Kutatás

2023.03.21. 16:11

Így vélekednek a magyar fiatalok a radikális zöld mozgalmak akcióiról

A koronavírus-járvány után újra lendültbe jöttek a zöld mozgalmak, a média is újra napirendre tűzte a témát, ám a híradások már nem a tömeges demonstrációkról, hanem inkább a klímaalarmisták performanszairól szólnak. De hogyan vélekednek minderről a magyar fiatalok? Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös kutatása ennek járt utána.

Az Utolsó Generáció nevű radikális klímaalarmista csoport tagjai akadályozzák az autók haladását egy forgalmas bécsi utcán

Forrás: Shutterstock

Fotó: Andreas Stroh

A koronavírus-járványt követően a háború mellett a klímaváltozással kapcsolatos diskurzus is új lendületet vett. Mostanában a zöld szervezetek és aktivistáik közül többen kifejezetten radikális eszközökkel kísérlik meg a környezetvédelem ügyének kihangosítását, világhírű művészeti alkotásokra támadnak vagy utakat zárnak el a forgalom elől, és előszeretettel használnak radikális jelszavakat, szlogeneket. A kétségtelen figyelemfelkeltés sikere mellett azonban kérdés, hogy a markáns akciók támogatásra találnak-e a társadalomban, illetve hoz-e a 15 percnyi hírnéven túli ismertséget is számukra – mutat rá a Médiapiac.com cikke, amely szerint

a radikális akciók megosztották a nemzetközi közvéleményt, és úgy tűnik, a magyar fiatalok sem tudtak azonosulni velük.

Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös, 1000 fős, reprezentatív kérdőíves kutatása azt mutatja, hogy a 15-29 év közötti fiatalok 69 százaléka szerint nem helyes, de nem is hatásos ez a módszer.

Míg a zöld mozgalmak képviselői azt állítják, azért fogalmaznak túlzóan, mert fel akarják rázni az embereket, illetve rá akarják irányítani a figyelmet környezetünk súlyos helyzetére, addig a klímaalarmizmust elítélők úgy látják, hogy

a folyamatos félelemkeltés hosszabb távon éppen a kívánttal ellentétes hatást fejt ki, szorongásba és cselekvésképtelenségbe torkollhat.

A kutatásban az Extinction Rebellion egy korábbi, 2021. őszi klímatüntetésén alkalmazott szlogenjét teszteltük, ami így szólt: „A bolygó neve halál?” A fiatalok közel kétharmada (64%) foglalt állás úgy, hogy az említett és az ahhoz hasonló jelmondatok hangoztatása nem helyes és egyben hatástalan is.

Ön szerint a következő, környezetünk megóvása érdekében tett lépések inkább helyesek vagy helytelenek?
Forrás: Ifjúságkutató Intézet / Klímapolitikai Intézet

Több olyan szervezet létezik, amely az emberiség ökolábnyomának csökkentése érdekében a gyermekszületések ellen kampányol, de az úgynevezett antinatalizmus hirdetői között filozófusokat, politikusokat, újságírókat, más ismert személyiségeket és neves médiatermékeket is találunk. A kutatás eredménye szerint az egyre terjedő felfogásnak egyelőre nincs többségi támogatottsága a magyar ifjúság körében. A fiatalok közel kétharmada (63%) helyteleníti az emberi születésszám elleni kampányokat, és nagyjából ugyanennyien (64%) tartják azt hatástalannak a környezetvédelem szempontjából.

Ön szerint a következő lépések ténylegesen mennyire hatásosak a környezetünk megóvásáért folytatott küzdelemben?
Forrás: Ifjúságkutató Intézet / Klímapolitikai Intézet

Az elmúlt hónapokban több olyan eset történt az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol a klímatüntetők forgalmas útszakaszokat zártak le demonstrációs céllal. Ezek a megmozdulások néhány esetben halálesetekkel is jártak, mivel a tiltakozók a tűzoltóság és a mentőszolgálat járműveinek sem biztosítottak szabad utat. Ami a magyar fiatalokat illeti, a szűkebb többség (57%) nem értett egyet azzal, hogy a demonstrálók forgalmas utakat zárnak le a klímaváltozás megoldatlanságára hivatkozva, de az ifjúság ebben a kérdésben tűnt a legmegengedőbbnek. A fiatalok 37 százaléka tartotta helyesnek ezt a véleménynyilvánítási módot és 30 százalékuk hatásosnak is gondolta azt, a többség azonban sem helyesnek, sem hatásosnak nem tartotta (52%).

A zöld mozgalmak más felfogású, ám szintén divatos akciója a szemétszedés és a faültetés, amelyből szintén sokat láthatunk manapság. Ezekkel a fellépésekkel kapcsolatban a fiatalok már sokkal támogatóbbnak bizonyultak.

A faültetést 88 százalékuk helyeselte, 76 százalékuk hatásosnak értékelte azt. A szemétszedésnél ez az arány 87 és 77 százalék volt, ami szintén elsöprő mértékű pozitív hozzáállást mutat.

A kutatási eredményeket ismertető teljes cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában