Ország-világ

2012.04.05. 16:43

MÚOSZ szerint a Schmitt-interjú sérti az újságírói etika szabályait

A MÚOSZ Etikai Bizottsága szerint Obersovszky Péter a Schmitt Pállal készített interjújában megsértette az újságírói etika szabályait.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága szerint [namelink name="Obersovszky Péter"] a Schmitt Pállal március 30-án készített és aznap este az M1-en felvételről sugárzott interjújában megsértette az újságírói etika szabályait.

A MÚOSZ Etikai Bizottságának B. eljáró tanácsa (elnök: [namelink name="László Zsuzsa"], tagok: [namelink name="Tarjányi Ingrid"], [namelink name="dr Halák László"], [namelink name="Pánics György"]) első fokon eljárt Félix Péter újságíró panasza alapján.

A panasz ismertetése: "A közszolgálati M1 2012. március 30-án interjút közölt [namelink name="Schmitt Pál"] akkori köztársasági elnökkel kisdoktori címének visszavonása kapcsán. Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a riporter Obersovszky Péter az újságírói etika alapvető követelményeit megszegve, megsértette az etikus újságírói magatartás mind a négy – a tisztesség, a függetlenség, a megbízhatóság és az érzékenység – alapelvét." Az Etikai Bizottság B. eljáró tanácsa jogosnak ítélte Félix Péter panaszát. Mivel Obersovszky Péter nem tagja a MÚOSZ-nak, így az eljáró tanács határozatot nem hozhat, de szakmai-etikai állásfoglalást tesz közzé. 

Állásfoglalás: Obersovszky Péter nem tett fel korrekt, valódi kérdéseket és a válaszokra nem reagált érdemben. A függetlenség látszatát sem kísérelte meg, úgy viselkedett, mintha Schmitt Pál szóvivője lett volna, összekeverte a közszolgálati riporter pártatlan munkáját a korábban agitációs propagandának nevezett tevékenységgel és szemlélettel. A témából nem készült fel részletesen, nem ismertette az egyetemi doktori címről és az egyetemi doktorátusról szóló 20/1983. (XI.3.) – Schmitt Pál doktorálásakor, 1992-ben hatályos – művelődési miniszteri rendeletet. Az eljáró tanács megítélése szerint Obersovszky Péter nemcsak etikai, hanem újságírói szakmai hibát is elkövetett, amikor a kérdésnek álcázott mondatai során megadta, hogy riportalanya milyen választ adjon.

Indoklás: Az Újságírói Etikai Kódex 4§. Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség címszó 4/1. pontja szerint: Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni. A 8§. Az információ joga, etikája címszó 8/1.1. alpontja szerint: Az újságíró hivatása – joga és kötelessége – a tájékoztatás. A vizsgált ügy nem az egyetlen hasonló eset az elmúlt évek sajtógyakorlatából. 2002 óta, amikor a FIDESZ meghirdette a sajtószabadság törvényes állapotával szemben azt a politikai követelményt, hogy külön sajtója legyen a kormánynak és az ellenzéknek, a magyarországi sajtó állapota rohamosan romlott. Mind a mindenkori kormánypártok, mind az ellenzék nyíltan törekedett a pártos médiavilág megteremtésére. Ma már a politikai közéletben elfogadottá vált, hogy az újságírónak nem az igazságot kell kiderítenie, nem az olvasó, a hallgató, a néző szolgálatában kell tájékoztatnia, hanem a képviselt politikai irányzat nézőpontját kell gondolkodás nélkül megjelenítenie.

A határozat teljes szövege: http://www.muosz.hu/cikk.php?page=bizottsagokÚid=3580Úfo=8Úiid=5

Címkék#etika

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában