Orosz–ukrán háború

2023.09.19. 05:30

Zelenszkij kitálalt a 78. ENSZ-közgyűlésen

573. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján beszél a világszervezet New York-i székházában

Forrás: MTI

Fotó: Justin Lane

New York Times: Ukrán rakéta miatt halt meg 15 ukrán civil

Szeptember 6-án csapódott rakéta az ukrán Konsztantyinivka belvárosi piacára, a helyszínen 15 ember halt meg. Az incidens körülményeinek okát vizsgálta meg a New York Times. A lap arra a következtetésre jutott, hogy ukrán rakéta okozta a piaci tragédiát. Szemtanúk beszámolói, valamint a videófelvételek elemzése arra enged következtetni, hogy

egy ukrán rakéta nem találta el a tervezett célpontot, és végül egy forgalmas utcán landolt, aminek iszonyú következményei lettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt állította, hogy terrortámadás történt.

„Ez egyértelműen népirtás” – fogalmazott az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt szeptember 19-én New Yorkban, a 78. ENSZ-közgyűlésen – írta meg a Sky News-ra hivatkozva a Mandiner.

Az ukrán elnök azzal kezdte beszédét, hogy

Oroszország „fegyverként használja” a globális élelmiszerhiányt és energiaválságot.

Szerinte Moszkva annak reményében teszi mindezt, hogy az elcsatolt Krím, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck és Herszon területének egy részét vagy egészét nemzetközileg és jogilag is orosz földként ismerjék el.

Ezt követően azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ukrán gyerekeket rabol el, és arra tanítja őket, hogy gyűlöljék Ukrajnát.

Ez egyértelműen népirtás

– mondta Zelenszkij, aki így folytatta:

Egységesen kell fellépnünk Oroszország legyőzése érdekében, hogy az ENSZ más globális kihívásokra összpontosíthasson.

„Nem inoghat meg Ukrajna támogatása” – üzente az ENSZ-ben Joe Biden a világ vezetőinek (videó)

Ha engedjük, hogy Ukrajnát feldarabolják, akkor biztonságban van-e bármely nemzet függetlensége?

– tette fel a kérdést az amerikai elnök, aki felszólította a világ vezetőit, hogy lépjenek fel az „orosz agresszióval” szemben, és „ne inogjanak meg”, továbbra is támogassák Ukrajnát.

Joe Biden az ENSZ New York-i Közgyűlésén tartott beszédében azt mondta, ha a világközösség tétlenül nézi Oroszország invázióját, akkor egyetlen nemzet szuverenitása sem lesz biztonságban

 – idézte az Euronews.

Oroszország azt hiszi, hogy a világ belefárad, és hagyja, hogy következmények nélkül, brutálisan bánjon Ukrajnával. De én azt kérdezem: ha feladja az Egyesült Államok azt az alapelvét, hogy rávegye a békére az agresszort, akkor ebben testületben bármelyik tagállam is biztos lenne abban, hogy védve van? Ha engedjük, hogy Ukrajnát feldarabolják, akkor biztonságban van-e bármely nemzet függetlensége. Tisztelettel úgy vélem, hogy a válasz nem

– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke. 

Katonai együttműködéséről tárgyalt az orosz védelmi miniszter és az iráni vezérkari főnök

Az orosz-iráni katonai együttműködés aktuális kérdéseiről tárgyalt kedden Teheránban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Mohammad Bageri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke.

Találkozónkat az Oroszország és Irán közötti kétoldalú katonai együttműködés megerősítése egyik lépésének tekintem. Ma lehetőségünk van részletesen megvitatni ennek aktuális kérdéseit

– jelentette ki Sojgu.

SOJGU, Szergej
Az orosz védelmi minisztérium videóról készült felvétele Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterről az Ukrajna elleni háborúban harcoló orosz katonai egységek egyik parancsnoki állásán, a kelet-ukrajnai frontvonalon, Donyecktől délre 2023. március 4-én
Fotó: Orosz védelmi minisztérium / Forrás: MTI/EPA

Az orosz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Irán Oroszország stratégiai partnere a Közel-Keleten.

Az orosz-iráni kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a védelem területén

– tette hozzá.

Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség szerint a „védelmi diplomácia fejlesztése”, „a kétoldalú együttműködés kibővítése” és „a veszélyek közös elhárítása” szerepel a tárgyalások napirendjén.

Iránt a nyugati országok azzal vádolják, hogy nagy mennyiségben szállít támadó drónokat Moszkvának az ukrajnai háborúhoz, amit Teherán tagad.

Márciusban Irán bejelentette, hogy szerződést kötött SzU-35 típusú orosz harci gépek vásárlásáról Moszkvával. Szergej Sojgu és küldöttsége Mohammad Bagerin kívül más iráni katonai vezetőkkel is tárgyal.

Ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Hét ukrán támadás visszaveréséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. Azt mondta, a rohamok közül hármat Liman térségében hiúsítottak meg. Az ukrán fegyveres erők emberveszteségét 625 főben adta meg.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg három vezetésipontot, két lőszerraktárt, egy Szu-25-ös repülőgépet, kilenc páncélozott harcjárművet, 15 HIMARS- és Uragan rakétát, valamint 38 drónt.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak kedden azt mondta, hogy az ukrán erők csökkentették aktivitásukat Opitne település közelében, amelynek elfoglalását korábban hamisan állították. Vuhledarnál, mint közölte, az ukrán csapatokat visszaverték indulóállásaikba.

Pusilin szerint az ukrán hadsereg sikertelenül kísérletezik azzal, hogy megvesse lábát a „szürke zónában” lévő és orosz tűzellenőrzés alatt álló Andrijivka és Kliscsijivka községekben. Hozzátette, hogy Avdijivka gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Az orosz védelmi tárca keddi közleménye szerint az ukrán hadsereg „hatalmas” veszteségeket szenved el Kliscsijivka utcáin és házaiban.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők kedden megsemmisítettek egy Rabotine felé tartó, páncélozott járművekből álló ukrán hadoszlopot. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél szeptember folyamán elindíthatja ellentámadásának harmadik hullámát, hogy Novopokrovka és Iljicsenkove bevételével megpróbálja javítani pozícióit. Meglátása szerint az ukrán fél kimerülőben van, és számára az offenzíva nagy veszteségekkel fog járni.

Amerikában is képezhetik az ukrán pilótákat az F-16-os gépek használatára

Az Egyesült Államokban is képezhetik az Oroszország által indított háborúban védekező ukrán légierő pilótáit az F-16-os vadászgépek használatára – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden.

A miniszter a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 15. miniszteri tanácskozását megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés amerikai helyszínű kiképzéssel járul hozzá az úgynevezett F-16-koalíció - az Ukrajnát F-16-os gépekkel támogató országok – munkájához.

Szólt arról is, hogy hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei együttvéve már 76 milliárd dollár értékben nyújtottak úgynevezett közvetlen védelmi támogatást – fegyvereket, lőszert, járműveket és egyéb hadi felszerelést – Ukrajnának.

A kapcsolattartó csoport legutóbbi, júliusi tanácskozása óta egyedül az Egyesült Államok további kétmilliárd dollár értékű támogatásra tett vállalást – mondta Lloyd Austin.

A miniszter ezzel kapcsolatban a tanácskozás után tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, miként értékeli, hogy a kieli viliággazdasági kutatóintézet (IfW Kiel) adatai szerint már nem az Egyesült Államok, hanem az Ukrajnát támogató európai országok közössége vezeti a közvetlen védelmi támogatás összege alapján vezetett listát, elmondta, hogy ez „nem verseny”, az amerikai választópolgárok számára pedig megnyugtató lehet a tudat, hogy hazájuk mellett más országok is jelentős szerepet vállalnak.

Lloyd Austin az újabb felajánlásokról szólva kiemelte, hogy Németország további 400 millió euró értékben küld segítséget az ukrán erőknek. Mint mondta, ösztönzi az ötven országból álló csoport valamennyi tagját, hogy alaposan vizsgálják át légvédelmi rendszerekből és 155 milliméter átmérőjű tűzérségi lőszerekből felhalmozott készletüket, és minden lehetséges támogatást adjanak meg Ukrajnának, hogy felkészülhessen a következő „háborús télre”.

Aláhúzta, hogy

 Ukrajna önvédelmi harca küzdelem a káosz és az önkény ellen, támogatása pedig közös küzdelem egy olyan világ ellen, amelyben az önkényurak erővel rajzolják át a határokat.

 A tanácskozást megnyitó beszédében és az ülés utáni tájékoztatón is több alkalommal is jelezte, hogy elhúzódó háborúra számít, mint mondta, arra kell felkészülni, hogy Ukrajnának hosszú távon is szüksége lesz a védelmi támogatásra.

Bekérették a dél-koreai külügyminisztériumba a szöuli orosz nagykövetet

Csang Ho Dzsin, a dél-koreai külügyminisztérium tárcavezető-helyettese kedden bekérette Andrej Kulik szöuli orosz nagykövetet, tiltakozásul az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyvereladásról és katonai együttműködésről szóló, feltételezett megállapodások miatt – jelentette be a dél-koreai külügyminisztérium.

Határozotton felszólítjuk Oroszországot, szüntessen be minden együttműködést Észak-Koreával, és tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatában foglaltakat

– áll a tárca hivatalos közleményében.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM Dzsong Un
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek (j) és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek a találkozója a szibériai Vosztocsnij ûrrepülõtéren 2023. szeptember 13-án
Fotó: Vlagyimir Szmirnov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Csang egyúttal felelőségteljes viselkedésre szólította fel Moszkvát, és nyomatékosan emlékeztette a nagykövetet arra, hogy Oroszország a BT állandó tagjaként vezető szerepet vállalt az atomsorompó keretrendszerének kidolgozásában, ezért felelősséggel tartozik ennek maradéktalan betartásában is. 

A miniszterhelyettes a találkozón leszögezte: Szöul – a nemzetközi közösséggel együttműködve – határozott választ ad minden, a nemzetbiztonságát érő fenyegetésre, és hozzátette, hogy ezen lépések súlyos következményekkel járhatnak a dél-koreai-orosz kapcsolatokra nézve is.

Szöul aggodalmát fejezte ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt heti oroszországi látogatása miatt. 

A zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokról olyan információk szivárogtak ki, amelyek szerint Phenjan tüzérségi lőszerek és páncéltörő rakéták szállításáról állapodott meg Moszkvával.

Amerikai médiajelentések szerint Moszkva – cserébe a katonai eszközök biztosításáért – élelmiszersegélyek mellett műholdtechnológiát és atommeghajtású tengeralattjárókkal kapcsolatos technológiát adhat át Phenjannak.

Csang kedden közölte Kulikkal, hogy 

Szöul együttműködve a nemzetközi közösséggel, határozott intézkedéseket fog hozni a nemzetbiztonságát érintő fenyegetések kivédésére, amely komoly hatással lehet a dél-koreai-orosz kapcsolatokra

– tette hozzá.

Októberben Pekingben találkozik az orosz és a kínai elnök

Oroszország várja Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök októberi pekingi találkozóját – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, amikor kedden Moszkvában fogadta Vang Jit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, külügyminszert.

Arra számítunk, hogy októberben alapos kétoldalú megbeszélések lesznek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között Pekingben, az orosz államfőnek az Egy övezet, egy út nemzetközi fórum rendezvényein való részvétele keretében

– mondta Patrusev.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína megközelítése a modern világrend alapvető kérdéseiben és a kulcsfontosságú nemzetközi problémák ügyében megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Hangsúlyozta az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapelvének fontosságát.

Moszkva támogatásáról biztosította Pekinget Tajvan, Hszincsiang, Tibet és Hongkong kérdésében, amit az orosz hírügynökségek beszámolója szerint a kínai miniszter megköszönt.

Patrusev azt mondta, hogy Kínát ezekben az ügyekben le akarják járatni. Az hangoztatta, hogy a Nyugat Oroszország és Kína ellen folytatott „kettős feltartóztatási” kampányának körülményei között különösen fontos az orosz-kínai egyeztetés és együttműködés további elmélyítése a nemzetközi színtéren.

Az orosz biztonsági tanács közleménye szerint a felek megvitatták a haditechnikai együttműködés kérdéseit is.

A tájékoztatás szerint Moszkvában orosz-kínai-mongol biztonsági egyeztetést is tartottak, amelyen Patrusev és Vang mellett részt vett Zsadambin Enhbajar, Mongólia nemzetbiztonsági tanácsának tagja.

LAVROV, Szergej; VANG Ji
Az orosz külügyminisztérium által közreadott felvétel: Szergej Lavrov orosz (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter (j) moszkvai találkozója 2023. szeptember 18-án
Fotó: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata / Forrás: MTI/EPA

Vangot hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta. A kínai vendég akkor egyebek között azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés nem irányul senki ellen, és nem zavarható meg, a két országnak azonban, vezető világhatalomként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, különleges felelőssége van a globális stratégiai stabilitás és a béke előmozdításában.

Kijev jóvátételt kért Oroszországtól a Nemzetközi Bíróság előtt

Ukrajna kedden azt kérte a Nemzetközi Bíróságtól (ICJ), hogy kötelezze Moszkvát jóvátétel megfizetésére, azzal vádolva Oroszországot, hogy „imperialista háborút folytat, le akarja törölni Ukrajnát a térképről és semmibe veszi a nemzetközi jogot.”

Oroszország háborút visel az országom ellen azzal a szörnyű ürüggyel, hogy Ukrajna népirtást követ el saját állampolgárai ellen. Ezt a hazugságot használja fel Moszkva, hogy igazolja agresszív fellépését, de valójában nem tud semmilyen bizonyítékot felmutatni, és kiforgatja a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt

– mondta Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője a keddi bírósági meghallgatáson.

Korinyevics felszólította az ICJ-t, döntsön úgy, hogy joghatósággal rendelkezik az ügyben, és kötelezze jóvátétel megfizetésére Moszkvát a hamis ürüggyel történő invázióért.

Használhatja-e egy állam a népirtásra való hamis hivatkozásokat ürügyként arra, hogy városokat és civileket bombázzon, gyermekeket deportáljon? Tehetetlen a bíróság, amikor a népirtásra vonatkozó egyezménnyel ilyen cinikusan visszaélnek? A kérdésekre a válasz: nem

– érvelt Korinyevics.

Moszkva hétfőn felszólította az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát, hogy vesse el az eljárást, amelynek keretében Kijev annak megerősítését kéri, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának oka nem népirtás megelőzése volt.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország tavaly február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. A beadványt követően a Nemzetközi Bíróság az ukrajnai harci cselekmények azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.

Az ügyben hétfőn kezdődtek meg és szeptember 27-éig tartanak a meghallgatások Hágában. Ezek középpontjában az eljárás jogi szempontjai állnak, ezen belül a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény meghatározása.

Az Európai Bizottság az átmeneti védelmi jogállás meghosszabbítását javasolja

Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.

Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.

Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak.

A 18 éves Makszim Korobych gitárját tartja, miközben egy lerombolt lakóház előtt áll, Kijev északnyugati, Obolon kerületében 2022. március 14-én
Fotó: Aris Messinis / Forrás:  AFP

Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani, mint „szükséges és megfelelő választ” a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.

A jogállás aktiválása óta, mindössze egy héttel Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborúja után, a tagállamok példátlan szolidaritást mutattak az ukrán néppel, nemcsak azzal, hogy befogadták őket hazájukban, hanem konkrét erőfeszítéseket is tettek társadalmi befogadásuk megkönnyítése érdekében

– fogalmaztak a közleményben.

Az uniós bizottság javaslatát most az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia – tájékoztattak.

Dánia segélyt küld Ukrajnának

Dánia védelmi minisztere kijelentette, hogy országa további 45 tankot adományoz Ukrajnának. A Ritzau hírügynökségre hivatkozva a Reuters jelentése szerint az adomány 30 Leopard 1 harckocsiból és 15 T-72 harckocsiból áll – írja az Origo.

Kijevben tarthatják az EU Külügyi Bizottságának következő ülését

Az EU Külügyi Tanácsának következő ülését valószínűleg október elején tartják Kijevben – jelentette az ANSA olasz hírügynökség három meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Az EU vezető diplomatái a hírek szerint foglalkozni fognak az Ukrajnának nyújtott katonai segély növelésével és az Oroszország elleni szankciók szigorításával, a csúcstechnológiai szektort célozva.

A Külügyi Tanács havonta legalább egyszer ülésezik, hogy meghatározza és végrehajtsa az EU kül- és biztonságpolitikáját.

Elhagyta Csornomorszk kikötőjét egy ukrán gabonát szállító hajó

Elhagyta a fekete-tengeri, ukrajnai Csornomorszk kikötőjét egy ukrán gabonát szállító hajó – közölte kedden Oleszandr Kurbrakov ukrán infrastrukturális miniszter.

A Resilient Africa háromezer tonna gabonával a fedélzetén kihajózott Csornomorszk kikötőjéből, és a Boszporusz felé tart – közölte a miniszter az X mikroblogon.

Ukrajna az orosz fenyegetések ellenére tengeri folyosókat létesített mezőgazdasági termékei exportútvonalának céljára.

Olekszandr Kubrakov szombaton jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a Resilient Africa és az Aroyat nevű hajók az ideiglenes folyosón át az ukrán kikötők felé tartanak.

Az Aroyat még mindig Csornomorszkban tartózkodik, berakodás után Egyiptomba hajózik – tette hozzá a miniszter.

Moszkva korábban többször arra figyelmeztetett, hogy az ukrán gabonát szállító hajókat célpontnak tekinti.

Oroszország júliusban felfüggesztette az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly létrejött gabonaszállítási egyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette a világélelmezés szempontjából létfontosságú ukrán gabona exportját. Egy év alatt közel 33 millió tonna gabonát és más ukrajnai mezőgazdasági terméket exportáltak az egyezménynek köszönhetően.

Azóta Oroszország többször légierővel támadta az ukrajnai kikötőket és gabonakereskedelmi létesítményeket.

Ukrajna válaszul tengeri folyosókat igyekszik létrehozni a szövetséges országok partjai közelében a Boszporuszig, illetve alternatív útvonalakon – dunai kikötőkön keresztül – szállítja a gabonát.

MALJAR, Hanna
Ukrán katonák gyalogolnak a frontvonalnál a donyecki Andrijivka település közelében 2023. szeptember 16-án
Fotó: Alex Babenko / Forrás: MTI/AP

Először találkozik személyesen a brazil és az ukrán elnök

Brazil kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán New Yorkban találkozik Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel.

Zelenszkij és Lula találkozója döntő jelentőségű lehet, hiszen amikor az ukrajnai háború kezdetén úgy tűnt, hogy Brazília támogatni fogja a nyugati álláspontot. Az év elején azonban a brazil vezető megtámadta az Egyesült Államokat az ukrajnai konfliktus „bátorítása” és „ösztönzése” miatt. Májusban azt is kijelentette, hogy Moszkva és Kijev is okolható a konfliktusért, feldühítve az Ukrajnát támogató amerikai és európai államokat.

Az ország azóta semleges álláspontot képvisel, Fernando Haddad külügyminiszter szerint „túl nagyok ahhoz, hogy partnereket válasszanak”.

Lula és Zelenszkij videóhíváson keresztül beszéltek még márciusban, napokkal azután, hogy Brazília megszavazta az ENSZ békét sürgető határozatát, és Moszkvától csapatainak visszavonását követelte. A két elnök most találkozik először személyesen.

Németország új segélycsomagot jelentett be Ukrajnának

Németország bejelentette, hogy 400 millió euró értékű új segélycsomagot küld Ukrajnának. Boris Pistorius védelmi miniszter a Bild című német lapban azt mondta, hogy

a csomag lőszereket, védőjárműveket és aknamentesítő rendszereket tartalmaz majd. A közelgő télre ruházat, valamint áram- és hőtermelők küldését is tervezi az ország.

Pistorius elmondta, hogy még mindig nem döntöttek arról, hogy küldjenek-e Taurus cirkálórakétákat Kijevnek.

Soha nem volt ennyire reális a NATO hadgyakorlata

A nyugati erők először gyakorolták, hogyan reagáljanak a térséget ért orosz csapásokra, amikor a NATO éves haditengerészeti gyakorlatára került sor a Balti-tenger északi részén. Idén azonban a gyakorlatok eltávolodtak a mesterséges forgatókönyvektől a valóság felé – mondta Stephan Haisch német ellentengernagy és gyakorlatvezető.

A szeptember 9-én indult, két hétig tartó gyakorlatokon mintegy 30 hajó és több mint 3000 katona vesz részt a balti régió összes NATO-tagországából, valamint a hamarosan taggá váló Svédországból és az Egyesült Államokból, Kanadából, Hollandiából, Belgiumból és Franciaországból.

Tengerről szárazföldre irányuló hadműveleteket és csapásokat gyakorolnak, és biztosítják a Balti-tengeren átvezető útvonalakat.

A grúz kormány elleni összeesküvéssel vádolnak egy ukrán tisztviselőt

Egy volt belügyminiszter-helyettest azzal vádolnak, hogy Ukrajnából a kormány megbuktatására készült Grúzia fővárosában, Tbilisziben. Az Állambiztonsági Szolgálat közölte, hogy figyelemmel kísérte a Giorgi Lortkipanidze vezette csoportot, aki állításuk szerint az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetőjeként dolgozott.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője azt mondta, hogy Giorgi Lortkipanidze nevű személyt soha nem neveztek ki helyettes vezetőnek, bár nem volt hajlandó elárulni, alkalmaznak-e ilyen személyt.

Oleg Nikolenko, a külügyminisztérium szóvivője Kijevben azt mondta, hogy Tbiliszi „megpróbálja démonizálni Ukrajnát”.

Irán tagadja, hogy drónokat adott Oroszországnak

Az iráni elnök tagadta, hogy országa drónokat küldött volna Oroszországnak a konfliktusban való felhasználásra, és kijelentette, hogy

ellene vagyunk az ukrajnai háborúnak.

A New York-i ENSZ-közgyűlésen a média képviselőivel való találkozása során Ebrahim Raisi megismételte felajánlását, hogy közvetítsen az orosz–ukrán háborúban, annak ellenére, hogy a Kreml egyik legerősebb támogatója.

Az Egyesült Államok azzal vádolta Iránt, hogy nemcsak a fegyvereket biztosítja, hanem segített Oroszországnak egy üzemet építeni ezek gyártására.

Oroszország légicsapásokat mért ukrajnai célpontokra

Oroszország ismét légitámadásokat intézett ukrajnai célpontok ellen keddre virradóra, néhány órával az Ukrajnával szövetséges országok védelmi minisztereinek a németországi Ramstein amerikai légitámaszponton tartandó találkozója előtt.

Légicsapások érték többek között a nyugat-ukrajnai Lemberget, amely központi szerepet játszik a katonai utánpótlásban, és robbanások voltak Harkivban, Kramatorszkban, Szlovjanszkban, Herszonban, Odesszában, Krivij Rihben és Hmelnickijben is

– jelentette az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.

Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat által közreadott képen raktártüzet oltanak tűzoltók Lembergben 2023. szeptember 19-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat

A légiriadó Lemberg megyében csaknem két és fél óra hosszat tartott. A megyeközpontban, Lembergben robbanássorozat történt. Makszim Kozickij lembergi kormányzó közölte, hogy dróncsapás ért három raktárépületet az ipari övezetben. Hatalmas tűz ütött ki, amely 9400 négyzetméterre terjedt ki. Legalább egy ember meghalt, egy megsérült. A tüzet eddig nem sikerült eloltani.

Kozickij Telegram-üzenetében hangsúlyozta:

hétköznapi ipari létesítményeket ért támadás, ahol nem tároltak semmiféle katonai jellegű felszerelést. Közlése szerint 18 drónt indítottak az orosz erők, ezek közül az ukrán légvédelem 15-öt tudott lelőni, köztük hetet közvetlenül a lembergi régió felett.

Hétfő éjjel hírek érkeztek orosz légicsapásokról a kelet-ukrajnai Harkiv ellen. A becsapódások ipari övezetet értek – közölte Ihor Terehov polgármester röviddel éjfél után a Telegramon.

Az ukrán hadsereg jelentése szerint tíz iráni drónt lőttek le kedd hajnalban a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban.

Orosz részről ukrán ellencsapásokról adtak hírt. A dél-oroszországi Belgorod térségében a helyi hatóságok közlése szerint a légvédelemnek sikerült lelőnie három „légi célpontot”.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6751-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4803-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Csempészettel vádolnak egy hongkongi orosz férfit

Őrizetbe vettek az Egyesült Államokban egy Hongkongban élő orosz férfit, akit azzal vádolnak, hogy nagy mennyiségű amerikai gyártmányú, katonai célú technológiát csempészett Oroszországba – közölte az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, írja az Origo.

Az 51 éves Maxim Marcsenkót és két, meg nem nevezett orosz társát azzal vádolják, hogy puskatávcsőben, éjjellátó szemüvegben, hőoptikában és egyéb fegyverrendszerekben használható OLED mikro-kijelzőket szereztek be és juttattak el Oroszországba.

A vádpontok között szerepel csalás, csempészet, pénzmosás és összeesküvés is. Ha elítélik, több évtizedes börtönbüntetésre számíthat.

Putyin: az orosz gazdaság stabil

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország gazdasága ellenállt a Nyugat „példátlan külső nyomásának”.

Putyin a 2024–2026-os szövetségi költségvetés tervezetével foglalkozó találkozón videókapcsolaton keresztül azt mondta, hogy

az ország GDP-je elérte a 2021-es szintet, a kormány pedig arra készül, hogy megteremtse a „további stabil és hosszú távú fejlődés” feltételeit.

Ukrajna 2022. február 24-i inváziója óta az EU 11 szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen. A nyugati szankciókat először abban a reményben vezették be, hogy azok hatékonyan meghiúsítják az oroszok képességeit a háború folytatására, de az orosz gáz- és olajtartalékoknak köszönhetően az ország gazdasága átvészelte a vihart.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon 2023. szeptember 11-én
Fotó: Mihail Mecel / Forrás: MTI/AP/Pool/Kreml

Lengyelország azt javasolta, hogy az Oroszország elleni új EU-szankciók között szerepeljen az orosz gyémántok kereskedelmének betiltása és az EU ne vásároljon Oroszországtól LPG-t (cseppfolyósított kőolajgázt).

Bulgária megsemmisítette az üdülőhelyen landolt drónt

Bulgária különleges egységet küldött egy robbanóanyagot szállító drón átvizsgálására és hatástalanítására, amely a fekete-tengeri Tyulenovo városában landolt. A drónt biztonsági okokból egy irányított robbantásban megsemmisítették.

Todor Tagarev védelmi miniszter nem árult el részleteket arról, hogy a drón honnan származik, és hogyan jutott el a NATO-tagországba. Tagarev azt mondta, hogy a háború „elkerülhetetlenül összefügg a biztonságunk növekvő kockázatával”.

Tyulenovo a román határtól 70 kilométerre délre található.

Varga Judit: biztosítani kell a kárpátaljai magyar kisebbség jogait

Magyarország nem lesz abban a helyzetben, hogy támogassa Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem biztosítja az ottani kisebbség jogait – mondta Varga Judit hétfőn Madridban, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciáján (COSAC).

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke az uniós tagországok nemzeti parlamentjeiben tevékenykedő uniós bizottsági elnökök társaságában vett részt és szólalt fel a spanyol soros EU-elnökség jegyében zajló tanácskozáson.

Egyértelműen támogatjuk Ukrajna integrációs folyamatát, de Kijev nagyon szigorú feltételsort kapott, amikor megelőlegezték neki a tagjelölti státuszt. Madridi felszólalásomban kitértem arra, hogy az ukrajnai magyar kisebbségi jogokat legalább a 2015-ös szinten kell biztosítani, a legújabb fejlemények viszont azt mutatják, hogy teljes jogfosztás zajlik Kárpátalján

– mondta Varga Judit, aki telefonon nyilatkozott Madridból az MTI-nek.

Hozzátette, hogy októberben készül el az európai bizottsági értékelés, amely alapján a tagországok döntenek a továbbiakról. Megjegyezte: a Velencei Bizottság közelmúltban kiadott véleménye alapján egyszerű törvénymódosítással rendezni lehetne az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.

VARGA Judit
Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

„Hangsúlyosan szóltam a EU bővítésének kérdéséről. Elmondtam, hogy Magyarország hosszú évek óta elkötelezett támogatója az EU nyugat-balkáni bővítésének, nagyon fontos, hogy valódi perspektívát nyújtsunk, és csak érdemeken alapuló bővítést tudunk elfogadni. A térség országai, elsősorban Szerbia már lassan tíz éve csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az unióval. Olyan integrációs szinten kell együttműködni, amely nem sérti a nemzeti szuverenitást, a szubszidiaritás elvét, és ott legyen mélyebb az integráció, ahol annak valódi hozzáadott értéke van” – fejtette ki Varga Judit.

A magyar politikus szerint bár a keleti partnerség országai közül egyre többen csak Ukrajnát és Moldovát említik, Georgiának is csatlakozási perspektívát kell nyújtani.

Varga Judit elmondta Magyarország álláspontját a spanyol uniós elnökség prioritásairól is.

„Kiegyensúlyozottan megfogalmazott uniós elnökségi programról van szó, amely kezeli azokat a kihívásokat, melyeknek Európának most meg kell felelnie. Ezek közé tartozik a versenyképesség, a szociális pillér erősítése, valamint a migráció kezelése. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter mostani beszédében a demográfia ügyét is kiemelte, ami Magyarország számára fontos prioritás” – sorolta Varga Judit.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a demográfiai kihívás a 2024 második felében esedékes magyar EU-elnökség kiemelt eleme, és azt a kormány a versenyképesség szempontjából közelíti meg. Varga Judit úgy fogalmazott: „uniós elnökségünk idején” a magyar családpolitikai intézkedéseket is „népszerűsíteni kívánjuk”.

A COSAC-tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok, így a Nyugat-Balkán képviselői is, Szerbiát Kovács Elvira, a belgrádi parlament uniós bizottságának elnöke képviselte.

Tüzet okozott egy orosz drón Lvivben

Keddre virradóra egy orosz dróntámadás tüzet okozott egy ipari raktárban Lvivben, egy 26 éves férfi megsérült, jelenleg kórházban ápolják – jelentette Andrij Szadovij polgármester.

Az ukrán légierő légiriadót rendelt el Ukrajna más nyugati régióiban, köztük Hmelnickij és Ivano-Frankivszk megyékben is.

Ottani támadásokról egyelőre nem érkezett hír.

Hazaért Phenjanba Kim Dzsong Un

Hazaérkezett Phenjanba Kim Dzsong Un páncélvonata. Az észak-koreai vezető hatnapos oroszországi látogatáson vett részt. Búcsúzóul kapott a vendéglátóitól egy golyóálló mellényt és öt kamikaze drónt.

KIM Dzsong Un
Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóról készített képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, megnéz egy orosz harci repülőgépet a távol-keleti Knyevicsi repülőterén 2023. szeptember 16-án
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

 

A KCNA nemzeti hírügynökség szerint a látogatás „tovább mélyítette a baráti kapcsolatokat” Putyin elnökkel, és „új fejezetet nyitott az Észak-Korea és Oroszország közötti kapcsolatok fejlődésében”.

New Yorkban van Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök New Yorkban ellátogatott a Staten Island Egyetemi Kórházba, ahol sebesült ukrán katonákat kezelnek és rehabilitálnak.

Az államfő beszélt a katonákkal, és mielőbbi felépülést kívánt nekik. Zelenszkij kitüntetéseket adott az ukrán katonáknak, valamint a kórház több dolgozójának.

Ez történt hétfőn:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában