Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Szépkorúakat köszöntöttek Makón

Makó - Három szépkorú makói lakost köszöntött a napokban a város. Egyikük, Margit néni állítja: a mindennapi ötperces tornának köszönheti jó egészségét.
Magyarország kormányának köszöntését tolmácsolta két makói szépkorúnak a város jegyzője január 24-én. Klinger Gyuláné Egervári Margit 1922. január 14-én született, így őt a kilencvenedik, Bittó Istvánné Kállai Etel pedig 1917. január 23-án látta meg a napvilágot, őt a kilencvenötödik születésnapján köszöntötték. Mindkét néni szellemi frissességben élte meg az évfordulót, egy végigdolgozott élet után családjuk körében töltik nyugdíjas napjaikat. Január 26-án Gazdag Istvánné Horváth Piroska töltötte be a kilencvenet, a város őt is köszöntötte.

Klinger Gyuláné Margit néni Albertkázmérpusztán született, osztrák anyakönyvi okirata szerint 1922. január 14-én. Az 1925-től az immár ismét magyar településen működő hatóságok tévedésből 11-ére anyakönyvezték, ez okoz némi adminisztrációs zavart. Margit néni azt mondja, a mindennapi ötperces tornának köszönheti jó egészségét, amelyet hatéves korában, az akkor megállapított gerincferdülése miatt kezdett el. Az ortopédiai probléma egy év múlva eltűnt, de a torna máig megmaradt.

Klinger Gyuláné Margit néni.
Klinger Gyuláné Margit néni.

A hosszú élet másik titka, mint mondja, az, hogy 52 évig tanított, ebből negyvenet első osztályosok körében. A gyerekek tartották tehát fiatalon mindig. Nagyapja, dédapja is tanító volt, lánya is folytatta ezt a hivatást, alig találni a családban olyat, aki ne pedagógus lett volna. A nyugati határszélen, mint mondja, egyaránt tanították az államnyelvet és az anyanyelvet, azaz a németet és a magyart. A győri tanítóképző elvégzése után egy svábok lakta faluban, Almáskamaráson kezdett tanítani (itt 72 gyerek tartozott hozzá), majd Apátfalvára került. A község díszpolgárává választotta, mint mondja, ez az egyik legnagyobb büszkesége. Nyugdíjas tanítóként sem hagyta ott a katedrát, 71 éves koráig volt helyettesítő tanár Makón. Rá különösen igaz a „nemzet napszámosa" jelző, első fizetéséből, 96 pengőből 90-et a lakhatásra és a napi betevő falatra költött. Napjait tévénézéssel és nagy szenvedélyével, a keresztrejtvény-fejtéssel tölti. Bár ehhez már nélkülözhetetlen az erős fény és a nagyító.

Bittó Istvánné Etelka néni földműves családból származik. Mint mondja, beleszületett a "dologba", a munka tartja életben, és csak azt kéri az Istentől, ha már életben tartja, adjon neki jártányi erőt is. Etelka néni most már nehezen jár, és ez az egyetlen, ami nagyon zavarja. Az amúgy ma is jó kedélyű, sajátosan fanyar humorral rendelkező néni derűsen fogadta a sors fordulatait. Fiatalon makói kereskedők mellett volt segéd, majd az Úttörő Téeszben csapatvezető, később a Nővérszállón dolgozott. Felettesei mindig megbecsülték, és hagyták, hogy a maga feje után intézze a dolgokat.

Bittó Istvánné Etelka néni.
Bittó Istvánné Etelka néni.

Egész életét végigkísérte a mezőgazdasági munka, reggeljeit a piacon kezdte, hogy eladja saját terményeit. Ezek a primőrök annyira népszerűek voltak, még konfliktusba is keveredett a hivatásos kertészekkel miatta. Etelka néni szeretett volna tanulni, de a család nem tudta kigazdálkodni az iskolára valót – így inkább fiait és unokáját taníttatta, mint mondja, hogy ne maradjanak tökfilkók. Mindenért megdolgozott, amije csak van, és úgy véli, a munkás, a tevékeny élet lehet csak hosszú. A dolog, a feladat elűzi a gondot, vagy legalábbis elveszi a lehetőséget, hogy ráérősen merengjünk a bajainkon. Hiányzik is neki, hogy tegyen-vegyen a kertben, ha pedig más végzi el a munkát, az sosem lehet elég jó. Csak az a munka van elvégezve, amit én csinálok – mondja. Ez apróbb súrlódásokhoz vezet persze azokkal, akik törődnek vele. Abban azért még titkon bízik, a gyerekek (unokák, dédunokák) megszeretik a mezőgazdaságot, és jobban ügyelnek majd a kerti teendőkre. Hallotta amúgy, hogy megnyílt az új fürdő, mint mondja, biztos nagy esemény volt, hiszen ott volt 60 évvel ezelőtt is, amikor az első nyitott. Sajnos, a szíve nem bírja a termálvizet, így nem vált rendszeres vendéggé.

Gazdag Istvánné Horváth Piroska Makón született, 1922. január 29-én. Piroska néni özvegy, a makói téglagyárban, majd a vágóhídon dolgozó férje 30 éve elhunyt. Az ünnepelt 20 évet dolgozott hagymakertészként a Kossuth Téeszben. Mint mondja, ismerősök csábították át, előtte egy évig a Lenin Téeszben dolgozott. Családjában sokan értek meg szép kort, legidősebb bátyja 96 évesen hunyt el, nővére 93 évesen. Szintén szépkorú öccse Szolnokon él, vele telefonon tartja a kapcsolatot.

Gazdag Istvánné Horváth Piroska.
Gazdag Istvánné Horváth Piroska.

A Gazdag családban egy lánygyerek született, Piroska néninek egy unokája és két dédunokája van. Lánya ugyanabban a tömbházban lakik, ha baj van, Piroska néni könnyen át tud kopogni. Hallása már nem a régi, azonban látásával nincs probléma. Ideje nagy részét most is kézimunkázással tölti, ez a tevékenység köti le. Régebben szeretett olvasni, tévét nézni, de újabban azt vette észre, hogy nem köti le, sőt, inkább idegesíti ez a tevékenység. Így a készülék áramtalanítva áll a lakásban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folyóparti séta a Marosnál

Olvasónk barátaival látogatott el Magyarcsanádra, onnan pedig kirándultak a Maros partjára, a volt szekérhíd megmaradt pilléreihez. Tovább olvasom