Legyünk óvatosak az ünnepi bevásárláskor! Tudja, mit tehet, ha romlott élelmiszert vásárolt?

– Szeretnék jó minőségű csokoládényulat venni az unokámnak. Honnan tudom, hogy tényleg csokit veszek, és nem valami bevonós édességet?

– A Magyar Élelmiszerkönyv pontosan leírja, mi nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak. Első ránézésre már az is gyanús lehet, ha nincs ráírva, hogy tej- vagy étcsoki, csak valamilyen kreatív név szerepel. Tej- vagy étcsokoládénak csak a szabályoknak megfelelő terméket lehet elnevezni. A legkönnyebben a csomagoláson található összetételből tudhatjuk meg, mit is veszünk.

A csokoládénál a százalékban jelölt összes kakaó-szárazanyagtartalom a döntő, ezt kell keresni a címkén, ami étcsokoládé esetén legalább 35, míg tejcsokoládénál 25 százalék.

– Az egyik multinál többször pórul járt felvágottal, húsféleségekkel olvasónk. Egy egész pár parasztkolbászt dobhatott ki már kétszer is, ez 3000 forint mínusz volt. Ugyanitt vett másik olvasónk jó márkanevű jégkrémet, a tetején réteg fagyiszerű valamivel, kevés áfonyadarabbal és sok fagyott vízzel. Ő is kérdezi, hogy lehet a vevőnek az ilyen terméket ellenőrizni, visszavinni.

– Fontos tudni, hogy az élelmiszerek nem megfelelő minősége esetén is élhetünk minőségi kifogással a vállalkozás, az üzlet felé, kérhetjük cseréjét vagy a vételár visszafizetését. A jogviszonyt, azaz, hogy a kifogásolt terméket tényleg attól a vállalkozástól vásároltuk, nekünk, fogyasztóknak kell igazolni, ezért őrizzük meg a blokkot. Mivel az élelmiszer egy speciális termék, amint tapasztaljuk a minőségi problémát, haladéktalanul jelezzük a kereskedőnek. Amennyiben komolyabb kockázat is felmerül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál élhetünk bejelentéssel, akár az ingyenesen hívható zöld számon is.

Jól nézzük meg, mit vásárolunk. Olvassuk el az összetevőket és az elkészítés módját. Illusztráció: Frank Yvette

– A nagy húsvéti akciókban gyakran összekeverednek az árak, megtörténik, hogy a polcon még kedvezményes az áru, de a kasszánál magasabbat akarnak felszámolni. Mit tehetünk?

– A több ár egyidejű feltüntetésekor alkalmazandó gyakorlatot törvény szabályozza. Nem könnyű az akciókban eligazodni, főként, ha többszöri leárazásról van szó. Fontos kérdés, ilyenkor melyik ár a megfelelő, mennyit is kellene fizetnünk. A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint több ár egyidejű feltüntetése esetén az alacsonyabbon kell értékesíteni a terméket. Ha mégis kifizettük a magasabb összeget, a vevőszolgálaton azonnal panaszt tehetünk, kérhetjük a különbözet megtérítését. Célszerű ilyenkor a kiírt árról fotót készíteni, ez vita esetén bizonyítékul szolgálhat.

– Előfordult, hogy figyelmeztetnem kellett az eladót, hogy a jó vastag csomagolópapírt ne mérje bele a szeletelt tarja súlyába.

– Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, amikor kimért élelmiszert úgy értékesít a vállalkozás, hogy abba a csomagolóanyagot is beleméri. A termék tömegéről így valótlan tájékoztatást kapunk. Olyan, mintha magasabb árat számolnának fel, vagyis sérül a vagyoni érdek – ha nem is óriási összeggel. Ha ezt tapasztaljuk, jelezzük az eladónak, és kérjünk korrigálást.

Túl vagyunk a főleg hölgyek fantáziáját megmozgató és bankkártyáját apasztó Glamour-napokon, de már lehet gyúrni a májusi Joy-napokra. A 20–50 százalék kedvezmény csábító, nem árt azonban odafigyelni vásárlásnál, történjen az online, vagy boltban. Előfordult már önnel, hogy nem tudta beváltani kivágott, összegyűjtött kuponjait? Járt már úgy feltűnően alacsony, vagy tévesen feltüntetett ár esetén, hogy nem kapta meg a terméket azért az összegért? Volt példa arra, hogy hibás árunál a kereskedő, a vállalkozás azzal utasította el a panaszát, hogy az akciós volt? Számlát-nyugtát az online vásárlásról is kell kapni. Járt már úgy, hogy ez elmaradt? Ossza meg velünk problémáját, mi pedig megkérdezzük fogyasztóvédelmi szakértőinket.

Sorozatunk partnere a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda – leveleiket a [email protected] címre várjuk.