Itt vannak a PISA-eredmények: drámaian rosszak lettek

Publikálta az OECD a PISA-felmérés eredményeit, a grafikonokon jól látszik, a magyar diákok eredményei szövegértésből és természettudományból is romlottak, matekból sem javulak a három évvel ezelőttihez képest.

Az OECD összesítése szerint természettudományból 9 pontot estünk vissza, szövegértésből 12, matekból 4 ponttal lett rosszabb az átlag a korábbihoz képest. Természettudományból 493 az OECD átlag, a magyar 477. A szövegértés még rosszabb, ugyanolyan OECD átlag mellett 470. A matek a 490-es átlaghoz képest 477.

Mindenben vizsgált területen az OECD átlag alatt vagyunk, egyetlen dologban vagyunk jobbak, a fiúk és lányok közötti esélyegyenlőségben, itt magasan az átlag fölött teljesítünk. Nagyon nagyot nőtt  az alulteljesítők aránya.

Románia és Szlovákia még nálunk is rosszabbul teljesített, a szlovén diákok viszont elhúztak - olvasható a HVG.hu-n.

Magyarország a leggyorsabban romló országok között van

A tavalyi tesztet világszerte félmillióan töltötték ki, együttesen 28 millió 15 évest reprezentálnak a világ 72 országban. A 2015-ös teszt a természetudományos kérdésekre fókuszált (a három évvel ezelőttin a matematikára), azaz a diákok ebben a témakörben kapták a legtöbb feladatot.
 

A 2015-ös eredmények szerint Magyarország háromból két területen rontott, egyedül matekból tudtuk tartani, a három évvel ezelőtti eredményünket - írja az Abcúg.

A magyar diákok összeségében soha nem értek el a tavalyinál rosszabb eredményt. Gyengébben teljesítettek a természettudományos és a szövegértési teszteken, egyedül matematikából tudták hozni a három évvel ezelőtti eredményt, az azonban már akkor is rossznak számított. Így alakult Magyarország teljesítménye az OECD-országok átlagához viszonyítva a különböző tudományterületeken:


Látszik, hogy a legnagyobb különbség a magyar diákok tudása és az OECD-átlagdiák tudása között a szövegértési feladatokban van, vagyis a magyar diákok leginkább az olvasási képességekben vannak lemaradva a külföldiektől. A magyar diákok eredményei azért is aggasztóak, mert az elmúlt tíz évben végzett négy teszt eredményei alapján az ő teljesítményük romlik a leggyorsabban.Ha átlagot számolunk, akkor az elmúlt tíz évben természetudományból csupán Szlovákiának, Finnországnak és az Egyesült Arab Emirátusoknak romlott jobban az eredménye (utóbbi viszont csak 2012 óta vesz részt a  felmérésekben).

Szövegértésből is a leggyorsabban leszakadó országok köött vagyunk, csak Szlovákia, Törökország, Vietnam és Tunézia van mögöttünk. Egyedül matametikából tudtuk elkerülni a leggyorsabban leszakadó országok körét.

A különböző országok eredményeit az alábbi a táblázatban böngészheti át, de előtte íme pár érdekes adat:

• A négy legjobban teljesítő ország Japán, Észtország, Finnország és Kanada.
• Viszont Szingapúr mindenkit lekörözött a természettudományos területen.
• Hiába fejlődött az elmúlt tíz évben hatalmas iramban a technológia, a legtöbb országban a diákok természettudományos tudása stagnált.
• Annak ellenére, hogy a természetudományos területen általában nincs nagy különbség a fiúk és a lányok teljesítménye között, a legjobban teljesítő diákok ezen a területen jellemzően fiúk. Kivéve Finnországban, ott a lányok vannak előnyben.
• A diákok negyede mondta azt, hogy természetudományos területen szeretne elhelyezkedni. A lányok az egészségügyben, a fiúk inkább informatikai területen.
• A diákok húsz százaléka az OECD-országokban nem érte el az alapszintet szövegértésből.
• A távol-keleti diákok brutálisan jól teljesítettek matematikából, a régióból négyből egy diák a legjobbak között volt.
• Kanada, Dánia, Észtország, Hong-Kong és Makaó érte el a legjobb esélyegyenlőségi eredményt.

Palkovics: a lexikális tudás- és a kompetencia fejlesztése egyaránt fontos

A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy három különböző felmérésről van szó, más korosztályt, más gyermekcsoportot érintenek, és más szempontok alapján történtek a mérések. Kitért arra is: egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.

Hozzátette: a TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében.

Ilyen értelemben a három mérés eredménye valamilyen szinten korrelál egymással, de nem igazán összevethetők. Nehéz azt mondani, ha a TIMMS eredményekben tovább javulnak a diákok, akkor jobbak lesznek a PISA eredmények - mondta.

Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg.

Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot.

Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg - közölte.

Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem - fogalmazott az oktatási államtitkár. Ha csak utóbbit fejlesztik, akkor a diákok nem tudnak például egy modellező feladatot megoldani, mert nem lesz meg hozzá a lexiális tudásuk.

Jelezte: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára.
DK: Orbán Viktor is felelős a magyar diákok romló teljesítményéért

Az új PISA-jelentés "katasztrofális eredménye" világosan mutatja, hogy a magyar kormány tudatosan teszi tönkre a közoktatás rendszerét - véli Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, európai parlamenti képviselő.

A DK politikusa keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérés-programjának (angol rövidítéssel PISA) a nap folyamán ismertetett adatai alapján a magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértés területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek.

Niedermüller Péter közleményében azt írta: a jelentés eredményei szerint a magyar diákok "nagyon nagy része" nem rendelkezik a sikeres munkavállaláshoz szükséges alapvető képességekkel, szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciákkal és nem képes megfelelően használni a számítógépet. A képviselő aggasztónak nevezte azt is, hogy "rendkívül nagy különbség van" a különböző szociális hátterű tanulók eredményei között, aki szegény családba születik, az az oktatáson keresztül sem kap lehetőséget a felemelkedésre.

Úgy értékelt: ez a szomorú helyzet az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyenes következménye. "Az oktatás szabadságának elvétele, forrásainak elvonása, a kompetenciaalapú programok leállítása, a hátrányos helyzetű diákok támogatásának megszüntetése, a szegregáció támogatása, a pedagógusok jogos követelésének semmibevétele, a merev, kizárólag az ismeretekre koncentráló tantervi szabályozás" okozza ezt a gyors romlást - fogalmazott Niedermüller Péter.

Szerinte ez nemcsak az oktatásirányítás "folyton cserélődő, alkalmatlan" vezetőinek felelőssége, hanem Orbán Viktor miniszterelnöké is, aki személyesen hozta meg az oktatáspolitika legfontosabb döntéseit.