Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Szekeres István makói triptichonja

Közadakozásból szeretnék megvalósítani a Makóról elszármazott grafikusművész, Szekeres István legújabb alkotását, a makói triptichont. A három darabból álló mű középső eleme, a korabeli makói címer már megvan – az egykori Csanád vármegye címerével és a makói hagyma első ábrázolását idéző festménnyel kellene még kiegészíteni, hogy a városházi nagyterem méltó dísze lehessen.
Az alkotó a triptichon tervével. Fotó: Szabó Imre
A hármas műalkotás középső eleme már most is látható a makói városháza dísztermében. Az alkotást a Budapesten élő, de makói születésű grafikusművész, Szekeres István a város újjátelepülésének 450. évfordulójára, 2005-ben festette meg. Ez a korabeli városcímer rekonstrukciója. Szekeres úgy alkotta meg a képet, hogy előtte hosszasan tanulmányozta a szakirodalmat, ezért az nem mindenben hasonlít az eredeti kép levéltárban őrzött múlt századi másolatára: színei például világosabbak, hiszen keletkezésének idején, a reneszánsz korban ilyeneket használtak, ráadásul a címeren megörökített figurákat is a heraldika szabályainak megfelelően alkotta újra. Érdekes adalék, hogy az alkalmazott grafikusként is ismert Szekeres István volt az, aki a rendszerváltás táján újratervezte a város régi címerét – ezt használja most Makó.

A díszpolgári címmel is kitüntetett alkotó az első munkához hasonló alapossággal szeretné megfesteni az egykori, makói székhelyű Csanád vármegye címerét és a makói hagyma első korabeli ábrázolását is, amelyek együtt fogják kiadni a triptichont. A tervek már készen állnak.

Ami a megyecímert illeti, azt Mária Terézia adományozta a vármegyének 1761-ben – ez szerencsére fennmaradt egy oklevélen, amin ráadásul pontos színleírás is olvasható. A még Csanád vármegyében született művész úgy véli, hogy az alkotás meglepetéseket okoz majd azoknak, akik látták az egykori megyecímert, hiszen annak színei az elmúlt századok során megfakultak, módosultak. A történelmi jelképsorozat harmadik darabja, a vöröshagyma korabeli ábrázolása viszont azért lesz érdekes, mert már kevesen tudják, akkoriban hogyan néztek ki a fejek.

A kép Maukner Ödön Kert című folyóiratában jelent meg 1895-ben.
Szekeres István elmondta, hogy tervei szerint jövő év végére fejezi be a munkát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Majdnem határőrre lépett a szökevény

Kis híján rálépett az elrejtőzött járőrökre annak a moldáv csoportnak az egyik tagja, amelyet a hét… Tovább olvasom