Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Szőlő, dohány, gabona, gáz

Óföldeákról a Tisza és a Maros árhullámai miatt menekültek át 161 éve a jelenlegi magaslatra a mai földeákiak ősei – akik kertészkedésből éltek az elmúlt két században. A zömmel ma is a földből élő emberek települése előtt új dimenziót nyithat a közelben talált, kitermelés előtt álló földgázkincs.

Százhatvan esztendeje döntöttek úgy a földeákiak, hogy a Tisza és a Maros áradásai miatt a Makótól északra fekvő magaslatra települnek át. A földesurak – Návayak – által is támogatott, szorgalmazott költözés sikeresnek bizonyult: néhány évtizeden belül több mint ötezresre duzzadt Földeák lakossága. A betelepüléshez nagy vonzerőt jelentett a jó termőföld és Hódmezővásárhely, valamint Makó kényelmes közelsége.

Vass Imre, a település polgármestere úgy fogalmaz, az itt élő családok jómódúnak számítottak, a falut környező területek ugyanis alkalmasak voltak a munkás, de nagy hasznot hozó növények, szőlő és dohány művelésére is. Máig szépen terem a környéken a gabona, ami szintén jólétet biztosított a földeákiaknak. A jó módot jelzi, hogy nem sokkal a betelepülést követően felépült a katolikus, majd 1947-ben a református templom is. A település óriási magtárairól is híres volt, ez serkentette a kereskedelem élénkülését is.

A XX. századi urbanizáció persze Földeákot is megérintette: a lakosságszám apadni kezdett. Ma alig több mint 3400-an élnek a község területén. Ám szerencsére elég sok a gyerek, ötszáz
diákot tanító-nevelő iskola biztosít megélhetést a földeáki pedagógusoknak, és ez indokolttá teszi a közeljövő egyik legnagyobb beruházását: egy jókora tornacsarnok felépítését. A falu társadalmi életének új központját is szeretnék megteremteni: faluház kialakítását tervezik.

Földeák alapításától kezdve színmagyar a falu, egyetlen népszokás vált híressé: a rózsalakodalom, amit a rendszerváltást követő években újraélesztettek, hiszen katolikus kötődése miatt az elnyomás éveiben ezt az ünnepet nem nézték jó szemmel.

A község főtere igazi faluközpont, a park szépítését a közösség tagjai vállalják.
Az itt élők java mindmáig a földből él, három komolyabb mezőgazdasági vállalkozás is megélhetést biztosít, az iparban dolgozók Makóra vagy Vásárhelyre ingáznak. A település fejlesztésének szempontjából kiugrást hozhat a község közelében is feltárt földgáz – sokan reménykednek a bányakincs után helyben maradó munkalehetőségben, és abban, hogy az iparűzési adóból befolyó összegből tovább fejleszthető a település.

A közeljövő legnagyobb beruházása azonban, amely mindenkit érint, az ivóvízminőség-javító program és a csatornázás.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Negyvenötmillió a kórház átalakítására Makón

Negyvenötmillió forintot nyert a makói kórház szerkezetátalakításra. A pénzt az egynapos sebészeti… Tovább olvasom