Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza -2°C | 8°C Még több cikk.

Nemcsak a húsa, a gusztusa is különleges

Csanádalberti - Magyar szürke marhákkal legelteti a gyalogakácot a folyók hullámterében a Körös–Maros Nemzeti Park. Az Amerikából behurcolt, kiirthatatlan cserjét szeretik a jószágok. Most ellenek a tehenek, a montágpusztai telepen már több mint 200 kisborjú született. A „szürkeállomány" országszerte nő.
Néhány évtizede majdnem eltűnt a magyar szürke marha, már döntés született arról, hogy az orosz kosztromai fajtával keresztezik a megmaradt állományt. Néhány tenyésztőnek és elrejtett bikáiknak köszönhető, hogy az őshonos fajta fönnmaradt, és ma már országszerte 6000 fajtatiszta példányt tartanak számon. A keresztezett állomány ennél jóval nagyobb lehet. Sokan azért kísérleteznek vele, hogy jobban megtérüljön a tenyésztés, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezzen az utód, mert vannak sokkal gyorsabban fejlődő húsmarhák. A nemzeti parkokra hárul a feladat, hogy a fajtát tiszta vérben megtartsák. Ilyen génmegőrző munkát folytat a Körös–Maros Nemzeti Park. Több telepen tart magyar szürkéket, a kardoskúti és a Csanádalberti mellett lévő montágpusztai gulya révén pedig folyamatosan szaporodik az állomány.

A montágpusztai telepre 2006-ban a Hortobágyról hozták az első 150 üszőt. A jószágoknak természetvédő szerep is jut, legelik, járják a pusztát itt és többek között Dévaványán, a Túzokvédelmi Állomásnál. Így, rövid füvű legelőként ideális élőhely marad a fontos vadon élő állatfajoknak, az ugartyúknak, a túzoknak és a kék vércsének.

Szürkemarha-gulya a montágpusztai telepen. A borjak kétharmada már megszületett. Fotó: Karnok Csaba
Szürkemarha-gulya a montágpusztai telepen. A borjak kétharmada már megszületett. Fotó: Karnok Csaba

A magyar szürke télen borjazik. Menezdorf János, a Körös–Maros Nemzeti Park sóstói telepvezetője azt mondta, 300 tehén tartozik a montágpusztai szürkegulyához, eddig több mint 200 kisborjú született. Emberi segítségre eddig nem volt szükség, a magyar szürke önállóan borjazik. Azokat a teheneket, amelyek nehezebben ellenek, kiselejtezik, mert ez a tulajdonság örökíthető.

A nemzeti park nem csak a puszták karbantartásában számíthat a szürkékre. Menezdorf János arról tájékoztatott, hogy a Maros árterében, Bökénynél, valamint a Körös egyik holtágánál, Álomzugnál is legel gulya. Nemrég ugyanis kiderült, hogy ezek a jószágok szívesen megeszik a gyalogakácot. Ennek azért van jelentősége, mert ez az Észak-Amerikából behurcolt cserje beborítja a hullámtereket, kiirthatatlanul elszaporodott, terjeszkedik a természetes erdők és rétek helyén, gyökere az árvízvédelmi töltéseket is gyöngíti, és lassítja az árhullám levonulását. A gyalogakácról bebizonyosodott, hogy a szürkék számára elsőrangú fehérjeforrás. Az értékesítésre szánt jószágokat 3-4 éves korukban vágja le és adja el a nemzeti park, mert a húsuk akkor a legfinomabb.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gáspár Sándor kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Egy barátság emléke is fűzi Makóhoz a szentesi születésű Gáspár Sándor színművészt, aki vasárnap vette át az idei Páger-díjat a Hagymaházban. Tovább olvasom