2013.07.02. 18:01
Elfogadta az Európai Parlament a Tavares-jelentést
Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Tavares-jelentést.
14:47 - Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.
Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének "egyértelmű kockázatát eredményezi".
Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot".
A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.
Az irat - bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság - azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.
Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.
Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni" - áll a dokumentumban.
Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók - akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében - közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.
Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.
Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.
14:05 - Az Együtt-PM szövetség szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa - beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kihátrált az Orbán-kormány mögül – mondta Szabó Tímea az MTI-nek szerdán annak kapcsán, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülése 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett elfogadta a Tavares-jelentést.
A jelentés fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
A Párbeszéd Magyarországért társelnöke úgy fogalmazott: az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől.
Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak – közölte a független képviselő, hozzátéve: sajnálják, hogy a kormány "egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot". A jelentés elfogadása az ellenzéki szövetség szerint egyértelműen jelzi azt is, hogy a "szabadságharcos, hazug retorika" megbukott. Szabó Tímea felszólította a kabinetet, hogy sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek "visszaterelik Magyarországot abba a közegbe, ahová tartozik, az Európai Unióba".
13:03 - A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak.
Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített előterjesztésről - amelyet szerdán el is fogadott az EP - kedden folytattak vitát Strasbourgban.
Nehezen találni szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén - konkrétumok említése nélkül - kétségbe vonta a magyar demokrácia létét, és egy uniós felügyeleti rendszer mellett érvelt - kommentálta a magyar szocialisták strasbourgi felszólalásait az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a Fidelitas és az IKSZ.
Közölték: vérlázítónak tartják az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről felszólaló Bokros Lajos szavait is, aki szerint - idézték - Magyarország nem osztja az európai értékeket. "Az MSZP egykori minisztere eközben a magyar jobboldal képviselőjének hazudta magát" - tette hozzá közleményében a két ifjúsági szervezet.
Véleményük szerint a baloldali képviselők nem számoltak el azzal, hogy sokéves ámokfutásuk eredményeként az ország 2010-re a szakadék szélére került, ehelyett továbbra is külföldre rohangálnak, és lejáratják az országot.
12:57 - Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Dobogókőn.
"Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján - népszavazással is megerősítve - beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni" - jelentette ki a kormányfő.
A kormányfő a Magyar Természetjáró Szövetséggel írt alá megállapodást a Pest megyei Dobogókőn, majd újságírói kérdésre válaszolva beszélt a Brüsszelben kedden folytatott vitáról, illetve a Tavares-jelentés elfogadását követő esetleges válaszlépésekről.
A Tavares-jelentés körüli vita részleteit nem kívánta bővebben minősíteni, hangsúlyozta, Brüsszelben mindent elmondott, ám érvei szerinte nem értek célt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: csak "zárt füleket" látott, nyitottakat nem.
Mint elmondta, nem kizárólag, s nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az Európai Unió szempontjából veszélyes, amit "ellenfeleink, az országgal ellenséges erők" tettek.
Hangsúlyozta: a baloldalnak is meg kellene értenie, hogy az alapszerződést módosítás nélkül nem lehet felülírni.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Tavares-jelentés megszavazására nem a magyar kormány, hanem a magyar parlament fog válaszolni az Európai Parlamentnek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már jelezte, hogy ennek érdekében a frakció a parlament csütörtöki ülésén határozatot terjeszt elő - tette hozzá.
A Tavares-jelentés súlyosan sérti, korlátozza Magyarország függetlenségét, a jelentés révén gyámság alá akarják helyezni az országot, ami bántó a magyar emberek számára és veszélybe sodorja az EU eszmeiségét is - mondta a kormányfő.
12:52 - Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.
Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el a Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek.
Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
Korábban:
Orbán: az EP veszélyes útra léphet
Veszélyes útra lép az Európai Parlament (EP), ha elfogadja az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést, mert azzal egy világos kritériumokat nem tartalmazó, alapszerződés-ellenes eljárást indít meg - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban a Tavares-jelentésről folytatott EP-vita után tartott sajtótájékoztatóján.
A kormányfő egyúttal ismét hangot adott annak az álláspontjának, amely szerint a kabinet elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást, hogy Magyarországon vonják vissza, illetve ne folytassák a rezsicsökkentést, továbbá mérsékeljék a bankadót. Orbán Viktor egyértelművé tette: kormánya egyetlen ilyen intézkedését sem vonja vissza.
A miniszterelnök utalt a sajtótájékoztatón arra a memorandumra, amely a magyar kormánynak a Tavares-jelentéssel szembeni kifogásait foglalja össze. E dokumentum szerint a jelentés új, az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt szándékozik létrehozni. Ez az intézmény, amelyet "koppenhágai bizottságként" is emlegetnek, az uniós alapszerződés második cikkében megfogalmazott alapértékek védelmében "trialógust" folytatna az Európai Parlament, a tagállami kormányokat képviselő Tanács, illetve az uniós jog őre, a javaslattevő jogkörű Európai Bizottság részvételével, és ellenőrizné az EP ajánlásainak megvalósítását.
Orbán Viktor szerint Európa szellemiségével teljességgel szemben áll egy ilyen javaslat, ennek a bizottságnak a létrehozására ugyanis nincs uniós jogalap, a bizottság eljárásmódjáról nem tudni semmit, döntései ellen nincs jogorvoslat, ilyesminek az elfogadására nem lehet kötelezni egy országot.
A magyar kormánynak az uniós intézmények közül csak az Európai Bizottsággal van dolga, együttműködési kötelezettsége ilyen értelemben - szögezte le a kormányfő a sajtótájékoztatón. Utalt arra, hogy a kormányzat és a brüsszeli bizottság nem feltétlenül mindenben ért egyet, de kettőjük relációjában egyértelmű a helyzet: az Európai Bizottság az uniós jog őreként felvetésekkel élhet.
Orbán Viktor beszélt a sajtótájékoztatón arról is, hogy Magyarországnak vitái vannak a magát progresszívként jellemző európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a család, a kereszténység, illetve a nemzet megítélése. Kérdésre válaszolva ugyanakkor leszögezte: Magyarországnak Európában a helye, minden, az országot érő támadás ellenére is.
A frakciók felszólalói az EP-vitában
Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló keddi európai parlamenti vitában a jelentést támogató politikai erők többsége azt hangsúlyozta, hogy a jelentés nem Magyarország vagy a magyar nép bírálata, hanem a kormányé, a vitához hozzászóló magyar néppárti, Fidesz-KDNP-s képviselők többsége szerint a jelentés kettős mércét alkalmaz, ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz.
A zöld frakció részéről az osztrák Ulrike Lunacek szólt hozzá a vitához. Mint mondta, az Orbán által elmondottak alapján nem biztos abban, hogy a magyar kormányfő olvasta-e egyáltalán a jelentést. Lunacek arra számított, hogy a kormányfő reagál majd a megfogalmazott bírálatokra, és nem csak annyit mond, hogy ez egy támadás Magyarország ellen
A bírálatok a kormánynak szólnak, nem a magyar népet kritizáljuk - húzta alá Lunacek, aki szerint Magyarországon a kisebbségek félelemben élnek, a kormány antiszemita, a romákat majmokhoz hasonlító tv műsorvezetőt tüntetett ki, a családot férfi és nő közötti kapcsolatként határozza meg, amelyből minden mást kizár. Az osztrák zöldpárti képviselő figyelmét a német néppárti Bernd Posselt arra híva fel, hogy a Fidesz jutatta be az első roma képviselőt, Járóka Líviát az EP-be, valamint, hogy egy demokratikus úton megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező kormány esetében nem lehet a kormány és nép bírálata között ilyen éles megkülönböztetést tenni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről Bokros Lajos szólalt fel, aki emlékezetett, hogy már áprilisban is arról beszélt, hogy magyar kormány azért nem tartja be az európai értékeket, mert nem osztja azokat. Visszautasította azt a bírálatot, hogy a baloldal bírálná Magyarországot, hiszen - mint fogalmazott - ő a jobboldalról, a politika "legjobb oldaláról" bírálja kormányt, amely szerinte elfoglalta a jogállam összes intézményét, kiüresítette az alkotmánybíróság hatáskörét, állami monopóliumokat hoz létre, megzsarolja a vállalkozókat, és a kormánypolitika szintjére emelte a korrupciót. A magyarul felszólaló Bokros végezetül angolul folytatva arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés pontos leírása annak, hogy hogyan erodálta a kormány Magyarországon a jogállamiságot, ezért minden EP-képviselőt arra kér, hogy szavazza meg.
vezetője ezzel kapcsolatban emlékezetett arra, hogy Bokros egy szocialista kormány minisztere volt, és az állampártnak, az MSZMP-nek is tagja volt. Bokros viszontválaszában elmondta, hogy Gyürkkel ellentétben ő részt vett az demokratikus ellenzék munkájában, amikor pedig miniszter volt, politikáját épp azért bírálták, mert konzervatív, "thatcherista" volt. A vitában a szocialista Göncz Kinga arra is emlékezetett, hogy szerinte az Orbán-kormánynak is legalább három olyan tagja van vagy volt, akik tagjai voltak az MSZMP-nek: Martonyi Jánost, Pintér Sándort és Matolcsy Györgyöt említette.
Az Egységes Európai Baloldal részéről a francia Marie-Christine Vergiat is arról beszélt, hogy a jelentés nem Magyarországot akarja megbélyegezni.
"Akik támogatják a jelentést, azok nem Magyarország ellenségei, hanem komolyan veszik az emberi jogokat" - hangoztatta a francia képviselő, hangsúlyozva, hogy a jelentés nem jelenti Magyarország gyámság alá helyezését.
A vitában szóváltás alakult ki Martin Schulz EP-elnök és Szájer József között, miután a magyar képviselő többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a sztálinista koncepciós perek vádlottjainak is több idejük volt megvédeni magukat, mint amennyi ebben az ügyben rendelkezésére áll. Schulz szerint súlyos szabálysértés párhuzamot vonni az EP és a sztálini Szovjetunió között, az EP-ben ugyanis a pártok erőviszonyai döntik el, ki mennyi ideig beszélhet. Szájer mindemellett felszólalásában arról beszélt, hogy egy valódi európai tiszteli mások és maga nemzetét, miközben a jelentés 30 oldalas iratban készül ítéletet olvasni "egy társnemzet" fejére. Szájer szerint egy európai meghallgatja a másik felet is, a liberális frakcióvezető viszont még azt sem akarta engedni, hogy Orbán Viktor felszólalhasson.
"Miért félnek a vádlók, hogy szót adjanak a vádlottnak? Ennyire félnek az igazságtól?" - kérdezte Szájer. Guy Verhofstadt válaszában hazugságnak nevezte Szájer állítását mondván, ő csak ahhoz ragaszkodott, hogy a vitában az Európai Parlamenté legyen az utolsó szó. Szájer József kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a jelentést. Elfogadhatatlan, hogy azt kérjék számon, amit korábban még soha sehol - húzta alá a fideszes EP-képviselő.
A szocialista Göncz Kinga egy magyarországi levélből idézett, amely szerint a demokráciában szabadságharcot hirdetni ellenforradalom a demokrácia ellen. Göncz a levélírótól azt idézte még, hogy Magyarországon Orbán Viktornak van többek között köztársasági elnöke, alkotmánybírósága, főügyésze.
"A magyar embereket nem Ön védi, hanem Öntől kell megvédeni" - húzta alá Göncz Kinga.
Gál Kinga a Fidesz részéről azt tette szóvá, hogy szerinte az EP-ben a baloldal pártpolitikai játékként bíróságot játszott, és a magyar jogállamiságot kérdőjelezte meg. Gál szerint a szöveg nem veszi figyelembe a tényeket, igazságtalan, tele van csúsztatásokkal és tévedésekkel, továbbá emlékeztetett, hogy a magyar választópolgárok szabad akaratukból választották ezt a kormányt
A jobbikos Morvai Krisztina ironikusan gratulált Tavaresnek, amiért - mint fogalmazott - jelentésével "nagyszerű munkát végzett", nagy szívességet tett a nacionalistáknak és az euroszkepticimzusnak - majd felmutatott egy "Magyarország nem gyarmat" feliratú, angol nyelvű táblát.
"Most rajtunk a sor. Nekünk, magyar hazafiaknak, akik büszkék vagyunk magyarságunkra, össze kell fognunk, és vissza kell foglalnunk hazánkat" - emelte ki a nemzeti radikális, független EP-képviselő.
Orbán: nem szorulunk kioktatásra demokráciából
A magyar kormány nem szorul kioktatásra a demokrácia természetét illetően - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.
A kormányfő az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés vitájában, a képviselői felszólalásokra adott válaszában rámutatott: amikor az EP szerdán elfogadja az igazságtalan, Magyarországot mélyen sértő jelentést, azt legitim módon teszi majd, tehát neki nem áll jogában megkérdőjelezni a parlamenti döntést, de az egy "erősen balpártos", elfogult határozat lesz, "a vádló és a bíró ugyanaz lesz".
A miniszterelnök reagálásában kitért a homoszexuálisok jogaival kapcsolatos képviselői felszólalásra, és közölte, hogy a magyar alkotmány egyértelmű szabályozást tartalmaz, amely szerint "a házasság és a család azt jelenti, hogy férfi és nő, és mindegyikből egy, egy férfi, egy nő". A magyar alaptörvény senkit nem bánt, ez a megfogalmazás senki ellen nem irányul, ez ugyanis egy négyezer éves tradíció védelme - hangsúlyozta.
A zsidó felekezetet érintő felvetést Orbán Viktor így kommentálta: Magyarországon "a radikális, antiszemita csoportosulások támadásának középpontjában én állok mint a zsidó közösség védelmezője. Ezért első helyen (...) minden antiszemita fórumon engem támadnak".
Azzal kapcsolatban, hogy Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető egyebek mellett azt kérdezte, miért nem érkeznek a befektetők Magyarországra, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a beruházások folyamatosan növekednek. Ám vannak, akiknek nem tetszik a magyar gazdaságpolitika - folytatta -, ők bankárok és monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatók. "Velük vitánk van. Megadóztatjuk a bankokat, csökkentjük állami eszközökkel a rezsi költségét, és egy méltányos közteherviselést vezetünk be" - mondta, nyomatékosítva, hogy a magyar kabinet mindezt folytatni fogja.
Megjegyezte azt is, hogy aki szerint korlátozni lehetne a magyarok szabadságát, az félreismeri a magyar nemzetet.
A miniszterelnök érdekes vitának nevezte az Európai Parlament és a Szovjetunió, a Brüsszel és Moszkva közötti összehasonlítását. A Szovjetunió idejében - mint mondta - kétség kívül nem fejthette volna ki a véleményét Moszkvában, vagy ha ismertethette is volna, nem valószínű, hogy hazaengedték volna. "Ezért feltehető, hogy a két entitás között nem lehet egyenlőségjelet tenni" - fogalmazott, hozzátette ugyanakkor: abban az időben is "saját magunktól valahol mások akartak megvédeni bennünket". Nem kell megvédeni a magyarokat saját maguktól - jelentette ki.
Weber, Swoboda, Verhofstadt, Cohn-Bendit
A Tavares-jelentésről folytatott keddi strasbourgi európai parlamenti (EP-) vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni.
A jelentés tartalmát bírálva felhívta a figyelmet egyebek közt arra, hogy a dokumentum bírálja a család fogalmának magyar alkotmányos meghatározását, ugyanakkor viszont a Lisszaboni Szerződés értelmében, a szubszidiaritás elve alapján az ilyen kérdéseket minden tagország saját maga szabályozhatja.
"Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája" - mondta Weber.
Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltettek benne Orbán Viktor szavai. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el.
Swoboda vitába szállt Weberrel, szerinte Romániáról igenis folyt vita az EP-ben. A szocialista képviselőcsoport vezetője feltette egyebek közt azt a kérdést, miért nem érkeznek a befektetők Magyarországra, "ha ott minden virágzik". Ez a kijelentése arra késztette Szájer Józsefet, az EP néppárti frakcióvezető-helyettesét, hogy megkérdezze Swobodát, honnan veszi, hogy elmaradnak a külföldi befektetők. Szájer szerint a tényszerű adatok ennek ellentmondanak. Swoboda válaszában ténykérdésnek nevezte, hogy a külföldi befektetők körében csalódás uralkodik Magyarországot illetően.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a Velencei Bizottság alkotmányjogász szakértőinek jelentésére hivatkozott az EP-vitában, azt igyekezvén alátámasztani, hogy nem politikai célzatú támadás folyik Magyarország ellen.
"Vegyük ki a politikai térből a kérdést, hagyjunk fel azzal, hogy ezek politikai játékok" - javasolta Verhofstadt. Szerinte a Velencei Bizottság jelentése olyan következtetésekre jut, amelyek alátámasztják a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés bíráló megállapításait a magyar alkotmányosságot illetően. Külön nyomatékkal hívta fel a figyelmet a Velencei Bizottság azon állítására, miszerint Magyarországon nem válik ketté a szükséges mértékben az alkotmányozás és a napi politizálás tevékenysége.
A liberális frakcióvezető szerint az EU nem teheti meg, hogy becsukja a szemét, amikor a közös szabályok be nem tartásáról van szó.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felszólalásában azt sugallta, hogy Orbán Viktor korábban az Európai Uniót azonosította a Szovjetunióval. Szerinte ez megengedhetetlen. Az ülést vezető Martin Schulz EP-elnök felhívta Cohn-Bendit figyelmét, nincs tudomása arról, hogy a magyar kormányfő ilyen kijelentést tett volna.
A zöldpárti politikus szavait visszautasította Szájer József is, szerinte a Szovjetuniót csak Cohn-Bendit említette.
Orbán: komoly veszélyt jelent Európára az igazságtalan jelentés
Komoly veszélyt jelent Európára nézve, igazságtalan és Magyarországot súlyosan sérti Orbán Viktor miniszterelnök szerint az alapvető jogok magyarországi helyzetéről Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés. A kormányfő kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, az előterjesztésről folytatott vitában kijelentette: a magyarok azok közé tartoznak, akik nem az alávetettség, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják.
A Tavares-jelentés a miniszterelnök szerint kettős mércét alkalmaz, mélyen igazságtalan Magyarországgal szemben, nem ismeri el, lebecsüli és leminősíti "azt a hatalmas munkát, amellyel a magyarok megújították hazájukat". Az ország gazdasági mutatóit ismertetve azt mondta, a magyarok joggal érzik azt, hogy elvégezték saját házi feladatunkat.
Orbán Viktor közölte, hogy a jelentéssel kapcsolatos magyar kifogásokat memorandumban foglalták össze, amit átadnak az EP elnökének. Megjegyezte ugyanakkor, nincsenek illúziói a szerdai szavazást illetően: szerinte a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak Magyarország ellen fognak szavazni. Hozzátette azt is, tudja, hogy ezen a tényen nem változtathatnak mostani szavai, mégis azért érkezett Strasbourgba, hogy kifejezze azt a barátságot, amelyet a magyarok az európai polgárok iránt éreznek, a magyarok ugyanis az EP döntésétől függetlenül tisztelettel és barátsággal gondolnak az európai emberekre.
A portugál zöldpárti EP-képviselő készítette dokumentum "komoly veszélyt jelent Európára nézve" - nem Magyarországra, mert az ország "eddig is az EP által keltett ellenszélben dolgozott" -, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát - fogalmazta meg kifogását Orbán Viktor. Szerinte ezzel figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.
"Veszélyes irány ez" - hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd hozzátette: átélve Közép-Európa sorsát tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert "más országokban mások döntenek az életünkről". Azért is csatlakozott az antikommunista ellenálláshoz, hogy ez véget érjen - jegyezte meg.
A magyarok a múlt tapasztalataiból okulva nem akarnak olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik ahelyett, hogy elismernék, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - mondta a kormányfő.
Jelezte, Magyarország ezért küzdeni fog mindenkivel szemben, aki kettős mércét alkalmaz, aki visszaél a hatalmával, és "aki másodrendű polgárokként akar bánni velünk".
"Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
"Mi azok közé tartozunk (...), akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója" - zárta felszólalását a miniszterelnök.
Verhofstadt a Velencei Bizottság jelentésére hivatkozott
A Velencei Bizottság alkotmányjogász szakértőinek jelentésére hivatkozott Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője a Magyarországról folytatott keddi strasbourgi EP-vitában, azt igyekezvén alátámasztani, hogy nem politikai célzatú támadás folyik Magyarország ellen.
Verhofstadt szerint a Velencei Bizottság jelentése olyan következtetésekre jut, amelyek alátámasztják a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés bíráló megállapításait a magyar alkotmányosságot illetően.
A vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni.
"Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája" - mondta Weber.
Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltett benne Orbán Viktor felszólalása. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el.
Orbán: nem akarunk olyan Európát,ahol gyámság alá helyeznek
A magyarok azok közé tartoznak, akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés vitájában.
A magyarok a múlt tapasztalataiból okulva nem akarnak olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - mondta a kormányfő.
Közölte, Magyarország küzdeni fog mindenkivel szemben, aki kettős mércét alkalmaz, aki visszaél a hatalmával, és "aki másodrendű polgárokként akar bánni velünk".
"Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik egy birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Elkezdődött a plenáris vita
A jelentést készítő Rui Tavares portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-)képviselő felszólalásával elkezdődött az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés vitája.
A portugál EP-képviselő azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az Európai Unió szerződésének kettes cikkét, amely az unió alapértékeit tartalmazza, majd mindezt angolul is elismételte. Tavares a jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyarországi jogi változások szerinte rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől.
A képviselő rámutatott, hogy ezeknek az értékeknek a lefektetésében Magyarország is aktívan részt vett, aktív szerepet vállalt ennek a cikknek a megszövegezésében, valamint, hogy ezek az értékek nem valamiféle önkényes döntés értelmében kerültek az uniós szerződésbe, hanem a tagállamok akaratából. Az a kérdés, hogy be is tartjuk-e őket - fogalmazott Tavares.
A portugál politikus elmondta, hogy a jelentés készítése során az illetékes EP-szakbizottság több jogszabályt nézett át, amelyek ez idő alatt is esetenként többször is módosultak. A képviselő mind a magyarországi jogalkotás ütemét, mind hatókörét aggályosnak tartja, mert úgy véli, hogy azok trendje a hatalomkoncentráció irányába mutat. A hatalmi ágak elválasztását tiszteletben kell tartani - szögezte le a raportőr. Hozzátette, hogy éppen ez a célja annak, hogy az Európai Bizottságnak azt az ajánlást fogalmazza meg az általa írt jelentés, hogy hozzon létre a kettes cikk értékei sérelmének esetére kialakítandó riasztórendszert, Magyarországnak pedig mintegy 30 "általános ajánlást" címez.
Az Európai Unió nem csak a demokráciák klubja, hanem a demokrácia uniója is - hangsúlyozta Rui Tavares.
A jelentéstevő után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kapott szót. Barroso elmondta, hogy a brüsszeli testület "a legnagyobb figyelemmel" követte a jelentés készítését, valamint kijelentette, hogy az alapvető értékek védelme alapvető fontosságú.
Barroso emlékeztetett, hogy a bizottság már tavaly is több dolgot kifogásolt, a bírák nyugdíjazásának ügyét és az adatvédelmi biztos felmentésének kérdését említette, majd az alaptörvény márciusi, negyedik módosításával kapcsolatban is emelt három kifogást, mégpedig az ügyáthelyezés, az elmarasztaló bírósági ítéletek miatti "ad hoc" adókivetés és a politikai hirdetések korlátozása miatt. Rámutatott, hogy kettőben a magyar kormány jelezte változtatási készségét, és a harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozása terén is folyik az egyeztetés, miután Orbán Viktor múlt pénteken jelezte, hogy Magyarország ezen a téren is kész kompromisszumot kötni - tudatta Barroso.
A bizottság a kezdetektől kezdve szorgalmazta, hogy legyen párbeszéd az EP és a magyar kormány között, Orbán Viktor jelenléte pedig azt jelzi, hogy Magyarország nem zárkózik el ettől - fogalmazott Barroso, hozzátéve, hogy a bizottság meggyőződése szerint a jogállamiság megőrzésének érdekében az összes uniós intézménynek együtt kell dolgoznia.
