Panaszfal

2017.11.07. 12:38

Elég csak törekedni a márkás óra megjavítására

Ezen a héten a garanciával, a jótállással és a szavatossággal kapcsolatos felvetésekre válaszoltak a fogyasztóvédők online sorozatunkban. Kiderült, még mindig keverjük a fogalmakat, és van, amikor a garancia tulajdonképpen biztosítás.

Kovács András

– Vettem egy drága tévét, ami egy év után tönkrement, de azt mondták, nincs már rá garancia. Utánanéztem az interneten, valahol garanciát írnak, máshol jótállást, de előkerül a szavatosság is. Pontosan milyen jogaim vannak?


– Érdemes tisztázni: létezik vállalt jótállás és van jogszabályon alapuló, kötelező. A vállalt jótállás feltételeit – milyen hibákra vonatkozik, stb. – az értékesítő maga határozza meg, a kötelezőét kormányrendelet, és az utóbbiaktól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.


A kötelező jótállás 1 éves, és tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, 10 ezer forintos érték felett – tehát a tévéje is ide sorolható. Más dolog a kellékszavatosság, ez minden termékre érvényes, és ezen jogainkat 2 évig érvényesíthetjük.


De itt a vásárlástól számított első 6 hónapban a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn a teljesítés időpontjában. Mind jótállás, mind szavatosság esetén elsősorban javítást vagy cserét kérhet a vásárló – ezek sikertelensége esetén árleszállítást.


Végül pedig elállhat a szerződéstől, ilyenkor visszajár a vételár. Megjegyezzük, hogy a garancia nem azonos a jótállással – a köznapi szóhasználat ellenére sem –, ugyanis a garanciaszerződésben fizetési kötelezettséget vállalnak.


– Egy mosógéphez a gyártó 2 éves jótállásán felül vettem még 3 év kiterjesztett garanciát. Amikor 3 év után elromlott, éltem volna a lehetőséggel, ám kiderült, az adott hibára nem terjedt ki. A vállalkozás szerint nem is velük állok jogviszonyban. Hogy is van ez?


– A kiterjesztett garancia a legtöbb esetben egyféle biztosítási termék, amelyet egy külön szerződés megkötésével – és a kötvény átvételével – „vásárol" meg a fogyasztó. Ilyenkor valójában a biztosító vagy annak közreműködője fizet, ha a biztosítási esemény bekövetkezik.


Így érdemes pontosan megnézni, kivel és milyen tartalommal kötjük meg a szerződést, amelynek kötelezettje valóban nem a vállalkozás, hanem az adott biztosító lesz. Fontos tisztában lenni a vállalásokkal – például határidőkkel –, mert a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések erre a főszabály szerint nem alkalmazandók.


– Vásároltam egy márkás, vízálló karórát, az mégis bepárásodott. Visszavittük, elküldték a szakszervizbe. Két hétre ígérték, ám egy hónap múlva kiderült, az alkatrészek csak tíz-tizenkét hét múlva érkeznek meg. Egy közel százezer forintos óra javítására hónapokat kell várnom?


– A jogszabályok sajnos nem adnak precíz iránymutatást a javítási idővel kapcsolatban. A polgári törvénykönyv „megfelelő határidőn" belüli javítást ír elő, egy rendelet szerint a vállalkozásnak „törekednie kell" a 15 napon belül történő megoldásra.

 

Amennyiben érdemben tudják igazolni, hogy miért húzódik el, és a termék könnyen helyettesíthető, úgy elfogadható a hosszabb javítási idő is. Az azonban, hogy a vállalkozás két hetet vállalt, megalapozhatja az úgynevezett „kötelezetti késedelmet".


Ilyenkor az eredetileg megjelölt határidő eltelte után érdemes egy póthatáridő – általában 15 nap – megjelölésével újra felszólítani a vállalkozást a teljesítésre. Ha ez sem sikerül, el lehet állni a szerződéstől, így a vállalkozásnak vissza kell fizetnie a vételárat.


Megkérdeztük szegedi olvasóinkat: Érvényesített már garanciát?


Kertész Gábor (szakács):

– Igen, a laptopommal volt probléma, de simán ment a csere. Minél nagyobb értékű tárgyról van szó, annál jobban figyel rá az ember, és az első hibánál szól, amíg él a garancia. Egyszer még a cipőmet is visszavittem, mert elengedte a ragasztás.


Nagy Lászlóné (fodrász):

– Az történt velünk, hogy az egyik sportáruház nem vette vissza a fiunk cipőjét, hiába volt rá kétéves garancia – azt mondták, hogy a gyerek lába miatt ment tönkre. A bélés kilyukadt a sarkánál és oldalt, valamint elengedte a ragasztás a talpánál.


dr. Paczona Viktor Róbert (orvos):

– Szerencsére nem kellett még soha garanciát érvényesítenem. Vásárlás előtt mindig alaposan tájékozódom, mit érdemes megvenni, milyen minőséget válasszak. Mire elromlanak, addigra általában már nincs garanciális javítás.


Gajzer Erzsébet (PR-referens):

– Nyáron egy cipőboltba vittem vissza egy szandált, amelynek három használat után szétszakadt a pántja, és a talpa széttört. Visszakérhettem az árát, vagy levásárolhattam: nyár közepén kellett egy szandál, így vettem egy újat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!