Szeged - delmagyar.hu

A két világháború közötti Magyarországhoz fog hasonlítani Makó, ami az általános iskolák felekezeti hovatartozását illeti. Ma az újvárosi reformátusoké a Szikszai György általános iskola, a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővéreké pedig a Szent István egyházi iskola. A Makói Általános Iskola pedig városi fenntartásban, több épülettel, egy igazgatás alatt működik. A képviselő-testület májusi döntése és az egyházakkal kötött megállapodásai nyomán szeptember elsejétől a Makói Általános Iskola Kálvin téri épületét a belvárosi református egyház veszi át, a katolikus Szeged–Csanádi Egyházmegye pedig a kertvárosi épületet. A világnézetileg semleges Makói Általános Iskolánál a Szegedi utca 2–4. alatti Bartók épület, az Almási utcai épület, a királyhegyesi és a nagyéri tagiskola, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmény és a logopédiai intézet marad. Januártól ezt veszi át az állam. Makón több gyerek jár majd egyházi, mint állami általános iskolába.

"Makón eddig mindig elébe próbáltunk menni a változásoknak." Fotó: Frank Yvette

Ennek a helyi jobboldal nem örült, a döntést kádermentésnek nevezi, utalva arra, hogy a testület többsége és Buzás Péter polgármester egyházi védelem alá próbálja átmenteni azt az iskolavezetést, amely az elmúlt években kialakult, és amelyet várhatóan lecserélne az állam.

– Azt a szót, hogy értékmentés, először az önök lapja írta le, és szerintem ez fedi pontosan a valóságot – mondja Almási Pál, a Makói Általános Iskola igazgatója, aki most az önkormányzattal és a két egyházzal egyeztetve készíti elő az új tanévet. – Mi Makón eddig mindig elébe próbáltunk menni a változásoknak. Ahogy csökkent a gyereklétszám, a város összevonta intézményeit. Ezeket a döntéseket sehol sem fogadták örömmel, de volt egy gentlemen agreementünk a polgármesterrel, hogy a város nem vesz el pénzt innen: az összevonás után maradt többlettel mi gazdálkodunk. Amikor pályáztunk, a város mindig adta az önerőt. Az átvilágítók kimutatták: a működésre kapott költségvetésünk mellé még egyharmadot hoztunk pályázatokkal. Az összes épületünk referenciaiskolának számított, kompetenciaalapú oktatás és tehetséggondozás is van a tagozatok mellett. A Smart oktatássegítő eszközök referenciahelye és a Microsoft kiemelt partneriskolája vagyunk, első osztályú informatikai háttérrel. Jellemző a várossal kötött egyezségünkre, hogy amikor kiderült, évi 2 millió forint kellene ahhoz, hogy az ország másik felében lévő sportversenyeken a gyerekeink ott alhassanak, és pihenten állhassanak a rajtvonalhoz, ezt a pénzt a testület nadrágszíjhúzás idején is meghagyta – a gyerekeink pedig dobogóra is álltak. Ami az országos sport- és tanulmányi versenyek első 6 helyezéseit illeti, mi voltunk az ország legeredményesebb iskolája két éve. Ezt az intézményt most szétrobbantjuk, ez tény.

Almási azt mondja, a várható államosítással egy a gondja a szakmának: a bizonytalanság. Ez elől mentik intézményeiket a városok, falvak. – Az állami iskolák tanárairól, gyerekeiről, ügyeiről valakik, valahol dönteni fognak, de a legnagyobb jó szándék mellett sem jut annyi figyelem, törődés egy intézményre, mint most. Makó iskolájának működtetését eddig 45 százalékban az állami normatíva, 55 százalékban a város hozzájárulása fedezte. A katolikus és a református egyház nem tud annyit hozzátenni, mint a város, de helyben van, és oda tud figyelni – mondja ki a legfőbb érvet a vezető. Akire várhatóan a Kálvin téri református iskola vezetésében számítanak.

Táborozó gyerekek a Kálvin téri iskolában. Szeptembertől a belvárosi református egyház veszi át. Fotó: Frank Yvette