Botrány

2021.06.08. 19:30

Karácsony Gergely azt állítja, van nyelvvizsgája

Makacsul ragaszkodik Karácsony Gergely a teóriához, hogy neki márpedig van nyelvvizsgája. Ezt előbb az ATV Egyenes beszéd című műsorában emlegette, majd nem sokkal később kitette személyes Facebook-oldalára az ominózus vizsga időpontját. A bizonyítéknak szánt dátumból azonban egyértelműen kiderül, hogy továbbra is csak az ELTE-n tett lektorátusi vizsgájával villog, ami köztudottan nem államilag akkreditált vizsgabizonyítvány, sőt, a Magyar Nemzet szakértőktől úgy tudja, egyébként sem felel meg a középfokú szintnek.

Az elmúlt hetekben Karácsony Gergely egyre furcsább magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően, de a baloldali politikus váltig állítja, hogy tud angolul, sőt, makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy erről nyelvvizsga bizonyítványa is van – írja a Magyar Nemzet.

A főpolgármester idegennyelv-tudása most épp az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában került szóba. Karácsony Gergelynek a mintegy negyedórás beszélgetés legvégén tette fel a kérdést a műsorvezető, hogy van-e nyelvvizsgája, mire a politikus röviden annyit felelt: van. A műsoridő lejártára hivatkozva a riporter nem firtatta tovább a témát, inkább gyorsan elköszönt, pedig érdemes lett volna a részletekről kérdezni a miniszterelnök-jelöltségre pályázó politikust, hiszen köztudott, hogy 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyelvi lektorátusán szerzett úgynevezett lektorátusi nyelvvizsgát, amit az akkori szabályok szerint a felsőoktatási intézmény elfogadott a diplomaszerzés feltételéül.

Kedden Karácsony újabb információval állt elő: hogy nyomatékosítsa az általa elmondottakat, megosztotta közösségi oldalán a nyelvvizsgája dátumát. Eszerint 2000. május 29-én adott számot a tudásáról, a dátum azonban semmi újdonsággal nem szolgál, hiszen egyértelműen látszik belőle, hogy ez csakis az ELTE-n tett lektorátusi vizsga lehet, ami – mint ahogy a Magyar Nemzet már megírta – az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának állásfoglalása szerint soha nem számított állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának.

Mi több, a lap több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy a lektorátusi vizsga nehézségi fokát tekintve semmiképpen sem ér fel a középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga szintjével.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke például azt mondta a Magyar Nemzetnek: az egyetemi lektorátusokon tett vizsgák valahol a mai alapfok és középfok közötti szinten lehettek.

– Az államilag akkreditált nyelvvizsgák rendszere csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, előtte mindössze egy, a Rigó utcai nyelvvizsga létezett állami nyelvvizsgaként. Az egyetemi kari lektorátusok saját követelményrendszerekkel működtek, vagyis ahány ház, annyiféle nyelvvizsga, annyiféle szakmai színvonal. Az elvárás mindenhol különböző volt, és tulajdonképpen mérőeszköz sem állt rendelkezésre, amivel összehasonlíthattuk volna az egyes lektorátusok tesztjeit – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a teljesítményszintek részletes leírását tartalmazó Központi Európai Keretrendszert (KER) is csak ugyanebben az évben, vagyis 2000-ben publikálták hivatalosan, és a rendszer lassú kikristályosodását követően nagyjából 2008-tól mondható el, hogy olajozottan működik az akkreditáció. Mindebből következik, hogy egy húsz évvel ezelőtt tett lektorátusi (vagy akár állami) nyelvvizsga gyakorlatilag értelmezhetetlen a mostani középfokú, B2 szintű nyelvvizsgákhoz képest.

Karácsony vizsgabizonyítványát egyébként a Magyar Nemzet kérésére nem bocsátotta a lap rendelkezésére az ELTE. Adatigénylésükre közölték, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, és ezt az sem befolyásolja, hogy éppenséggel Budapest jelenlegi főpolgármesteréről van szó.

Ahogy azt megírtuk, már az Oktatási Hivatal is vizsgálódik Karácsony Gergely nyelvtudása ügyében, mert kérdéseket vet fel, állami nyelvvizsga hiányában hogyan vállalhatott 2004 és 2008 között tanársegédi, majd 2008 és 2012 között adjunktusi állást a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megléte ugyanis az egyetemi szabályzat szerint feltétele volt az említett munkakörök betöltésének.

Mint ismeretes, a Karácsony nyelvtudása körüli botrány azután pattant ki, hogy a főpolgármester a The Economist brit lapnak adott interjújával komoly belpolitikai botrányt kavart. Karácsony a miniszterelnök testalkatán gúnyolódott, ami miatt bocsánatot kellett kérnie Orbán Viktortól. Ezután került terítékre, hogy a főpolgármester vajon milyen fokon beszél angolul.

Karácsony először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van. „A miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az enyém, legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül” – írta a posztjában. Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány. „Egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát szereztem 2000-ben az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, akkor az volt a diploma feltétele” – árulta el a Telexnek adott interjújában.

Az elmúlt hetekben a főpolgármester egyre furcsább magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően. „Megválasztásom után vállalok egy angol nyelvű nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyiken például bejelentem, hogy a Fudan Egyetem nem fog megépülni. Vadul nem kell tanulnom, de próbálom majd kicsit felfrissíteni, nekem egy ilyen hiperpasszív angoltudásom van, most egy kicsit aktivizálom” – fogalmazott Karácsony az ATV stúdiójában.

Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg, ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette: „Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés, kompenzáltam.”

Mindeközben egyre több videófelvétel bizonyítja, hogy a nemzetközi sajtóeseményen rendszeresen tolmácsra van szüksége, a neki angol nyelven feltett újságírói kérdésekre pedig nem tud válaszolni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában