Hangosan hallgat zenét? Ez történik a fülével

Nem is vesszük észre, hogy baj van, ezért nem keresünk fel időben szakorvost, ha hallásunk nem az igazi. A WHO közleményben hívta fel a figyelmet a  világméretű problémára, és a audiológiák is egyre több kóros beteget regisztrálnak - 600 megvizsgáltból mintegy 300.

18–25 év közöttiek körében végzett felmérésünk alapján kiderült, a fiatalok nem törődnek azzal, hogy a hangos vagy napi egy óránál többet hallgatott zene káros az egészségükre.

Elnyomni a külvilág zajait

A modern audioeszközök életünk részei, felmérésünkben 20 megkérdezett közül mindenki hallgat okostelefonján fülhallgatóval zenét. – Ez nem csak a fiatalokat érinti, tette hozzá dr. Kiss József Géza, az SZTE Audiológiai Állomásának vezetője, fizikus, tudományos tanácsadó. – A gyerekekre is inkább fülhallgatót adnak a szülők, hogy a játék vagy zene ne idegesítse őket, és az idősek is gyakran élnek a modern technika lehetőségével.

 – Bármilyen fülhallgató káros, hiszen közvetlenül a dobhártyához érkezik a hang, viszont sok minden befolyásolja, főleg a felhasználás jellege, hogy mennyire – mondta el Mester Mónika audiológiai szakasszisztens, aki szerint például ha alacsony hangerőn hallgatunk 6 órán keresztül kellemes muzsikát, az nem okoz akkora problémát, mint ha fél órán keresztül maximális hangerőn dübörgő számokat.

Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek 90 százaléka utazás közben (buszon, vonaton) hallgatja a zenét, akár több órán keresztül is. A zajos külső környezetből adódóan hangosabbra állítjuk az eszközt.

A fiatalok egyötöde hallgatja maximális hangerőn a zenét.

A „cuppantós" előnye és hátránya

A fiataloknak viszont csak ekkor van idejük zenét hallgatni. Emellett elenyésző az a 10 százalék, aki elalvás előtt, reggel, vagy tanulás közben nyugtatja vagy éppen pezsdíti magát muzsikával. Olyan is van, aki hangszigetelőnek használja a fülhallgatót. Erre kitűnően alkalmas a „cuppantós", mondta el egy egyetemista lány.

– A szilikonvégű fülhallgató a kényelmet szolgálja, és hogy ne essen kifutás, biciklizés közben, viszont így még közvetlenebbül érkezik a hang a dobhártyához – reagál erre az audiológus. A szakember és a felmérésben szereplők véleménye is az, hogy baleset-, akár életveszélyes is lehet sportolás közben bedugni a fülünket, mert a közeledő járművet nem, vagy csak későn vesszük észre.

A tesztből kiderül, a fiatalok egyötöde hallgatja maximális hangerőn a zenét. Akik inkább halkabbra veszik, három dologgal indokolják: nem szeretik, ha hallja a környezetük, mit hallgatnak, de azt sem, ha ők nem hallják, mi zajlik körülöttük, és csak kis százalékuk azért, mert tudja, hogy egészségtelen.

Vizsgálat és megelőzés

Amikor már baj van, audiológushoz fordulunk, de általában nem önszántunkból, mivel nem vesszük észre hallásromlást. Inkább a környezetünk figyelmeztet, mondta el tapasztalatait Mester Mónika. Ezért nem lehet statisztikát mondani arról, hányan élnek Magyarországon halláskárosodással.

– A vizsgálat viszont alkalmas arra, hogy megmutassa, mi okozta a problémát. A hangos zene hallgatása hatására például a belső fülben lévő csillós sejtek (ún. szőrsejtek) pusztulnak el – mondja dr. Kiss József Géza. Vezetéses halláskárosodást nátha is okozhat. A halk, folyamatos, monoton zaj inkább ingerültséget és vegetatív tüneteket, esetleg központi idegrendszeri zavarokat idézhet elő. A modern hallásszűrő berendezésekkel már egészen újszülött kortól érzékelhető a probléma, majd később is kötelezően szűrik az óvodába, iskolába készülő gyerekeket.

A 0 decibel az egészséges hallású ember ingerküszöbe, nyolc órán át 85 decibel, 15 percen át 100 decibel fölötti zaj káros a hallásra a WHO szakemberei szerint. A 120 a fájdalomküszöbünk, ezért például a vuvuzela (a 2010-es dél-afrikai futball-világbajnokságon használták buzdításra a szurkolók) hangja 9 másodpercig hallgatva is visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz.