Vészhelyzeti rendelkezések

2023.11.09. 06:44

Az EU migrációs paktuma alapjaiban változtathatja meg hazánk közbiztonsági helyzetét

Az illegális migrációról szóló legújabb nemzetbiztonsági jelentés szerint „a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és szisztematikusan kihasználják”.

MW

Illusztráció: a menekülő embercsempész Budapesten a kisteherautójával szándékosan balesetet okozott, a rendőrautónak hajtott, majd elfutott a helyszínről, de a közelben elfogták, 2022. december 27-én

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Teknős Miklós

A magyar hatóságok szerint „az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult […] magyar védekezési gyakorlatot”. Mindehhez hozzáteszik, hogy „rövid távon Magyarországot nem fenyegeti […] zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége áttevődhet a peremországokra is. Ez alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.”

Mint ismert, 2023. október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán. Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott. Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet.

Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg – írja a Magyar Nemzet.  

A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.  

Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása. Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá.

Vargha Márk, a Migrációkutató Központ vezető elemzője korábban a Magyar Nemzetnek az új paktum egy másik fontos eleméről nyilatkozva elmondta:

A kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az unióban.

Mivel Magyarország teljes egészében elutasítja a legújabb uniós migrációs paktumot, hazánkra nézve külön fontos tény, hogy annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért, vagy alternatív szolidaritási lehetőséget kellene nyújtania a kiszabott értékben.

Mindez azért is kérdéseket vet fel, mert a magyar választók immár több szavazáson, és 2016 októberében egy referendumon is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre.  

3 362 224 állampolgár utasította el a népszavazáson a kvótajavaslatot, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott ilyen sok szavazatot a választásokon.

A teljes cikk ITT olvasható el. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában