2023.09.25. 12:01
Soros György a szlovákiai politikai életet, az (ál)civil szférát és a sajtót is a befolyása alá vonta
A Tűzfalcsoport írása rávilágít, hogy az amerikai spekuláns hogyan próbálja meg befolyásolni a szlovák politikát.
Soros György magyar származású amerikai spekuláns beszédet mond a Világgazdasági Fórum (WEF) éves davosi találkozóján 2022. május 24-én
Forrás: AFP
Fotó: FABRICE COFFRINI
Soros György már 1992-ben létrehozta alapítványát (Nyílt Társadalom Alapítványok Pozsony – OSFB) Szlovákia későbbi fővárosában. Az azóta eltelt időszak alatt
az amerikai spekuláns korlátlan anyagi erőforrásai, illetve a kulcsfontosságú pozíciókba ültetett bizalmasai révén a szlovákiai politikai életet, az (ál)civil szférát és a sajtót is a befolyása alá vonta
Legújabb elemzésükben felhívták rá a figyelmet, hogy elég csak a Soroshoz számos ponton köthető Zuzana Caputová jelenlegi államfő személyére; a szlovák (illetve helyi érintettségű) szervezetekhez 2016 és 2021 között érkező csaknem 6,2 millió dollárra; vagy az OSF által több tízmillió dollárral támogatott Media Development Investment Fund tulajdonszerzésére gondolni az ország második legnagyobb kiadóvállalatában.
Ilyen viszonyok között tartják meg szeptember 30-án az előre hozott szlovák parlamenti választásokat, amely – a közvélemény-kutatások eredményei alapján – várhatóan a Robert Fico vezette antiglobalista, a migrációt, a genderpropagandát és az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító Smer párt, valamint a szlovákiai magyar kisebbség jogaival szembehelyezkedő – ám ennek ellenére a Momentum és a hazai baloldali sajtó teljes támogatását élvező –, a nyugati mainstream ideológiát feltétel nélkül implementáló, balliberális Progresszív Szlovákia (PS) között fog eldőlni – magyarázta a Tűzfalcsoport.
Az írásban rámutattak, hogy Szlovákia jelenlegi köztársasági elnökének – aki egyben a PS párt alapítója – múltja is szorosan összefonódik a spekulánssal és annak szervezeti hálójával.
Hasonló befolyásolási jegyek figyelhetők meg az álcivil szférával összefüggésben is:
a Nyílt Társadalom Alapítványok nyilvános adatbázisa szerint 2016–2021 között 43 szlovák, illetve szlovákiai érintettségű szervezetet csaknem 6,2 millió dollárral (átszámítva több mint 2,2 milliárd forinttal) finanszírozott az OSF, és mint köztudott, itt korántsem jelenik meg minden forrás.
A támogatott szervezetek és projektek a teljesség igénye nélkül a Transparency International Slovakia, Zuzana Caputová köztársasági elnök szervezete, a Via Iuris, a Nadacia Zastavme korupciu („Állítsuk meg a korrupciót Alapítvány”), a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok életének javítására létrejött Inakost vagy a szlovák álcivil szféra egyik legmeghatározóbb szereplőjének számító Pontis Alapítvány.
Mivel az előző megméretésen egyetlen magyar politikai formáció sem jutott be a szlovák törvényhozásba, éppen ezért a magyar kisebbségek számára valóban sorsdöntő a hétvégi választások kimenetele.
Pár nappal a választások előtt Szlovákiában sem nevezhetők egyenlőnek a feltételek, hiszen mind a migrációt, a genderpropagandát és az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító Smer pártnak, mind a szlovákiai magyar érdekképviseleteknek meg kell küzdeniük a nemzetközi baloldal teljes armadájával – zárta elemzését a Tűzfalcsoport.
Lánczi Tamás: jó döntés lenne a magyar párt bevonása a szlovák kormánybaJó döntés lenne az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség bevonása a szlovák kormányba, mert a magyarok kompromisszumképesek – hangsúlyozta Lánczi Tamás politológus az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában. Lánczi Tamás a szombati szlovákiai parlamenti választással kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg Robert Fico pártja tűnik a legnépszerűbbnek, de várhatóan nem tud majd abszolút többséget szerezni, koalíciós kormányt kell alakítani, és több pártot is be kell vonni. A magyar párt bevonása pedig elég jó döntés lenne, mert a magyarokkal könnyű megegyezni, nem ideológiai kérdésekről folyna velük a vita, hanem pragmatikus dolgokat kérnének, például az oktatás helyzetének rendezését és fejlesztések elindítását – vélekedett a politológus. Lánczi Tamás arról beszélt, hogy az elmúlt években a felvidéki magyaroknál volt némi elbizonytalanodás politikai téren, de végre felismerték, hogy olyan magyar képviselők kellenek a pozsonyi parlamentbe, akik vállalják a magyarságukat, nemzeti színekben indulnak, egyértelműen a magyarokat képviselik, nem próbálnak megfelelni a szlovák belpolitikai elvárásoknak, és nem akarnak a szlovákokhoz szólni. A Szövetség pedig éppen ilyen – mondta a politológus. Hozzátette, a Szövetségnek az is előnyt jelent, hogy mivel eddig nem volt része a szlovák belpolitikának, még nincs lejáratva, hanem „tiszta erő”. Lánczi Tamás szerint fontos, hogy szuverenista erők jussanak hatalomra Szlovákiában, amelyek nem hagyják, hogy „globalista erők játsszanak az országgal”. Robert Fico pedig ilyen, „keménykezű ember”, aki „képes lenne rendet csinálni” – fogalmazott a politológus. Öllős László politológus a szlovákiai Somorjáról az M1-nek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy amikor volt magyar párt a pozsonyi parlamentben, akkor sokkal jobban tisztelték a magyarokat Szlovákiában. Lánczi Tamás azt is mondta, hogy ha a magyar párt bejut a parlamentbe, akkor akár a „mérleg nyelve” is lehet a kormányalakításnál, valamint kitért arra is, hogy a magyarok eddig mindig stabilizáló erőként hatottak a kormányban. |
