Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Závada Pál: a tudomány ítéljen, ne a politika!

Szeged, Makó - A XX. század egyik legizgalmasabb politikusaként, de ellentmondásos személyiségként mutatja be Erdei Ferencet Huszár Tibor új könyve. A monográfia egyik méltatója, Závada Pál író azt mondja, Erdeiről csakis ilyen módon lehet ítélkezni, mert a múlt mérlegelése nem a politika dolga.
„Erdei Ferenc dr., mezőgazda, szociológus, a jövő társadalmának 1. számú hajnalhasítója és formaképzője" – jellemző az 1941-ből származó levél aláírása a Makóról indult empirikus szociológusra, politikusra, a Rákosi-éra és az 56-os Nagy Imre-kormány miniszterére, akinek pályájáról Huszár Tibor szociológus professzor írt könyvet Erdei Ferenc – Politikai életrajz 1910–1971 címmel. A kötetet a szegedi városháza házasságkötő termében mutatták be a közelmúltban. Érződött a hozzászólásokon, hogy a jelenlévők többsége kötődik az Erdei Ferenc Társasághoz, amely a politikus emlékét ápolja. Tisztelettel szólt Erdei pályájáról Botka László polgármester is. A kötet szerzőjét viszont nem a kultusz ápolásának szándéka vezette: régi és újabb források, adatok alapján a lehető leghitelesebb pályaképet akarta megrajzolni. Kérdezték tőle a bemutatón, miért pont most született meg a monográfia, erre azt felelte: most érezte úgy, hogy nem hátrálhat tovább a feladat elől.

Ösztönzést jelentett számára, hogy egyik tanítványa, Závada Pál A fényképész utókora című 2004-es regényében szerepeltet egy Dohányos László nevű politikust, nem túl hízelgő portrét festve róla. Huszár Tibor olvasta a regényt, ráismert a modellre, többször is beszélt erről Závadával. Az Erdei-monográfia megírásában e viták szempontjai is segítették.

Závada Pál Dohányos László fedőnéven írt Erdeiről. Regénye is inspirálta egykori tanárát, hogy megrajzolja a pályaképet. Fotó: Schmidt Andrea
Závada Pál Dohányos László fedőnéven írt Erdeiről. Regénye is inspirálta egykori tanárát, hogy megrajzolja a pályaképet.
Fotó: Schmidt Andrea

A szegedi bemutatón a kötetet Závada méltatta. A közönség kérdéseinek legtöbbjére válaszolt Huszár Tibor, egyedül arra a megjegyzésre nem, mit gondol a nemrégen megjelent törvényről, amely arról rendelkezik, az önkényuralmi rendszerekhez kötődő személyiségek nevét nem viselheti közterület, intézmény. Lista nincs a törvényben, így még aktuálisabb a kérdés: Erdeire vajon vonatkoztatható-e a jogszabály. Szülővárosában, Makón a közgazdasági és kereskedelmi iskola korábbi fenntartója, a megyei önkormányzat levette Erdei Ferenc nevét a homlokzatról, de szobra még áll a róla elnevezett téren. Ez a kettős megítélés nem csak Makón jellemző.

– Erdei Ferenc nagyformátumú tudós-politikus személyisége a magyar XX. századnak, akinek pályája súlyos ellentmondásokkal, meghasonlásokkal terhelt – mondta lapunknak erről Závada Pál. – Ő azokat a tévesnek, károsnak bizonyuló korábbi politikai döntéseket, amelyeknek részese volt, folyamatosan korrigálni, javítani akarta, például 1953-ban, '56-ban, másképpen '57-ben, majd a '68-as gazdasági reform idején megint másképp. Hite szerint „a parasztság fölemeléséért küzdött", ám a tények ezt kevéssé igazolják. Ez a „küzdelme" csak élete végén járt sikerrel, amikor élére állt azoknak az agrárpolitikai törekvéseknek, amelyek a tsz-parasztság háztáji árutermelését és ezáltal jelentős életszínvonal-emelkedését tették lehetővé. Ekkor és ezért vált népszerűvé. Hívei és tisztelői pedig korai halála feletti megrendülésüket is kifejezték, amikor róla neveztettek el utcát, művelődési házat vagy téeszt.
Závada azt mondja, nem jó ötlet politikusról elnevezni bármit is, de ha egy közösség ragaszkodik egy névhez, azt tiszteletben kell tartani. Az még problémásabb, ha az utókor politikusai törvényekben ítélkeznek elődeik fölött.

– A történelmi események, figurák árnyalt megítélését a történészekre kéne bízni, nem pedig dilettáns módon történészkedő vagy szélsőséges képviselőkre.

Olvasóink írták

  • 4. scott1 2012. december 06. 08:24
    „Novatus!
    A probléma Erdei munkásságával az, hogy teljességgel csak az adott történelmi kórban érdemes vizsgálni, mivel azon túl nem igazán mutat! Volt, aki 2000 után is Erdei gondolataira építve "A faluról beköltözők megoldják a város elvándorlási deficitjét" próbálta szemlélni a város szociográfiáját az eredmény mára nyilvánvaló...
    Egyetértek abban, hogy az adott kor feltételrendszereivel, lehetőségeivel kell szemlélni és azt megvizsgálni (szerintem sem lett volna más lehetőségünk, magyaroknak akkor a megszálló szovjetek markában). Ugyanakkor ő az adott feltételrendszerben a háború utáni években a végletekig képviselte a felszabadító/megszálló hatalom rendszerét!
    A nevével fémjelzett mezőgazdasági "reformot" később ő maga próbálta helyrehozni, de ez ekkora már sok vidéki településen is megfordíthatatlan folyamatot indított el (népességfogyás, elöregedés...)
    Ugyanakkor a Belügyminisztérium Külügyi Osztályának "főmunkatársaként" az a "rendíthetetlen munka", ahogy elérték, hogy Magyarországon is vonatkozzon a német kisebbségre a kollektív bűnösség elve, ami miatt az általa már a Nemzeti Paraszt Pártban megálmodott, a németek tulajdontól való megfosztása mellé a kitelepítésüket is letudhatta, na szóval ez az, ami nem igazán elegáns...
    Erdei 20-30 évre valóban prosperitást teremtett a városnak, de ez csak elodázta a mostanra már kialakult helyzetet, sőt a rendszeren túl nem mutató helyi gazdaság kiépítésének eredménye az, hogy a tényleges alapok hiányában a rendszer teljesen maga alá tudta temetni a várost... Éppen ezért hosszútávú és "tudományos" helyi gazdaság fejlesztésről nem beszélhetünk! Furcsán hangozhat, de Erdeiről mint az adott korszak nagy helyi lobbistájáról lehet leginkább megemlékezni Makón!”
  • 3. Novatus 2012. december 05. 02:37
    „Scott1!
    Hozzászólásodban kiragadod Erdei munkásságát az adott történelmi korból és a jelen kor gazdasági kereteibe helyezed. Meglátásom szerint ez nem túl elegáns. Természetesen egyetértek azzal, hogy a parasztság téeszekbe kényszerítése, a padlásseprések korszaka, a centralizált, diktatórikus gazdaságirányítás szörnyű tett volt és valljuk be, Erdei fontos szerepet töltött be ezen intézkedések foganatosításában. Viszont történelmi személyek tetteit az adott kor feltételrendszereivel, lehetőségeivel kell szemlélni és azt megvizsgálni (lett volna más lehetőségünk, magyaroknak akkor a megszálló szovjetek markában????? ) Erdei 20-30 évre Makónak prosperitást teremtett, ebből a szempontból meglátásom szerint érdemei elvitathatatlanok.
    Amit a jelenkor Makójáról írtál - azzal sajnos teljesen egyetértek. Viszont mindenki látja, saját bőrén érzi ezt a folyamatot és még sincs megoldási javaslat... (ez felkérés keringőre: Te hogyan csinálnád? :))”
  • 2. bánki 2012. december 02. 18:22
    „Závada Vass Albert ügyében nem ennyire toleráns !

    Erdei szociológiai írásaival nincs gond, viszont a politikai írásaival (aláírásaival) annál nagyobb.

    Lukács György kétségtelenül kiemelkedő marxista filozófus, viszont fejbe lövetett kommiszár korában még Poroszlón vagy hét vöröskatonát.

    Ember és tette !

    Závada is egy jó író ( állítólag, bár a.Jadviga ........... nekem nem jött be ), de a politikai megnyilvánulásai nagyon ,,urbánus".”
  • 1. scott1 2012. december 01. 14:09
    „A háború utáni Makót Erdei a tudós "találta ki", a valós háttér nélküli ipar (leányvállaltok) telepítésével, az addigi tulajdonviszonyok felrúgásával "újjászervezett" mezőgazdaságával, meglehet nézni piaci viszonyok között mennyire is prosperál a rendszere...
    Makó mára egy szociológiai körtünet a megye legnagyobb munkanélküliségével, a legdinamikusabban fogyó és elöregedő lakosságával, a reménytelenségével és az elvándorlásával együtt...
    Erdeinek nem egy újabb szoborral kellett volna tisztelegni, hanem talán azzal, hogy az általa imádott makói hagyma nemesítését nem engedik át egy szomszéd békési "falunak"...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tiltakozik a Fidesz az adóemelések ellen

Elfogadhatatlanok azok a helyiadó-emelések, amelyekről a héten döntött a makói képviselő-testület – mondta Mágori Józsefné. Tovább olvasom