2013.07.05. 08:48
Itt a válasz a Tavares-jelentésre: határozatot fogadott el a parlament
Az Országgyűlés határozata kimonja: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
12:10 - Határozathozatalokkal, köztük az államfő által visszaküldött törvények újbóli elfogadásával fejezte be nyári rendkívüli ülésszakát a parlament pénteken.
Magyar és kínai kulturális központ jön létre Pekingben és Budapesten
Kihirdette a palament a magyar és a kínai kormány között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló megállapodást. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése - amelyet 293 igen, 2 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett hagyott jóvá az Országgyűlés - tartalmazza a két kabinet közötti megállapodás szövegét.
Eszerint Magyarország létrehozza a Pekingi Magyar Kulturális Központot a kínai fővárosban, Kína pedig a Budapesti Kínai Kulturális Központot a magyar fővárosban.
Az államfő kifogása után újra elfogadták az egyházügyi törvény módosítását
Újból elfogadta a parlament az egyházügyi törvény módosítását, amire azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt.
Az államfő kifogását figyelembe véve átírt törvényt - kiküszöbölve a jogszabály kodifikációs pontatlanságát - 255 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá ismét.
Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
Szeptembertől újra lehet LMP-frakció
Szeptembertől újra frakciót alakíthatnak az LMP parlamenti képviselői, miután az Országgyűlés elfogadta a házszabály módosítását.
E szerint a jelenlegi 12 tizenkét képviselő helyett már három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerző – képviselő is alakíthat frakciót.
Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróság áprilisi határozatára hivatkozott: az olyan párthoz tartozó képviselőket, amely átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt, mindenképp megilleti a frakcióalakítás joga.
Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 tagú képviselőcsoportból nyolcan kiléptek.
Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változik
Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változtatott a parlament. A választójogi törvény módosítását 254 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés a fideszes Vas Imre javaslatára.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása. Ennek megfelelően kisebb pontosításokat hajtottak végre a választókerületek határait képező közterületek felsorolásán.
Ismét elfogadták a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt
Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.
A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy takarékszövetkezeti integráció létrehozása.
Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Egyebek mellett úgy foglalt állást, vizsgálni kell, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek.
A parlament Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslatára változtatott az előterjesztésen. A módosítással átmenetileg, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősítik rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. A miniszter indoklása szerint több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott tízszázalékos értéket.
A törvény újbóli elfogadásáról az MSZP kérésére név szerint szavaztak.
Napirend utáni felszólalások
Napirend után Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földbérletek egyes elemeit kifogásolva. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában azt mondta: a program célja a helyben lakók támogatása, az állattartás elősegítése.
A fideszes Erdős Norbert arra kérdezett rá: kaphatnak-e a jövőben kárpótlást a kommunista rendszer azon áldozatai, akik egy évnél kevesebb időt töltöttek munkatáborokban. A kormány jelezte, hogy írásban válaszol.
A jobbikos Novák Előd azt firtatta, mire vár a kormány a reklámadó bevezetésével. Varga Mihály gazdasági miniszter úgy felelt: a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi szükségessé az adó bevezetését. Ennek ellenére nem zárta ki, hogy ősszel mégis sor kerül erre. A kormány az egyeztetések lezárulta után azt mérlegeli majd, egyéb, például kulturális érdekek szükségessé teszik-e ezt - közölte.
Az ülésen elnöklő Jakab István megköszönte az Országgyűlés munkáját a tavaszi és a rendkívülinyári rendkívüli ülésszakban, és szeptember 9-ére összehívta az őszi ülésszak első ülését.
11:44 - Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésén többek között határozatot fogadott el a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadására válaszul, és változtatott a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken.
Egyházügyi törvény záróvitája
Lendvai Ildikó (MSZP) az államfő által a parlamentnek visszaküldött egyházügyi törvény módosításának záróvitájában arra emlékeztetett: a jogszabályt már többször dobta vissza az Alkotmánybíróság és az államfő, és kifogást emelt ellene az ombudsman is. Szerinte a fő probléma, hogy a sokszoros módosítás sem orvosolta az eredeti hibákat, amelyek közül a legjelentősebbnek azt tartja, hogy politikusok döntenek az egyházzá minősítésről. Az államfő jogbizonytalanságra hivatkozott - emlékeztetett -, hozzátéve: a törvény maga a jogbizonytalanság.
Lukács Tamás (KDNP) szerint más országok számára is példával szolgálhat a magyar egyházügyi törvény. A szocialistákat egy ateista párt utódpártjának nevezte, amely nehezen tanul és könnyen felejt. Hangsúlyozta: Magyarországon vallásszabadság van.
A PM-es Szabó Tímea független képviselő úgy vélekedett: nem technikai hiba, hogy "a Fidesz szétalázta a KDNP eredeti javaslatát". Úgy vélte: Áder János cserben hagyta az egyházügyi törvény által érintett embereket is, "cinkosa lett a kormánynak", amikor érintetlenül hagyta a nemzetközi jogvédő szervezetek által is kifogásolt részeket. Szerinte továbbra is "pofára megy a döntés" az egyházakkal kapcsolatosan, a kis egyházakat pedig nem kárpótolják.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt emelte ki, hogy a törvénynek a vallásos emberek igényét is ki kell elégítenie, így tiszteletlennek nevezte azokat, akik politikai síkra terelik az ezzel kapcsolatos vitákat. Szerinte a kis egyházak számára is elfogadható a javaslat, amely a nagy egyházaknak is megadja a kellő tiszteletet.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: egy új felfogású egyházi törvény született, amelyben a legszélesebb módon vették számba a vallási közösségek érdekeit. Vallásszabadság, de miként? - ezt nevezte a törvény lényegének. A jogszabály szerinte biztosítja a vallás szabad gyakorlását. Hangsúlyozta: a jelenleg Magyarországon működő harminckét egyház száma Európában is igen magasnak számít.
Az ülésen elnöklő Jakab István a záróvitát lezárta, a szavazásra később, még a pénteki ülésnapon sor került.
Tavares-jelentés - Határozatot fogadott el a parlament az EP-döntésre válaszul
Határozatot fogadott el az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, a Fidesz által kezdeményezett javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. "Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot" - olvasható az dokumentumban.
"A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot" - fogalmaz a határozat -, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Illetékmentes a termelők útdíjfizetés alóli mentesítése
Lesz úgynevezett ideiglenes, illetve szükségellátás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban - döntött az Országgyűlés, kimondva azt is: illetékmentes az a hatósági eljárás, amelynek révén a mezőgazdasági termelő mentességet kaphat az útdíjfizetés alól.
Pintér Sándor belügyminiszternek az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló - a parlamentnek csütörtökön benyújtott, és sürgős eljárásban megtárgyalt - törvényjavaslatát 276 képviselő szavazta meg. Négyen ellene voksoltak, 16-an pedig - szocialisták és a függetlenek soraiban ülő DK-s politikusok - tartózkodtak a határozathozatal során.
Jelenleg nincs arra az esetre szabályozás, ha egy településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átmenetileg szünetel. A most elfogadott szabályozás értelmében ilyen esetben az illetékes állami szerv a szolgáltatás ideiglenes ellátására kijelöl egyet a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül. A döntés azonnal végrehajtható, a kijelölés legfeljebb 9 hónapos időtartamra szól, egyszeri, legfeljebb 3 hónapos meghosszabbíthatósággal.
Változtattak a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken
Módosította a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeket.
Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött. A jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az alaptörvénnyel ellentétesen adott rendeletalkotási jogot az NMHH elnökhelyettesének.
A kormány figyelembe vette az államfő aggályait, és a médiahatóság elnökével szembeni követelmények módosítását kezdeményezte. Így jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett felsőfokú végzettséget írnak elő a tisztség betöltéséhez. Pontosították azt is, mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak.
10:35 - A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló előterjesztés, az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó, valamint az egyházügyi törvénymódosítás záróvitájával folytatta munkáját a Ház pénteken. Mindhárom javaslat azért került ismét a parlament elé, mert azokat az államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Napirend kiegészítése
Három előterjesztés zárószavazásával egészítette ki pénteki napirendjét az Országgyűlés, mindháromról csütörtökön tartották a vitákat, sürgős eljárással. Ezek: a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslat, az egyes közszolgáltatások ellátásával összefüggő törvénymódosítás, valamint a Magyarország és Kína kormánya közötti megállapodás, amely kulturális központok létrehozásáról szól.
Záróviták
Szövetkezeti hitelintézetek integrációja
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára emlékeztetett arra, hogy a korábban már elfogadott előterjesztést a köztárasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak. Hozzátette: tárcája a miniszter kezdeményezésére alkotmányossági vizsgálatot végzett és azt állapította meg, hogy a javaslat ebből a szempontból nem kifogásolható.
Az államtitkár beszámolt az előterjesztés előnyeiről, a többi közt arról, hogy a jogbiztonság növelését segítik elő a benyújtott módosítások. Azt mondta, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank jogait egyértelműsítik, és nagyobb mozgásteret engednek a szövetkezeti hitelintézeteknek a nem teljesítő hitelek esetében.
Szekeres Imre (MSZP) az államfő kifogásait idézte, miszerint kérdés, megfelelően biztosítja-e a betétesek jogait az előterjesztés, valamint az, ad-e lehetőséget az állami szervekkel szembeni fellépésre. Kérdésként vetette fel, hogy a javaslat megfelel-e az alaptörvénynek, valamint a nemzetközi előírásoknak, és kifogásolta, hogy a kormánypárti többség eredetileg egy olyan törvényszöveget szavazott meg, amely értelmezhetetlen és zavaros.
Szerinte a kormány javaslata egyik kérdésre sem ad választ. Úgy fogalmazott, hogy több mint százezer, falun és vidéken élő kisember tulajdonát vették célba.
Az LMP-s Vágó Gábor független képviselő azt mondta: az előterjesztés "a takarékszövetkezetiség lényegét öli meg". Nem szolgálhatja a jogbiztonságot egy olyan előterjesztés, amit egy nap alatt fogadott el a Ház, majd a köztársasági elnök bírálata ellenére újra, azonnal áterőltetik a törvényhozáson - mondta.
A PM-es Szabó Tímea független képviselő bírálta, hogy a kormány érdemben nem tárgyalta meg az államfő szempontjait. Szerinte a törvénynek "a takarékszövetkezetek bedarálása a célja". Úgy vélte: amíg a parlament ülésezik, senkinek a tulajdona sincs biztonságban.
Puskás Imre (Fidesz) a javaslat célját úgy fogalmazta meg: nagyobb szerepet kell juttatni a takarékszövetkezeteknek. A szövetkezeti integráció szerinte a betétesek érdekét szolgálja, a takarékszövetkezetek pedig ezután olyan szolgáltatást nyújthatnak majd, amelyre jelenleg nem képesek.
Fontosnak nevezte a köztársasági elnök észrevételeit, szerinte a módosítások ezekre adnak választ.
Fónagy János válaszul közölte: húsz éve kétmillió tagja volt a szövetkezeti hitelintézeteknek, mostanra mindössze százezer maradt. Rámutatott arra is, hogy két ilyen intézmény bedőlése lényegében a betétbiztosítási alap teljes forrását felemésztette, a kormány ezért is tartotta fontosnak ezen rendszer változtatását. Hangsúlyozta: a módosítás a szövetkezeti alapjogokhoz nem nyúl, azokat nem csorbítja.
Az ülés vezetője a záróvitát lezárta, a szavazásra később, még a pénteki ülésnapon lesz.
Az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvényi változtatások
Lamperth Mónika (MSZP) szerint nem sikerült az alkotmánysértő előterjesztést megfelelően "reparálni" a zárószavazás előtti módosító javaslattal. A médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogáról és annak átruházásáról szólva azt mondta: mivel a miniszterelnök még nem talált megfelelően lojális személyt a hatóság élére, jelenleg senki nem alkothat rendeletet.
Azt mondta, bár kiveszik a köztársasági elnök által is alaptörvény-ellenesnek ítélt szabályozást a rendszerből, a politikai problémát máshogy orvosolja a kabinet: a médiahatóság elnökének kinevezési feltételein próbálnak változtatni. Szerinte azonban házszabályellenesen terjesztették be az erről szóló javaslatot, az ugyanis a médiatörvény azon részét érinti, amelyre az elnöki vétó nem tért ki.
Staudt Gábor (Jobbik) közölte: pártja is alkotmányellenesnek tartotta az eredeti javaslatot. Azt mondta: személyre szabott jogalkotás, majd jogalkalmazás zajlik.
Schiffer András LMP-s független képviselő közölte: amit a kormányoldal végez, "közjogilag érvénytelen, nem biztosítja a lehetőségét, hogy a parlament érdemben megfontolja a köztársasági elnök érvelését". Emiatt szerinte fennáll a veszélye, hogy az Alkotmánybíróság érvényteleníti az így elfogadott jogszabályokat.
Azt mondta: semmibe veszik a köztársasági elnök szavát és csorbítják a népszuverenitást, amikor olyanok kezébe adnak rendeletalkotási jogkört, akik nem elszámoltathatók.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) közölte: nem fogadja el a kettős mércét a magyar parlament működésében sem, a kormánypárti többség pedig most olyan megoldást választott, amelyet az európai színtéren elítél. Szerinte nem szabad engedni a hatóság elnökének képesítési követelményéből.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a felvetésekre úgy válaszolt: a módosítás célja az elnöki kifogások orvoslása. Kijelentette azt is, a műszaki felsőfokú végzettségűeket nem zárná ki abból, hogy az NMHH elnökévé válhassanak.
Az ülés vezetője a záróvitát lezárta, a zárószavazást később, de még a pénteki ülésnapon tartják.
10:10 - Tavares-jelentés - Határozatot fogadott el a parlament az EP-döntésre válaszul
Határozatot fogadott el pénteken az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, a fideszes Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. "Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot" - olvasható az dokumentumban.
"A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot" - fogalmaz a határozat -, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
09:50 - Az e-útdíjról, a törvényalkotásról, a rehabilitációs felülvizsgálatokról és a rezsicsökkentésről volt szó pénteken az Országgyűlésben napirend előtt.
MSZP: rossz és akadozik az e-útdíjrendszer
Józsa István (MSZP) szerint a július 1-jén elindult e-útdíjrendszer nem készült el időre, nem tesztelték, nem volt felkészülési idő, a rendszer használata bonyolult és drága. Az első nap lefagyott a rendszer, nem működik a műholdas rendszer - sorolta a hibákat az ellenzéki képviselő. Azt mondta, az e-útdíj nemcsak megnehezíti, de meg is drágítja a fuvarozást, és be fognak épülni az árakba az aránytalanul magas fuvarozói díjak.
Közölte, Németországban és Szlovákiában a rendszer bevezetésére egy éves felkészülési időt biztosítottak, míg Magyarországon három hét volt rá.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára idézte az e-útdíjrendszer dicspécserének csütörtök délutáni jelentését, miszerint annak fő funkciói stabilan működnek. Elmondta, hogy az első napon valóban érte egy túlterheléses támadás a rendszert, és ez rövid ideig - az első 12 órában - valóban akadályt jelentett, de anyagi kár senkit nem ért, mert üzemszünet volt.
Véleménye szerint az e-útdíj a matricás rendszernél is kevesebb adminisztrációt igényel.
KDNP: mozgalmas félévet zárt az Országgyűlés
Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy az Országgyűlés mozgalmas félévet zárt, egységes szemlélet, biztos és hiteles ember- és társadalomkép alapján végezték a törvényalkotó munkát. Az egyik legfontosabb elfogadott jogszabálynak az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) nevezte. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a Ptk. esetében sokaknak - az ombudsmannak és az Alkotmánybíróságnak is - a családkép jelentett problémát.
Szerinte a hétvégi "melegfelvonulás" kapcsán érdemes erről a képről beszélni. "Ezt a problémát, mint a magánélet területén hozott szabad döntést tiszteletben tartjuk, de nem kívánunk egy olyan, minket homofóbiával vádoló, valójában heterofób törekvésnek az elismerőjévé lenni, mely egy ideológiai alapon álló kérdést visz az utcára" - fogalmazott, megerősítve, a családot egy férfi és egy nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épülő, gyermeket nevelő közösségének tartják.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a Ház növelni tudta a kiszámíthatóságot a törvényalkotásban. Elmondta, hogy a tavaszi, illetve a rendkívüli nyári ülésszakban 113 érdemi törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, tízzel felülmúlva a 2012. tavaszi rekordot is. Az államtitkár szerint nemcsak a parlament, a kormány is stabil volt, és ez a kiszámíthatóság gazdasági előnyt jelent.
Jobbik: megalázó a rokkantsági felülvizsgálat
Vágó Sebestyén (Jobbik) beszámolt arról, hogy június 1-jétől 120 ezer forinttal kompenzálják a rehabilitációs szakorvosokat, akik rokkantsági felülvizsgálatokat és az új jelentkezők vizsgálatát végzik. Szerinte még mindig megalázó helyzetnek vannak kitéve azok, akik vizsgálatra vagy felülvizsgálatra jelentkeznek, az orvosok alapállása ugyanis az, hogy vizsgálatra jelentkező egy csaló. Ez a bérkompenzáció egy jutalék azért, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kifizetni rehabilitációs ellátásra az államnak? - kérdezte.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára a rehabilitációs orvosok nevében kikérte magának az ellenzéki képviselő szavait és azt mondta, ha valóban tud megaláztatásokról, visszaélésekről, információit jutassa el a megfelelő fórumokhoz.
Az államtitkár szerint 2008 és 2010 között 55 százalékát utasították el a jelentkezőknek, tavaly már csak 22,2 százalékát.
Fidesz: a kormány folytassa a rezsicsökkentést!
Németh Szilárd (Fidesz) kijelentette, a kormány és a Fidesz-KDNP nem enged az Európai Unió üzleti célú nyomásának, nem hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, megvédik az ország szuverenitását, és folytatják a rezsicsökkentést.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány kilenc rezsitételt csökkentett, miközben a legnagyobb energiaár-emelkedést a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején sínylették meg az emberek. A szocialisták közüzemi adósságcsapdába kényszerítették a lakosságot - tette hozzá.
A fideszes politikus a Tavares-jelentésre utalva közölte: "itt vannak az MSZP külföldi pártszövetségesei is. Csak most a helyszín nem Moszkva, hanem Brüsszel, nem a Komintern, hanem az Európai Parlament tavarisai". Szerinte döbbenetes, hogy 24 évvel a kommunizmus bukása után "egy portugál kommunista" írhat az országot sértő jelentést. Fónagy János államtitkár arról beszélt, hogy a rezsicsökkentéssel a kormány változtatni akart azon a helyzeten, hogy a magyar családok fizetik majdnem a legtöbb rezsit az EU-ban. Magyarország az uniós három legtöbb rezsit fizető országa között van.
Elmondta, a kormány dolgozik azon, hogy 2013 őszén a villamos és a gázágazatban további, legalább 10 százalékos rezsicsökkentést tudjanak végrehajtani.
Képviselői eskütétel
A napirend előtti felszólalások után letette a képviselői esküt Hidvéghi Balázs (Fidesz), akit a Fidesz-KDNP közös listáról jelöltek. A Fidesz stratégiai igazgatóhelyettese a mandátumáról májusban lemondott kereszténydemokrata Stágel Bencét váltja a parlamentben.
Hidvéghi Balázs képviselői mandátumát az Országgyűlés 266 igen szavazattal igazolta. A parlamenti képviselők létszáma ezzel 385 lett.
Korábban:
Az Országgyűlés pénteki ülésén határozati javaslatban válaszolhat az Európai Parlamentben szerdán elfogadott Tavares-jelentésre. A képviselők emellett az államfő által visszaküldött törvényeken is változtathatnak.
A Ház nyári szünet előtti utolsónak szánt ülése reggel 8 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd Hidvéghi Balázs veheti fel mandátumát a Fidesz-frakcióban. A párt stratégiai igazgatóhelyettese a képviselőségről májusban lemondó kereszténydemokrata Stágel Bence helyét foglalhatja el a parlamentben.
Ezt követően a kormány Áder János köztársasági elnök kifogásaira válaszoló módosításairól tartanak vitát. Az Országgyűlés a kabinet változtatásainak megtárgyalása után új formában fogadhatja el az egyszer már megszavazott takarékszövetkezeti integrációt, valamint az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításokat és az egyházügyi törvényváltoztatást.
A parlament emellett határozati javaslatot fogadhat el A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról címmel. Az Országgyűlés az előterjesztés megszavazásával az Európai Parlamentben elfogadott Tavares-jelentésre válaszul kimondaná: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
Zárószavazás lesz még arról a házszabály-módosításról is, amelynek értelmében ismét lehet frakciója az LMP-nek, továbbá dönthetnek arról a kormánypárti kezdeményezésről, amely hét országgyűlési választókerület határán pontosítana.
Az előzetes napirend alapján a Ház ősszel folytathatja munkáját.
