Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.07. 06:54

Macron: a Hamász Izrael elleni támadása „századunk legnagyobb antiszemita mészárlása”

Az izraeli–palesztin háború 124. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni fegyveres támadásában elhunyt francia áldozatok tiszteletére tartott megemlékezésen a párizsi Invalidusok házának díszudvarán 2024. február 7-én

Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

Fotó: Gonzalo Fuentes

Az izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti és túszelengedési alkuját

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyi televíziókban is közvetített nyilatkozatban utasította el szerda este a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tűzszüneti és túszelengedési alkuját. 

Netanjahu szerint a Hamász követeléseinek elfogadása nem a túszok szabadon bocsátásához, hanem újabb mészárláshoz vezetne.

 Az izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Hamászra folyamatosan katonai nyomást kell gyakorolni az általa a Gázai övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek szabadsága érdekében. 

"Minden pillanatban rájuk gondolok, ígérem, soha nem adjuk fel az elraboltak szabadon engedéséért teendő erőfeszítéseket" - üzente a kormányfő a túszok családtagjainak, akik a megállapodás aláírását követelik szeretteik hazatérése érdekében. 

A Hamász szerdán jelentette be, hogy

 új tűzszüneti javaslatot készített, amelyben a túszok és rabok kölcsönös szabadon engedése, valamint az izraeli csapatok Gázai övezetből való kivonulása is szerepel. 

Netanjahu este azt is közölte: utasította a hadsereget, hogy készüljön fel összecsapásokra Rafahban, a palesztin övezet déli részén, az egyiptomi határnál, valamint a Gázai övezet középső részén található két menekülttáborban. "A győzelem elérhető távolságban van. Nem évek vagy évtizedek, hanem hónapok kérdése" - vélekedett, s hangsúlyozta, hogy 

a "teljes győzelem" magában foglalja az elraboltak kiszabadulásának elérését is. 

A kormányfő egyértelművé tette, hogy Izrael megszünteti az együttműködést az UNRWA-val, a palesztinokat támogató ENSZ-segélyszervezettel, mert szerinte a Hamász lefoglalja a gázaiaknak szánt humanitárius segélyek hatvan százalékát. 

A már szabadon engedett és Izraelbe visszatért túszok szerda este a Hamász feltételeinek elfogadását követelték a miniszterelnöktől. "Én is ott voltam, de aztán kiengedtek. A barátaim még mindig ott vannak. Néhányan közülük már nem élnek. Önhöz fordulok, Netanjahu úr! Minden öntől függ. Attól tartok, hogy ha folytatja a +Hamász felszámolásának+ kísérletét, akkor nem maradnak túszok, akiket megmenthetnénk" - mondta a korábban kiszabadult Adina Móse a sajtónak.

Antony Blinken a Hamász elleni izraeli háborúról tárgyalt Jeruzsálemben

A Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni izraeli hadművelet részleteiről tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli vezetőkkel szerdán Jeruzsálemben, közel-keleti útja keretében. 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalában fogadta Blinkent. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint négyszemközti találkozójuk után bevonták a tárgyalásba Joáv Galant védelmi és Ron Dermer stratégiai minisztert, valamint a védelmi szervezetek vezetőit. 

Az amerikai vendég izraeli lapértesülések szerint kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az izraeli hadművelet kiterjed a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városra, ahol a lakosok mellett több mint egymillió menekült is meghúzza magát. 

"Sok munka van még hátra, de nagy erőfeszítéseket teszünk, és remélhetőleg el tudjuk érni a még fogságban lévő túszok kiszabadulását" - mondta Blinken, utalva a november végi ideiglenes tűzszünetre, amelynek keretében több mint száz, Izraelből a Gázai övezetbe elhurcolt ember nyerte vissza szabadságát. Izrael ismeretei szerint még 136 izraeli túsz van a gázai iszlamista szervezetek fogságában, de közülük 31 már nem él. 

"Blinken megerősítette, hogy 

az Egyesült Államok támogatja Izrael arra vonatkozó jogát, hogy gondoskodjon az október 7-i terrortámadás megismétlődésének megakadályozásáról, de hangsúlyozta, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell hozni a gázai civilek megkímélésének érdekében" 

- mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. "Megvitatták a gázai túszok szabadságának elérésére tett erőfeszítéseket és a lakhelyükről elmenekült palesztin civileknek szánt humanitárius segítség mennyiségének növelését is" - tette hozzá. 

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szerdán közepesen súlyosan megsebesült egy katonája a Gázai övezetben. Közölte azt is, hogy jelenleg huszonöt súlyosan és kétszázhuszonkilenc közepesen megsebesült katonát ápolnak kórházban. Szerdán életét vesztette az egyik kórházban egy 26 éves tartalékos katona, aki két hete sebesült meg harcban. Halálát súlyos gombafertőzés (Mucormycosis) okozta, amelyet a Gázai övezetben kapott. Az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy e gombafertőzés ellen vásárol az amerikai Pfizer cég kísérleti gyógyszeréből, amelyet még egyetlen országban sem jegyeztek be. 

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy megöltek két fegyveres palesztint egy szerdai ciszjordániai razzia során.
 

Háromlépcsős tűzszünettervezetet terjesztett elő a Hamász

A Hamász palesztin szélsőséges szervezet a január végi párizsi tárgyalások alapján született tűzszüneti tervezetre válaszul szerdán háromlépcsős saját tűzszünetjavaslatot terjesztett elő, amelyben az általa irányított Gázai övezetben zajló hadműveletek 4,5 hónapra szóló felfüggesztésére szólít.

A Reuters hírügynökséghez is eljuttatott tervezet szerint a fegyvernyugvás ideje alatt sor kerülne az Izrael elleni, október 7-i átfogó támadás óta fogva tartott túszok szabadon engedésére mindkét oldalon, az izraeli csapatok Gázai övezetből való kivonulására és az utolsó fázisban a háború végleges befejezéséről szóló megállapodás aláírására is.

A javaslat szerint a háború sújtotta övezet újjáépítése az izraeli csapatok kivonulása után kezdődne meg.

okonok és támogatók emelik fel a palesztin Hamász fegyveresek október 7-i támadásai óta Gázában fogva tartott izraeli túszok portréit ábrázoló plakátokat a szabadon bocsátásukat követelő tüntetésen Tel-Avivban 2024. február 3-án
Fotó: AFP

Az első fázisban a Hamász a nőket, a 19 év alatti fiatalokat és az idős, beteg túszokat engedné el az Izraelben bebörtönzött palesztin gyerekekért és nőkért cserébe, emellett Izrael kivonulna az övezet lakott területeiről. A második szakasz csak akkor kezdődne el, ha a két fél közvetlen tárgyalásokat kezdeményezne a háború lezárásáról. Ebben a szakaszban szabadon engednék a maradék fogvatartott férfiakat, Izrael pedig teljesen kivonulna a palesztin övezetből. A harmadik szakaszban az áldozatok holttestének cserejére kerülne sor.  

Izrael egyelőre nem reagált az előterjesztésre, de korábban már többször leszögezte, hogy csapatai mindaddig nem vonulnak ki az övezetből, amíg a területet meg nem tisztították a Hamász politikai és katonai gépezetétől.

A Hamász javaslatáról szó volt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai tárgyalásain. A tervezetet katari és egyiptomi közvetítéssel juttatták el az amerikai és az izraeli vezetéshez - mondta el Ezzat er-Risk, a Hamász politikai vezetésének egyik tagja.

Argentína Jeruzsálembe helyezi át izraeli nagykövetségét

Javier Milei argentin elnök izraeli látogatásán szerdán bejelentette, hogy országa nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti.

Az argentin elnök megbeszélést folytatott szerdán a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatalban Benjámin Netanjahu kormányfővel, melyen a követség elköltöztetése mellett megvitatták közös üzleti vállalkozások létrehozását több területen, és az iszlamista Hamász terrorszervezetté nyilvánítását Argentínában.

MILEI, Javier
Javier Milei argentin elnök 
Fotó: Gian Ehrenzeller / Forrás: MTI/EPA

A látogatáson Netanjahu a zsidó állam nagyszerű barátjának nevezte Mileit, és köszönetet mondott a novemberben megválasztott argentin politikusnak, amiért támogatja Izrael önvédelemhez való jogát.

Netanjahu azt mondta, hogy mindketten a szabad piac „bajnokai”.

„Együtt sokkal többet tehetünk. Osztozunk a jólét, a biztonság és a béke utáni vágyunkban. Tudjuk, hogy térségünkben és Önöknél is Irán jelenti a legnagyobb kihívást a békével szemben. Nagyra értékeljük az Önökkel folytatott biztonsági és diplomácia együttműködést” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő.

Az izraeli út Milei első külföldi hivatalos látogatása tavaly decemberi hivatalba lépése óta, melyen szokatlan módon a politikusok mellett helyi vallási vezetőkkel, rabbikkal is találkozik.

Macron: a Hamász Izrael elleni támadása „századunk legnagyobb antiszemita mészárlása”

Emmanuel Macron francia államfő „századunk legnagyobb antiszemita mészárlásának” nevezte a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én Izrael ellen végrehajtott terrortámadását a 42 francia áldozat emlékére Párizsban rendezett állami megemlékezésen szerdán.

Október 7-én hajnalban a történelem mélyéről felszínre tört a leírhatatlan

– mondta a köztársasági elnök az Invalidusok díszudvarán a francia áldozatok fotói és hozzátartozói előtt. 

Köztársasági gárdisták az áldozatokat ábrázoló portrékkal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni fegyveres támadásában elhunyt francia áldozatok tiszteletére tartott megemlékezésen a párizsi Invalidusok házának díszudvarán 2024. február 7-én
Fotó: Gonzalo Fuentes / Forrás: MTI/EPA/REUTERS

„Reggel 6 óra volt, amikor a Hamász meglepetésszerű tömeges és aljas támadást indított, századunk legnagyobb antiszemita mészárlását” – jelentette ki.

68 millió francia gyászol az október 7-i terrortámadások miatt. 68 millió mínusz 42 kioltott élet, 68 millió, köztük hat megsebesített élet, 68 millió, köztük négy, a fogságban örökre tönkrement élet, 68 millió, akik közül három élet még mindig túszul van ejtve, az ő szabadon bocsátásukért nap mint nap harcolunk. Az ő üres székeik itt vannak

– fogalmazott Emmanuel Macron.

A hozzátartozók tribünjén három szék üresen maradt azon három francia számára, akik továbbra is a palesztin iszlamista szervezet túszai.

A Hamász áldozatainak „sorsa nem az egyetlen, amelyet a kettészakadt Közel-Keleten továbbra is eltipor a szenvedés tornádója, ami a háború” – hangsúlyozta a francia elnök.

„És minden élet ugyanannyit ér, Franciaország szemében felbecsülhetetlen értékű” – tette hozzá.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „nem szabad engednünk az erősödő és gátlástalan antiszemitizmusnak, sem itt, sem ott, mert semmi nem igazolja. Semmi sem igazolhatja vagy mentheti fel ezt a terrorizmust” – hívta fel a figyelmet.

A francia elnöki hivatal azt tervezi, hogy egy későbbi időpontban a Gázai-övezet izraeli bombázásában meghalt francia áldozatoknak is megemlékezést szervez, de annak ideje és formája egyelőre nem tisztázott.

Az állami megemlékezés Maurice Ravel francia zeneszerző Kaddis című művével kezdődött, a végén pedig a francia himnusz, a Marseillaise után Fréderic Chopin Gyászindulója csendült fel.

Szaúd-Arábia: palesztin állam nélkül nem lesznek kapcsolatok Izraellel

Szaúd-Arábia közölte az Egyesült Államokkal, hogy csak abban az esetben hajlandó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni Izraellel, amennyiben az elismeri az 1967-es határokon alapuló független palesztin államot, amelynek Kelet-Jeruzsálem lenne a fővárosa – közölte a szaúdi külügyminisztérium szerdán.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon állandó tagjai, akik nem ismerték el az 1967-es határok mentén, Kelet-Jeruzsálem fővárossal rendelkező palesztin államot, tegyék ezt meg

 – áll a minisztérium közleményében. 

A nyilatkozat szerint véget kell vetni a Gázai övezet elleni „izraeli agressziónak”, és az izraeli erőknek ki kell vonulniuk a térségből.

Az Egyesült Államok hónapokon át diplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Szaúd-Arábia normalizálja kapcsolatait Izraellel és elismerje az országot, mígnem októberben megkezdődött a gázai háború.

Szaúd-Arábia azonban már hajlandó lenne elfogadni egy politikai kötelezettségvállalást Izrael részéről a palesztin állam létrehozására, hogy megpróbálja elérni a Washingtonnal megkötendő védelmi paktum jóváhagyását még az idei amerikai elnökválasztás előtt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg találkozásuk során közölte hogy továbbra sem veti el a kapcsolatok normalizálását Izraellel, azonban minden, ez irányba tett lépést a gázai háború lezárásától és a palesztin állam létrehozásához vezető útitervtől tesz függővé.

BLINKEN, Antony; SZALMÁN, Mohamed bin
Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg
Fotó: Bandar Aldzsalud / Forrás: MTI/EPA

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket.

IDF: Irán pénzzel és kiberhadviseléssel segíti a Hamászt

Irán pénzzel és kiberhadviseléssel segíti a Hamász iszlamista terrorszervezetet Izrael elleni harcában – jelentette az izraeli katonai szóvivő és a Microsoft elemző osztályának vezetője

Találtunk hivatalos Hamász-dokumentumokat 2020-ból, amelyek tartalmazzák az Iránból a Hamásznak 2014 és 2020 között küldött átutalások részleteit - több mint 150 millió dollárt juttattak Iránból a Hamászhoz

– közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője kedd esti nyilatkozatában.

„A Hamász 2023 októberi támadása óta az iráni kormányhoz kötődő csoportok kibertámadások és befolyásolási műveletek sorozatát indították el a Hamász megsegítése és Izrael és szövetségesei meggyengítése érdekében” – jelentette Clint Watts, a Microsoft elemző részlegének vezetője szerdán.

A szakember Irán lépései közül többet elhamarkodottnak és kaotikusnak ítélt, ami szerinte azt jelzi, hogy alig vagy egyáltalán nem egyeztetett a Hamásszal, de ennek ellenére egyre nagyobb sikereket ért el a kiberhadviselésben.

A jelentés szerint a háború első hetében 42 százalékkal nőtt a Teherán működtette vagy hozzá kapcsolódó híroldalak forgalma, s az még három héttel később is 28 százalékkal meghaladta a háború előtti szintet.

A háború első napjaiban régi vagy hamis anyagokat „szivárogtattak ki” a hálózatokhoz már meglévő hozzáférésükkel. A harcok első hetében kilenc, Izraelben tevékenykedő csoportot követtek a Microsoft megfigyelői. Ezek száma gyorsan tizennégyre nőtt már két héttel a háború kitörése után. 2021-ben mintegy kéthavonta voltak kiberalapú befolyásolási műveletek, s ezek száma 2023 októberében 11-re emelkedett.

A háború előrehaladtával az irániak kiterjesztették működésüket Albániára, Bahreinre és az Egyesült Államokra is, s növelték az együttműködést is, mely nagyobb specializációt és hatékonyságot tesz lehetővé.

Az elemzés szerint az iráni kiberhadviselésnek négy célja van: A belpolitikai és társadalmi szakadékok kiélezése az izraeli kormányt bíráló, békeaktivista csoportoknak álcázva magukat; megtorlás Izrael áram-, víz- és üzemanyag-infrastruktúrájának célba vételével; az izraeli biztonság aláásása, Izrael állampolgárainak és nemzetközi támogatóinak megfélemlítésével, az IDF-katonák családjainak fenyegetésével; valamint Izrael nemzetközi támogatásának gyengítése az Izraeli gázai támadásai okozta károk hangsúlyozásával.

Szíriai hadsereg: több civil meghalt a Homsz elleni izraeli légicsapásokban

Izraeli légicsapások érték kedd este a szíriai Homsz városát és környékét, a támadásokban civilek is életüket vesztették, többen pedig megsebesültek – közölte szerdán a szíriai hadsereg.

A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja közölte, hogy legalább kilenc robbanás hallatszott Homszban és külső területein, ahol jelentések szerint az Irán által támogatott, a szíriai kormánnyal szövetséges síita libanoni Hezbollah fegyveres csoport erői is jelen vannak.

A csapásokban egy szíriai nő, egy férfi és egy gyerek meghalt, további kilencen pedig megsebesültek

 – jelentette a központ.  

Egy, a SANA szíriai állami hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselő szerint a támadó izraeli repülőgépek a Földközi-tenger, illetve a libanoni Tripoli felől érkezve mértek csapást a szíriai városra és a tőle nyugatra fekvő területekre.

Izrael, amely az elmúlt években azonban több száz légicsapást mért a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló területekre, ám csak ritkán ismeri el ottani akcióit, korábban kijelentette, hogy az Iránnal szövetséges fegyveres csoportok, köztük a Hezbollah bázisait, valamint az iráni Forradalmi Gárda tagjait tekinti célpontnak.

A keddi légicsapásokat megelőzően különböző fegyveresek szombaton, vasárnap és hétfőn is támadásokat hajtottak végre Szíria területén olyan katonai létesítmények ellen, ahol amerikai katonák állomásoznak. Az egyik fegyveres incidensben, egy dróntámadásban vasárnap este legkevesebb 6 kurd katona vesztette életét egy katonai kiképző központban. Hétfőn szintén Szíriában rakétát lőttek ki egy katonai támogató létesítményre, ahol amerikai katonák tartózkodtak, de a támadásban senki nem sebesült meg, és károk sem keletkeztek.

Amerikai külügyminiszter: Rijád továbbra sem veti el a kapcsolatok normalizálását Izraellel

Szaúd-Arábia továbbra sem veti el a kapcsolatok normalizálását Izraellel, azonban minden, ez irányba tett lépést a gázai háború lezárásától és a palesztin állam létrehozásához vezető útitervtől tesz függővé – jelentette be az amerikai külügyminiszter kedden.

BLINKEN, Antony; SZALMÁN, Mohamed bin
Mohamed bin Szalmán herceg, szaúd-arábiai trónörökös (j) Antony Blinken amerikai külügyminisztert fogadja Rijádban 2024. február 5-én
Fotó: Mark Schiefelbein / Forrás: MTI/AP pool

Dohai sajtótájékoztatóján Antony Blinken azt mondta, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, a királyság de facto vezetője – akivel a tervek szerint szintén egyeztet közel-keleti körútján – „teljesen világosan” közölte vele e feltételeket.   

„Tisztában vagyunk az összes érdekelt félre váró hatalmas előnnyel Izrael régiós elismerése esetén” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.   

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket.   

Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. 

Blinken kedden kitért az Irán-barát milíciáknak a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok elleni támadásaira is, leszögezve, hogy az Egyesült Államok nem akarja a konfliktus kiszélesedését, azonban minden, amerikai erők elleni akciót megtorol.   

Azt vetette ugyanakkor Irán és a vele szövetséges milíciák szemére, hogy bár támadásaikat a palesztinok iránti szolidaritással indokolják, ez csupán „ürügy, mellyel elfedik valódi céljaikat”.

Ez történt kedden:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában