Atombombákkal védené Európát Emmanuel Macron

Hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány

Az erőműveket és alállomásokat ért orosz rakétacsapások következtében mostantól hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány, augusztustól, szeptembertől várható némi javulás - közölte csütörtökön Jurij Bojko, az ukrán miniszterelnök tanácsadója az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat felügyelőbizottságánál Kijevben. 

Mint mondta, takarékosságból már szerdán és csütörtökön is ellenőrzött, fokozatos regionális leállások voltak az áramszolgáltatásban. 

Bojko hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai hálózat elleni orosz támadásokban jelentős károk keletkeztek. "Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a hálózatot, és elejét vegyük baleseteknek, a kezelőszemélyzet rendkívüli intézkedésekre és az áramszolgáltatás leállítására kényszerült" - tette hozzá. 

A tanácsadó szerint 

Oroszország az utóbbi több mint két hónapban fokozottan támadott ukrán erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket. Hivatalos adatok szerint az áramtermelés 44 százalékkal esett vissza. A szénerőművek áramtermelése szinte teljesen leállt. Károkat szenvedtek a vízerőművek is a Dnyeper (Dnyipro) folyó mentén. Az atomerőművek nagyrészt még termelnek áramot, de az áramimport is kevés ahhoz, hogy fedezni tudják a szükségleteket. 

A keleti Harkivban például csütörtökön 33 300 háztartás, az északkeleti Szumi régióban pedig 8500 maradt áram nélkül az ukrán energiaügyi minisztérium közlése szerint.

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.

– olvasható Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalásában.

Hangsúlyozták, hogy „különösen a katonai szövetségek bővítésétől, valamint más atomhatalmak közvetlen határán hídfőállások létesítésétől” kellene tartózkodni.

Emellett Moszkva és Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és a ázsiai-csendes-óceáni térségbe. „Az Egyesült Államok globális légvédelmi rendszerének létrehozásáról és ennek telepítéséről van szó a világ különböző pontjain, a világűrben, illetve a nagypontosságú, nem atomtöltetű fegyveres potenciál kiépítéséről Európában és a csendes-óceáni térség déli részén” – húzták alá. Hozzátették, hogy Washington és szövetségesei – nyilvánvalóan Oroszország és Kína ellen irányuló – közös gyakorlataik ürügyén atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú indítórendszereket helyeznek el a szóban forgó régiókban.

Moszkva kiutasítja a brit katonai attasét

Oroszország kiutasítja Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségének katonai attaséját, válaszul az Egyesült Királyság barátságtalan lépéseire – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A tárca bekérette a brit nagykövetség egyik képviselőjét, és kifejezte neki határozott tiltakozását London május 8-i „barátságtalan” döntése miatt, amelyet a brit fővárosban működő orosz nagykövetség védelmi attaséjával szemben hoztak meg.

„A brit diplomatát tájékoztatták, hogy a fenti döntésre válaszul a moszkvai brit nagykövetség védelmi attaséját, Adrian Coghillt persona non gratának nyilvánították. Egy héten belül el kell hagynia az Oroszországi Föderáció területét” – hangzott a Moszkvában kiadott tájékoztatás.

„Ezzel az intézkedéssel nem merül ki reagálásunk a brit fél május 8-án bejelentett barátságtalan oroszellenes lépéseire. Az eszkaláció kezdeményezőit tájékoztatni fogjuk a további válaszlépésekről” – közölte az orosz diplomáciai tárca.

Dánia újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának

Az ország  5,6 milliárd dán korona (290 milliárd forint) értékben küld újabb katonai segélycsomagot Ukrajnának – jelentette be csütörtökön a dán védelmi miniszter.

– írta Troels Lund Poulsen az X-en.

Ez a tizennyolcadik dán segélycsomag Ukrajnának – írta a védelmi miniszter. Az utóbbi két évben Dánia összesen 5,6 milliárd euró katonai és 584 millió euró humanitárius segélyt adott Ukrajnának – emlékeztetett, kiemelve, hogy a legutóbbi csomagban külön forrásokat különítettek el az ukrán hadiiparba való befektetésre.

Koppenhága február végén tíz évre szóló biztonsági megállapodást kötött a kijevi kormánnyal, amelynek keretében Dánia folyamatos katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Mette Frederiksen dán kormányfő hétfőn Németország, Svédország, Finnország, Izland és Norvégia kormányfőjével együtt megerősítette Ukrajna támogatása melletti elkötelezettségét és további fegyverszállítmányokat ígért Kijevnek. „Ezek nagyon fontos szállítmányok, de még ennél is többet kell tennünk, tovább kell támogatnunk Ukrajnát, hogy megvédhesse saját magát és Európa többi részét” – mutatott rá.

A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Dánia Ukrajna negyedik legnagyobb támogatója katonai segélyek terén.

Újabb három férfi holtestét találták meg Romániában az ukrán határ mentén

Egy férfi holttestét fedezték fel csütörtökön a Tisza folyóban, a romániai part közelében, miután szerdán két másik holttestet találtak a Máramarosi-havasokban román területen, az ukrán határ közvetlen közelében – tudatta a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális parancsnoksága.

Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a Tisza vizében talált holttest a parttól 15 méternyire, Máramarosszigetnél találták meg.

A szerda délben a Máramarosi-havasokban járőröző határrendőrök a Pop Ivan-csúcs közelében, 1900 méteres magasságban találtak két azonosítatlan férfiholttestet. A Ziarul de Maramures helyi hírportál beszámolója szerint a holttesteket csütörtökön a hegyi mentők és a román rendőrség segítségével lehozták a hegyről és átadták a törvényszéki orvosszakértőknek, hogy megállapítsák a halál beálltának körülményeit. A lap szerint a hatóságok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a határon illegálisan átkelő ukrán férfiak lelték halálukat a hegyekben.

Múlt héten a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelősége azt közölte: megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát. Az ország északi részén illegálisan Romániába átlépni – a Tisza vizén vagy a Máramarosi-havasokban átkelni – próbáló, többnyire a hadköteles életkorú ukrán állampolgárok közül többen életüket vesztették.

A múlt heti közlés szerint a háború kezdete óta addig 19 ukrán állampolgárt találtak holtan Romániában: 11-et a Tisza román partján, 8-at a Máramarosi-havasokban.

Lengyelországi tűzesetek: a külügyminiszter szerint oroszok állnak mögötte

Vasárnap egy hatalmas pláza égett le Varsóban, de másutt is felcsaptak országszerte a lángok. Mindez napokkal azután, hogy a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az orosz titkosszolgálatok az európai infrastruktúra ellen terveznek támadásokat – írja a Világgazdaság.

Az elmúlt napokban tűzesetek sora söpört végig Lengyelországban, melyek között a legnagyobb a varsói Marywilska 44 pláza porig égése volt vasárnap és az ország igazságügyminisztere, Adam Bodnar az oroszokat sejti a háttérben. Egy másik alkalommal egy iskola égett le Grodzisk Mazowieckiben az érettségi alatt, ami miatt 60 embert kellett kimenekíteni.

Az elmúlt napokban tűzesetek sora söpört végig Lengyelországban, melyek között a legnagyobb a varsói Marywilska 44 pláza porig égése volt vasárnap és az ország igazságügyminisztere, Adam Bodnar az oroszokat sejti a háttérben. Egy másik alkalommal egy iskola égett le Grodzisk Mazowieckiben az érettségi alatt, ami miatt 60 embert kellett kimenekíteni.

Bodnar a Polsat News nevű tévécsatornának nyilatkozva kapta meg a kérdést, hogy vajon Oroszországnak lehetett-e köze a lángokhoz, miután több helyen is megjelentek olyan információk, hogy az orosz titkosszolgálatok az európai infrastruktúrával szemben készülnek támadásokra.

A cikk ITT folytatódik!

Orosz védelmi tárca: elérte a hatszázat az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma

 Lelőtt az orosz légvédelem három ukrán MiG-29-es repülőgépet az elmúlt nap folyamán, ezzel elérte a hatszázat az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített repülőgépek száma – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz statisztika szerint az ukrán félnek a háború kezdete óta csütörtökig 1300 sorozatvetője, valamint több mint 9600 tábori lövege és aknavetője semmisült meg.

Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal orosz állam tévécsatornának kijelentette, hogy az ukrán hadsereg lőállásokat alakít ki Harkiv város lakónegyedeiben, „élő pajzsként” felhasználva a civileket, ugyanúgy, ahogy 2022-ben tette. Azt állította, hogy az orosz hadsereg megkezdte Lipci község „felszabadítását”.

Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt egy napban megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, az ukrán katonai hírszerzés Szonecsko „nacionalista” alakulata és külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, öt harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és két lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, hét amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját, öt francia HAMMER irányított légibombát, négy amerikai HARM radarelhárító rakétát, továbbá 25 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az amerikai fegyverek bevetése nagyobb orosz ellenállást szül

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy amerikai vagy európai fegyverek bármilyen bevetése a békés orosz városok ellen meg fogja követelni, hogy a polgárok védelmében Moszkva erősebb fegyvereket vessen be. Az orosz politikus szerint az ukrán parlamenti képviselők arra irányuló meggyőzési kísérletei, hogy Washington engedélyezze Kijev számára az orosz területen lévő célpontok amerikai fegyverrel való támadását, olyan tragédiához vezetnek, amely „az egész emberiséget érintheti”.

Hangot adott azon álláspontjának, amely szerint Ukrajna megpróbálja belerángatni az Egyesült Államokat és az európai országokat egy „nagy háborúba”. Úgy vélekedett, hogy a nyugati politikusoknak fel kell ismerniük a felelősségüket, és mindent el kell követniük annak megakadályozására, hogy a helyzet globális méretű katasztrófává fajuljon.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szintén a Telegram-csatornáján közölte, hogy 49 országból 658 olyan külföldi „zsoldos” ellen folytat büntetőeljárást, aki Ukrajna oldalán harcol.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról tett bejelentést, hogy a Krímben őrizetbe vett egy huszonéves párt, amely katonai objektumokról továbbított információkat az ukrán hírszerzésnek, és robbantásos merényletet tervezett a vasút ellen. A gyanúsítottak ellen, akik beismerő vallomást tettek, terrorcselekmény kitervelése és robbanóanyag birtoklása miatt indult büntetőeljárás.

Atombombákkal védené Európát Emmanuel Macron

A francia elnök a Sorbonne Egyetemen elmondott minapi beszédében kifejtette: nem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy Európának szüksége van az orosz atomfenyegetés elleni saját nukleáris védelemre. Ebben pedig központi szerepe lehet Franciaországnak – írja a Mandiner.

Macron egy későbbi interjúban is arról beszélt, hogy a közelgő európai politikai közösségi tárgyalásokon, amit Nagy-Britanniában tartanak majd, meg szeretné vitatni a francia atomfegyverek európai biztonságpolitikához való felhasználását. Azt reméli, hogy a következő hónapokban lezárulhat egy vita erről.

A teljes cikk ITT érhető el!

Orosz sajtó a szankciós listán

Az Európai Unió nagykövetei elvben megegyeztek abban, hogy négy orosz médiumot (Európa Hangja, RIA Novosztyi, Izvesztyija és Rosszijszkaja Gazeta) felvesznek az EU szankciós listájára, propagandával vádolva őket. Az EU emellett megtiltotta az uniós média, nem kormányzati szervezetek és politikai pártok oroszországi finanszírozását.
Korábban szankciókat vezettek be az orosz állami tulajdonú Russia Today és a Szputnyik ellen.

Amerikai fegyverek

Az Ukrajnába látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem ösztönzi Ukrajnát arra, hogy az általuk szállított fegyverekkel lőjjön Oroszországon belüli célpontokra. Úgy véli, hogy erről Kijevnek magának kell döntenie. Az Egyesült Államok a Patriot rakétarendszerek és a kritikus légvédelem egyéb formáinak biztosítására összpontosított – mondta.

Korábban hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a brit külügyminiszter is, amikor a brit rakéták esetleges oroszországi bevetéséről kérdezték.

Finnország tartalékosokat küldene a határra

Finnország módosítja jogszabályait, hogy több ezer tartalékos járőrözhessen az ország Oroszországgal közös határán, ha hirtelen migránshullám támadna.

„A megváltozott biztonsági helyzet miatt a meglévő módszereket ki kell egészítenünk a határbiztonság fenntartásának új módszereivel” – mondta Antti Hakkanen védelmi miniszter.

Finnország tavaly év végén lezárta 1340 kilométer hosszú határát Oroszországgal, miközben egyre többen érkeznek az államba Oroszországon keresztül, például Szíriából és Szomáliából.

Folytatható Ukrajna támogatása

A tavaly végrehajtott tőkeemelés nyomán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a jelenlegi szinten tudja folytatni Ukrajna támogatását – mondta a londoni pénzintézet elnöke.

A bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást képes nyújtani Ukrajnának.

Csehország nem küld vissza ukránokat

„Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat” – reagált a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére Jan Lipavsky, cseh külügyminiszter.

„Lehetetlen valakit csak úgy elfogni és Ukrajnába küldeni azzal a tudattal, hogy ott besorozzák a hadseregbe. Ezt a nemzetközi jog és a különféle szerződések nem teszik lehetővé. Látjuk, hogy aránylag élénk vita folyik erről, és hogy Ukrajna is jelzi, hogy szüksége lenne harcképes férfi állampolgáraira hadseregében” – mutatott rá Lipavsky.

Új orosz régióvezetők

A kurszki, a tulai, a kalinyingrádi, a kemerovói és a habarovszki régió élére nevezett ki megbízott kormányzót Vlagyimir Putyin. Kalinyingrád megye eddigi kormányzója, Anton Alihanov az ipari és kereskedelmi tárca élére került. Tula megye vezetője, Alekszej Gyumin, elnöki tacsadóként Moszkvába költözik. Kemerovo kormányzója, Szergej Civiljov, az energiaügyi miniszteri posztot foglalta el. A Habarovszki terület megbízott kormányzója, Mihail Gyegtyarjov, az orosz sportminisztérium irányítását vette át. Kurszk megye eddigi irányítója, Roman Sztarovojt, közlekedési miniszter lett.

Katonai támogatás és békekeresés

„Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését, amelyeknek mindenkori alapfeltétele az ukránok beleegyezése” – vélekedett Petr Pavel cseh elnök az X-en megjelent bejegyzésében.

– jelentette ki a cseh államfő.  

A kínai és az orosz elnök szerint a pekingi-moszkvai kapcsolat a stabilitás tényezője

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki pekingi találkozóján a világ stabilitásának tényezőjeként méltatta a két ország közötti kapcsolatot.

A kínai-orosz viszony „nemcsak a két ország és a két nép alapvető érdeke, hanem a békét is szolgálja” – mondta Hszi Csin-ping. Hozzátette „Kína kész együttműködni Oroszországgal, hogy (...) támogassa a méltányosságot és az igazságosságot a világban”. 

„A mai kínai-orosz kapcsolat keményen kivívott, és mindkét félnek meg kell becsülnie és ápolnia kell" – szögezte le az orosz elnök. Ez a kapcsolat "a stabilitás tényezője a nemzetközi színtéren” – fűzte hozzá Putyin. Ez „nem opportunista és nem irányul senki ellen” – tette hozzá.

– hangoztatta Vlagyimir Putyin.   

Az orosz elnök csütörtökön érkezett a kínai fővárosba kétnapos látogatásra, amely az első külföldi útja legutóbbi beiktatása óta, és a második Kínában alig több mint hat hónapon belül.

Közölte, tájékoztatja a kínai vezetőt az ukrajnai helyzetről.

Egyben szólt arról, hogy „károsnak” tart minden „zárt” politikai és katonai szövetséget az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol az Egyesült Államok Ausztráliával és Nagy-Britanniával működik együtt az AUKUS szövetségben.

– fogalmazott az orosz elnök.

Később „meleg és elvtársias” találkozónak nevezte a kínai elnökkel folytatott megbeszélését, és felvázolta azokat az ágazatokat, amelyekben a két fél szorosabbra fűzi kapcsolatait, a nukleáris és energetikai együttműködéstől kezdve az élelmiszer-ellátáson át az oroszországi kínai autógyártásig.

A vezetők hivatalosan nyilatkozatot írtak alá, amelyben elmélyítik stratégiai kapcsolataikat, és Hszi azt mondta, mindkét fél egyetért abban, hogy az ukrán válság politikai rendezése a „helyes irány”.  

Kína az elmúlt években megerősítette kereskedelmi és katonai kapcsolatait Oroszországgal, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat léptettek életbe Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.

Kínába érkezett az orosz elnök

Kétnapos állami látogatásra Pekingbe érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a két szövetséges egységének jelentős demonstrációja.

Putyin és kínai kollégája, Hszi Csin-ping várhatóan nem jelentenek be jelentősebb megállapodásokat a látogatás során, de az utazás a két ország elmélyülő partnerségének a jele.

A látogatás előtt a Kreml közölte, hogy Putyin és Hszi „részletes megbeszélést folytat az átfogó partnerséggel és stratégiai együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről, és meghatározza az Oroszország és Kína közötti együttműködés további fejlesztésének új irányait”.

Zelenszkij: stabilabb a helyzet

„Harkiv régióban – a határhoz közeli területeken, Vovcsanszk városában – védekező akcióink folytatódnak. A nap folyamán Ukrajna Védelmi és Biztonsági Erőinek sikerült részben stabilizálni a helyzetet. A megszállót, aki belépett a harkivi régióba, minden rendelkezésre álló eszközzel megsemmisítik. A tüzérség, a drónok és a gyalogságunk egészen pontosan működik” – mondta napi videójában az ukrán elnök.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 15-én az ukrán-magyar határszakaszon 6192 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán: