Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

SIS-találat, nem ment tovább sehova!

Kiszombor – Az olasz hatóságok körözték a Fordot. A SIS (ejtsd: szisz) kiszúrta.
Ford Escort, megállítva. Fotó: CSMRFK
Ford Escort, megállítva. Fotó: CSMRFK


Mindent Makóról
A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.
Kiszombornál akart átjönni a határon egy román állampolgár hétfőn hajnalban. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az általa vezetett Ford Escort típusú személygépkocsit az olasz hatóságok körözik, ezért azt a kiszombori rendőrök lefoglalták. Az ügyben a további eljárást az Országos Rendőr-főkapitányság Schengeni Kapcsolattartási Központja (SIS, ejtsd szisz) folytatja le.

* * *

Szisz másképp, avagy nem minden Schengen

Szisz Ferenc (Szeghalom, 1873. szeptember 20.–Auffargis, 1944. február 21.) magyar származású francia gépészmérnök, a Renault gyár tesztelési osztályvezetője, autóversenyzőként az 1906. június 26-án megrendezett első Grand Prix győztese.

Ősei erdélyi szászok voltak, a család neve is a német süß (édes) szóból származik. Édesapja költözött át a „Sárrét fővárosába", miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Apja, Szisz János urasági lovászmester, anyja, Somogyi Julianna háztartásbeli volt. Hét gyermek közül Ferenc volt a hatodik. Iskolai tanulmányait Dobozon kezdte meg, ahol apja gróf Wenckheim Frigyes birtokán dolgozott gazdatisztként.

A gépészet iránti érdeklődése hamar megmutatkozott. Felvették a szeghalmi uradalmi gépműhelybe, majd a gyulai gimnáziumban tanult. A húszas éveinek elején lévő, lakatos és rézöntő munkával kenyeret kereső Sziszt magával ragadta az autók egyre növekvő térnyerése, ezért munkájával párhuzamosan – szabadidejében – műszaki tanulmányokat folytatott.

Huszonhét éves korában feleségével, az osztrák származású Elisabeth Dornnal – miután megfordult Bécsben, Salzburgban, Münchenben és Berlinben – 1900 tavaszán Párizsban kötött ki és telepedett le, ahol végül is 1901-ben a Renault cégnél talált munkát.

Szisz Ferenc, máig a legnagyobb autóversenyzőnk
Szisz Ferenc, máig a legnagyobb autóversenyzőnk


Az okleveles gépész és feltaláló mérnöki tehetségét a Renault fivérek gyorsan felismerték: szabadalmait megvették, s korlátlan kísérletezési és fejlesztési lehetőségeket kapott. Találmányaival és újításaival jelentősen javította a Renault versenyképességét, ő alkotta meg az első szabályozott öngyulladású motort, és ő váltotta ki a kurblit egy sűrített levegős indítószerkezettel. Tehetsége révén egyre nélkülözhetetlenebb lett a Renault tesztelési osztályán, és mikor a cég érdekelt lett a versenyzésben, 1902-ben őt választották Louis Renault szerelőjének a versenyekre. Marcel Renault 1903-ban, a Párizs-Madrid autóversenyen bekövetkezett halála után a csapat versenyzőjévé lépett elő. Ötödik lett a Gordon Bennett Kupa kieséses versenyen a Clermont-Ferrand melletti Circuit d'Auvergne-en. Ugyanaz év októberében több francia és olasz autógyártóval egyetemben a Renault egy csapatot küldött az Amerikai Egyesült Államokba, hogy részt vegyenek a Long Islandi Vanderbilt Kupán New Yorkban. Abban a mezőnyben, amelyben ott volt Felice Nazzaro és Louis Chevrolet a Fiat színeiben, Szisz Ferenc ötödik helyen végzett a győztes, szintén francia Victor Hémery mögött, aki egy Darracq pilótája volt.

1905-ben kinevezték a Renault tesztelési osztályvezetőjének, s noha e beosztása gyakran akadályozta a versenyzésben, 1906. június 26–27-én örökre beírta nevét az autóversenyzés évkönyveibe: szerelőjével, M. Marteau-val a „3A" rajtszámú Renault AK 90CV pilótájaként megnyerte az első Grand Prix (Nagydíj) versenyt, amelynek során Le Mans–Saint Calais–Ferté Bernard országúton kijelölt, nagyjából háromszögű pálya 103,18 kilométeres távolságát naponta hatszor kellett megtenni. A kétnapos versenyen harminckét gépkocsi rajtolt, melyből – a nagy hőség miatt – az első napon 16, a másodikon további 5 gépkocsi esett ki. Szisz fölényes, 32 perc előnnyel kivívott győzelmét a gyengébb teljesítményű – mindössze 90 lóerős – Renault nyergében egy műszaki újítás tette lehetővé: autójára a Michelin fivérek újdonságát, a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncsot tették fel Szisz végül is szenzációszámba menő 100,8 kilométer/óra átlagsebességet ért el: az 1238,16 km megtételéhez 12 óra 14 perc 7 másodpercre volt szüksége. Teljesítményével Európa-szerte népszerű lett, képeslapok, plakátok készültek róla. A győzelemért 45 ezer frank jutalomban részesült, soron kívül megkapta a francia állampolgárságot, és ő volt az első autóversenyző, aki állami elismerést kapott Franciaországban.

1909 elején Szisz elhagyta a Renault céget, hogy – Renault és Delaunay-Belleville típusok javítására szakosodva – saját műhelyt nyisson Neuilly-sur-Seine-ben. Hat év távollét után, 1914 júliusában, Fernand Charron rábírta, hogy újra versenyezzen egy Alda pilótájaként a francia Grand Prix-n Lyonban. A versenyen, amelyet Christian Lautenschlager nyert a Mercedes színeiben, Szisz Ferenc autóján tiszteletképpen a N° 1-es rajtszám szerepelt, de egy sérülés miatt kicsivel a verseny fele után annak feladására kényszerült. Az európai autóversenyek szeptemberben, az első világháború kitörésekor véget értek. Szisz Ferenc önkéntesként belépett a francia hadseregbe, ahol az algériai szállító csapatok vezetőjeként szolgált, míg nyolc hónappal később kórházba nem került tífusz miatt.

A háború után Renault és Citroën gépjárművekre szakosodva folytatta autójavító iparát. A 30-as évek elején visszavonult, s a Párizstól mintegy 40 kilométerre fekvő auffargisi villájában élt, amíg 71. életévében tüdőgyulladásban el nem hunyt. Az auffargisi temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége 1958-ban követte, „Famille Szisz" feliratú fekete márvány sírjukat a Francia Autóklub és a Renault Művek tartják karban.
Szisz Grand Prix-győzelme, és a verseny üzleti sikere hamarosan több más Grand Prix verseny megszervezéséhez vezetett Európában. A rá következő évben az olasz Felice Nazzaro (aki 1906-ban másodikként végzett Szisz mögött), nyerte meg a második Francia Grand Prix-t. A francia nemzeti hőssé vált Szisz részt vett az 1908. évi versenyen is, de nem ért célba, és hasonló sorsra jutott műszaki problémák miatt a savannah-i Grand Prix-n Georgiában, amelyet az Amerikai Automobil Klub rendezett.

(Forrás: Wikipédia)

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Családja körömszakadtáig védi a szeméremsértéssel vádolt makói férfit

Édesanyja és nagymamája is kiáll a szeméremsértés miatt első fokon 3 és fél év börtönre ítélt makói N. Mihály mellett. Tovább olvasom