtak.

    A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítását tehát a környezetvédelmi, talajvédelmi és a közegészségügyi hatóság is engedélyezi, ellenőrzi. Abban azonban egyetérthetünk, hogy a szennyvíziszap biogáz termelésre történő hasznosítása után még mindig jelentős mennyiségű iszap vár elhelyezésre, hasznosításra. A makói szennyvíztisztító telep ún. iszapvonala ezért úgy lesz kialakítva, hogy a napenergiával történő szárítás után égetéssel, vagy pirolízissel kinyert hő kerül hasznosításra a téli félévben. A hőhasznosításnak ez a jelenleg ismert legkorszerűbb módja, ami valószínűleg azért is terjed Európában, mert folyamatosan szigorodnak a talajvédelmi előírások.

    Összefoglalva tehát: a Bio-Pannónia átvette a szennyvíziszapot zöldhulladék áron, amit tetszés szerint használhatott takarásra, komposztálásra, stb. Ha az új szolgáltató ezt drágán végezné, a közvetlen mezőgazdasági hasznosítás kerül előtérbe, mintegy előrehozva a bővítési engedélyben szereplő megoldást. Az első változatban az A.S.A.-val, a másodikban a földterület tulajdonosával és kezelőjével kell megegyezni az Önkormányzat koordinálásával. De előfordulhat, hogy más földtulajdonosok is hasznosítanák az iszapot. (Erre a cikk nyomán is van jelentkező.) Ennek azonban az a feltétele, hogy a szükséges talajvizsgálatok elvégzése után a hatóságok az engedélyt megadják. Szóba kerülhet továbbá a telep teljes elkészültéig másféle iszaphasznosítás is, hiszen a jelenlegi telep úgy van kialakítva, hogy 2 % szárazanyag-tartalomtól 25 %-ig bármilyen halmazállapotú iszappal ki tudjuk szolgálni az igénylőket. (Pl. Biogáz Üzem.)

    Kedves ja! Még a legjobban kezelt kommunális szennyvíziszap sem lehet steril, de ettől még szerves anyagot bőven tartalmaz; ezért hasznosítható mezőgazdasági és energetikai területen is. A cefre más műfaj, azzal mi nem foglalkozunk.

    babeli: A tervező cégek által készített makói csatornázási tervek valóban régóta készen állnak, sőt a cég mérnökei által még korábban elkészített tanulmány- és rendszertervek is. A 2000 után létesült csatornák ezek alapján készültek és kifogástalanul működnek. A keletkező szennyvíziszap mennyiségének kiszámítása sem okozott problémát, sem a tervezőnek, sem az üzemeltetőnek. Nem is ez a probléma. A fenti kommentekre adott válaszból kihámozható, hogy a Makó-Térségi Víziközmű Kft. egyfelől a legteljesebb előrelátással adott tájékoztatást minden érdekeltnek az iszappal kapcsolatos várható problémákról és a megoldási lehetőségekről. Az is kiderülhetett, hogy ugyanúgy, ahogy a jelenlegi szennyvíztisztító tervezésének idején a legkorszerűbb technológiára adtak javaslatot a Kft. mérnökei, a szennyvíziszap hasznosítása területén is hasonló a helyzet. Sőt azzal is dicsekedhetnék, hogy mérnökeink több eredeti megoldást is felvetettek, illetve kidolgoztak (téglagyárban történő égetés, bányagödör rekultiváció), melyek éppen újszerűségük miatt kutatás-fejlesztést igényelnek az engedélyezés előtt.

    Figyelemreméltó viszont a szennyvíz öntözésére vonatkozó felvetése. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a szennyvíztisztító telep alkalmas most is a tisztított szennyvíz, öntözésre történő átadására. Ha ilyen igény jelentkezik, már csak a szükséges hatósági engedélyeket kell beszerezni. (Talajvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, stb.)

    r: A szennyvíziszap bevizsgálási költsége esetenként kb. 400.000 forint, fedezete a csatornadíjban biztosított, 2001 óta végezzük.

    Tisztelt janoka! A közüzemi szolgáltatások (beleértve: gáz, villany, távhő, stb.) alapdíja közgazdasági szempontból sosem volt vitás, de alkotmányossági szempontból is eddig valamennyi próbát kiállta. Az ,,úgy sem nyújtanak semmit" pl. azt is jelenti, hogy amikor Ön nem nyitja ki a csapot, a víz akkor is ott van a csapnál több bar nyomással. És ugyebár a szivattyúk sem dolgoznak társadalmi munkában. Talán eddig nem tudta, de az egyik legjobban ellenőrzött élelmiszer a csapvíz. Nem titok, hogy a makói csapvíz minősége 2009. december 25-éig megfelelt az előírásoknak. Az Országos Vízminőség-javító Program jelentős késedelme és főleg az arzén koncentráció miatt e tekintetben már kifogás tárgyát képezi az Eu ivóvíz direktívájával összevetve.

    Tisztelettel: Goldea Tamás a Makó-Térségi Víziközmű Kft. szennyvízágazat vezetője és Bende Flóra a Makó-Térségi Víziközmű Kft. sajtóreferense”
  • 20. janoka 2010. március 04. 20:57
    „Esetleg az elszállítást lehetne finanszírozni az alapdíjakból hisz azért úgy sem nyújtanak semmit. Tiszta nyereség.
    Káros anyag? Talán a víz mnőségét is ellenőrizni kellene !! Igen de legyenek szívesek a fogyasztási helyen!!
    Érdekes dolog lenne látni az eredményt!”
  • 19. r 2010. március 03. 16:51
    „Én vállalom hogy bevizsgáltatom az iszapot csak tudnom kell kitől kell kérni !”
  • 18. dara 2010. március 03. 08:48
    „Népakarat módosítása, hogyan lehetséges? Nem kell nekünk ilyen feltételekkel a csatornaprojekt, szavazzunk,
    mi a gazdaságosabb!”
  • 17. Besenyő_Pistabácsi 2010. március 02. 21:02
    „A maros elmosná occsojjé.”
  • 16. babeli 2010. március 02. 20:24
    „Már a 90-es évek elején megvoltak azok a csatornázási tervek (alapjában véve nem sokat változtak), amik ezután, közel két évtized után fognak megvalósulni. A mérnököknek illett volna tudni (közte van többszörösen kitüntetet is), már akkor, hogy mennyi iszap fog keletkezni. A majd két évtized nem volt nekik elég kidolgozni az iszap megfelelő elhelyezésének technikáját. Persze nem is gondolkodtak rajta, mert 2000 Ft/tonnáért el volt tüntetve.
    Az azért érdekes, hogy a szennyvíz iszap elszállításának ára nem lett volna tudott a szerződés megkötése előtt? Lehet, hogy nem tudta a jobb kéz mit csinál a bal? Mert, hogy a vízmű is önkormányzati tulajdonú.
    Az is röhej, hogy mindig a Marosba folyik a tisztított szennyvíz, majd ötözési időszakban, néhány kilométerrel arrébb drága energiával szivattyúzzák a Maros vizet az öntöző csatornába. Jó tervezéssel, öntözési időszakban, plusz energia ráfordítása nélkül folyhatna a víz az öntözőcsatornába. Ezt még most sem lenne késő megvalósítani.”
  • 15. ja 2010. március 02. 18:07
    „Idáig is lehetett látni szétöntögetett iszapot,nem is keveset de azt mondták nem jó trágyának mert steril,vagyis nem tartalmaz szerves anyagot.Akkor mi az igazság? Ez a helyzet a szeszfözde mellékanyaggal is, ki kell fizetnünk a megsemmisitési dijat.És az oszegedi uton a parlagföldekre priccelik széjel,pedig azt mondják veszélyes hulladék.
    Szóval lesznek itt még gondok a szeméttelep becsukásával.A szenyvízcsatorna meg kitudja mikorlesz megépítve,az a lényeg ,hogy kilegyen fizetve.A lóvét meg tologatják.”
  • 14. bakosandras 2010. március 02. 17:49
    „Nem én vagyok az, aki lőttem, én csak kérdeztem.
    Az jó, ha csatornázott részen lakik, de mint a cikkből is kiderül, ezt még nem mondhatja el magáról mindenki.
    A cikkből továbbá kiderül, hogy a szemétszállító cég ugyan olcsóbban szállítja a szemetet, a szennyvíziszapért viszont négyszeres árat kérne. Benne van, hogy ez a csatornadíjat drágítja.
    Félreértés ne essék, az előbbi hozzászólásomat azért írtam, mert gyűlöletes dolognak tartom azt az álszent magatartást, ami jellemző volt erre az országra, hogy használjuk a vizet, engedjük a trutyit, de azt senki se kérdezze már, hogy hová. Ha ezzel védőügyvéd voltam, vállalom.
    A cikket meg azért írtam, hogy fölhívjam a figyelmet egy jellemző problémára: ugyanezt megtudta volna, ha végignézi a makói képviselő-testület üléséről szóló tévés közvetítést.
    Igaz, ott nem lehet beszólni senkinek.”
  • 13. Ungarn 2010. március 02. 17:13
    „Még valami:

    Ezek után nekem senki ne mondja hogy nincs Buzás kezében a sajtó...Most játszotta el a védő ügyvéd szerepét,kedves András!Lelke rajta!

    Jó néhány éve fizetem a szennyvizet,mivel csatornázott részen lakom,ígyhát mellélőtt uram!”
  • 12. Ungarn 2010. március 02. 17:11
    „Kedves bakosandras!

    Ha már meg lettem szólítva,elmondanám,hogy most tudatosult bennem hogy hülye vagyok!Hülye vagyok,mert elhittem hogy ha 20 %-kal olcsóbb lesz a szemétdíj,akkor egy pici marad nekem végre valami üzlet után.De nem.Nekem hiába magyarázza ezt a trutyi dumát,mert a szemétszállító céggel aláírt szerződésen múlt minden.
    Idióta lakosságot megetetjük a választási évben azzal,hogy spórolunk neki,közben kirugatunk 20 dolgozót és rátarháljuk a szennyvíz iszapra elhelyezésre a különbözetet!A polgármester meg elmondja hogy spórolunk évi x milliót a lakosságnak.Vastag a bőr a képén.

    Hát köszönjük.

    MEGCSINÁLTÁK! IGEN,IGEN!”
  • 11. asdiob 2010. március 02. 16:17
    „Eddig nem jöttem rá, hogy miért éri meg egy új cégnek 20%-kal olcsóbban megcsinálni egy szolgáltatást??? Ugyanis az előző szolgálgtatónak sem maradt pénze a fejlesztésre. Olyan hitvány, szar eszközökkel gyűjtötték a szemetet... A környezetvédelemről (nem is csöpögött, hanem folyt az eszközökből az olaj) már nem is beszélek.

    De ezután a cikk után már tudom. Itt a biznisz. 5.000 tonna 6.000 Ft-tal drágábban: ez 30.000.000 Ft. Ebből már lehet gazdálkodni és osztogatni. Ide is egy kicsi, meg oda is egy kicsi.........

    És a lényegről még nem is beszéltünk: MINDKÉT SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE KÖTELEZŐ egy szabad és demokratikus országban, ahol az árat monopóliumok és a politika egymás kezét fogva határozza meg. Rohadt egy helyzet, mi???”
  • 10. jq 2010. március 02. 15:48
    „Kihelyezni olyan területre, ahol nem ütközik jogszabályba. Ehhez csak annyi kell, hogy elolvassa a jogszabályt, aztán keres hozzá megfelelő helyet. Esetleg a már kinézett terület művelési ágát megváltoztatják olyanra, ahol nem tilos a kihelyezés.
    Mehet a lerakóra is, csak akkor (ahogy a cikkből kiderül) drágább, meg ha tényleg nem szennyezett, akkor pocsékolás volna, mert jobb helye van a földeken”
  • 9. bakosandras 2010. március 02. 15:13
    „"Ungarn 2010.03.02. 13:16
    Szóval gyorsan kibújt a szög a zsákból!Majd a szennyvíz-iszap elhelyezéssel kifizetjük a 20(vagy több százalékot,amit a szemétdíjon elvileg spóroltunk!

    IGEN,MEGCSINÁLTÁK!"

    Mert, tisztelt olvasó, akkor mi a megoldás?
    Maradjon az emésztőgödör, amiből a trutyi egy az egyben megy a talajvízbe?
    Vagy lebetonoztatja, leszigetelteti, és háromnaponta hívja a szippantót?
    Amit összegyűjt a csatorna, azt egy az egyben nyomassa bele a Marosba?

    Ha nem, akkor mi?”
28 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vonat helyett már csak busz jár - még sincs több utasa a Volánnak

Bár a makói vasútállomás forgalma 30–40 százalékkal csökkent, az autóbusz-társaság emiatt nem észlelt számottevő utaslétszám-növekedést. Tovább olvasom