Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Tizenegy napig mit sem tudtak a makóiak

Bár a Pest-Buda és Makó közti utat váltott lovakkal egyetlen nap alatt meg lehetett tenni még 1848 esős-saras márciusának idusán is, a forradalomról szóló hírek csupán öt nappal később értek a Maros-parti megyeszékhelyre, a város lakóival újabb hat nap elteltével közölték a híreket, akkor azonban éljenzés fogadta a jó hírek hozóit.
A makói levéltárban őrzik a város tanácsának 1848-as jegyzőkönyvét, amelyből számos érdekesség kiderül, mindenek előtt, hogy a csanádi megyeszékhelyen élők március 15-én még mit sem tudtak arról, hogy Pesten kitört a forradalom. Sőt míg Szegedre 17-én, Vásárhelyre pedig 18-án eljutott a változás híre, a makaiak tömegei csak 26-án értesülhettek a lelkesítő hírekről.

Pihentették az információt

– A kutatások szerint már 20-án Makóra ért a hír, de először csak a megyegyűlés vitatta meg a fejleményeket. Az információ lassú terjedésének számos oka lehetett, amit már sosem deríthetünk ki, hiszen elméletileg váltott lovakkal egyetlen nap alatt el lehet jutni Pest-Budáról a csanádi megyeszékhelyig. Az azonban biztos, hogy a március 18-i városi tanácsülésen még nyoma sem volt forradalmi hangulatnak – egészítette ki a jegyzőkönyv információit Gilicze János történész, a Makó Városi Levéltár munkatársa.

A cirkalmasan formált betűkkel jegyzett, másfél száz esztendős dokumentumból kiderül: azon a napon, amikor Szegeden már ünnepelték a szabadság győzelmét, Makón hétköznapi ügyekről tárgyaltak a tisztelt esküdtek, a város választott döntnökei.

Gátépítésről döntöttek

Elsőként egy új gát építéséről határoztak, hiszen új mederbe lépett át a Maros, ezért tisztes összeget szavaztak meg a város gátmesterének, hogy a Lúdvárban állítsa össze a települést védő falétesítményt. További pénzkiutalást is megszavaztak azzal, hogy a város tisztes esküdtjeit kiküldjék Vásárhelyre, ahol új lovakat vásárolhattak Makó részére, hiszen a városnak fogatot kellett fenntartania. A testület volt hivatott döntést hozni a magánvitákban is, ezért Szabó József és Nacsa András peres levelének továbbítását is elfogadták. Emellett a közterhek alól felmentették a város több „nyomorultját", azaz elszegényedett vagy megrokkant polgárát is.

Népgyűlést hívtak össze

Az ezt követő bejegyzést március 26-ára datálták, és a hivatal szolgái kétszer is aláhúzva nyomatékosították: délelőtt tizenegy órára népgyűlésre hívták össze a város apraját-nagyját a városháza elé. Itt Návay Tamás megyei bizottmányi elnök beszédet tartott a „hon átalakulásáról", amit többször is megéljeneztek, és a polgárok nyilvánosan magukénak vallották az összes forradalmi rendelkezést.

Furcsa esemény következett: Szabó István ügyvéd, a város jegyzője rögtön ezt követően bejelentette lemondását. Beszédében a konkrét okokat nem jelölte meg, de igazolni kívánta a tömeg előtt, hogy mindent megtett, ami hivatali kötelességei közé tartozott. Az új jegyzőt, Simon Sándort ezt követően meg is választották. A változások a megye közigazgatását nem érintették, ám néhány napon belül megkezdődött a nemzetőrség megszervezése.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csanádpalota turisztikai álmai

A falusi turizmus fejlődésében reménykednek a csanádpalotaiak, hiszen a település közel fekszik… Tovább olvasom