PR

2023.12.19. 11:41

Így befolyásolja pénzügyeinket a pszichológia

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a pénzügyeinkre, mint színtisztán racionális döntések összességére. Így nem csoda, hogy amikor bankszámlát választunk vagy a megtakarításainkat tervezzük, az eszünkre hallgatunk. A lelki folyamatok azonban szintén ott vannak a pénzügyi döntéseink hátterében: cikkünkből kiderül, miként hat a pszichológia az anyagi helyzetünkre.

Delmagyar.hu

Forrás: 123RF.com

Az alábbiakban 6 különböző utat mutatunk be, amelyeken keresztül a pszichológia befolyásolja a pénzügyeinket, illetve az ezekkel kapcsolatos döntéseinket.

A döntéseink mögött álló motiváció

Ha megkérdezünk egy értékesítőt, szerinte mi a legfontosabb a szakmájában, akkor alighanem azt fogja válaszolni, hogy a fogyasztók döntése mögött lévő motivációk megértése. Ez a csodafegyver, amit a marketingesek is bevetnek, hogy eladják számunkra a termékeket. Miért vagyunk nyitottak egyik márkára és miért zárkózunk el egy másiktól? Milyen szempontokat mérlegelünk, mielőtt döntést hozunk?

Csupa olyan kérdés, amit nekünk is ismernünk kell ahhoz, ha jobban meg akarjuk érteni a vásárlási szokásainkat és tudatosabban szeretnénk kezelni a pénzünket. Gondoljuk végig, hogy vajon miért hat ránk pozitívan egy-egy márka üzenete és miért tartjuk taszítónak a másikat? Egyáltalán: milyen okokból vásárolunk? Azért, mert ténylegesen szükségünk van az adott termékre, vagy valami más áll a háttérben?

Érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligenciáról (EQ) sok szó esik napjainkban és talán úgy tűnik, hogy nem sok köze van az anyagiakhoz. Azonban, ha belátjuk, hogy a döntéseink soha nem lehetnek teljesen racionálisak, mert az érzelmeink óhatatlanul is hatnak ránk, akkor világossá válik a két terület közötti átfedés. Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy értjük, megéljük és kezeljük az érzelmeinket.

Érteni az érzelmeinket azzal jár, hogy nem ragadnak minket magukkal, így sokkal kisebb eséllyel kerülünk olyan helyzetbe, amikor csak unaloműzésből vagy impulzív hatások miatt vásárolunk. Nem kell akkor sem kétségbe esnünk, ha most még alacsonynak gondoljuk az EQ-nkat: számos olyan módszer létezik, amivel fejlődhetünk ezen a téren.

Stressz

Kifutunk a pénzből hónap végére. Miből fogjuk befizetni a csekkeket? Jut-e elég pénz egy nyaralásra? Csupa olyan helyzet, amiben mindannyian voltunk már. A pénzügyek miatti szorongás mindennapos jelenség és sajnos a leggyakoribb feszültségforrásnak számít a párkapcsolatokban, illetve családokban. Amikor pedig a pénz miatti stressz uralja a gondolatainkat, aligha leszünk képesek átgondolt döntéseket hozni.

Napjainkban messze nem a pénz az egyetlen dolog, ami miatt stressz érhet minket. Szoronghatunk a munkahelyünk, a világban zajló események vagy éppen a gyermekeink jövője miatt. Akárhogy is, ezek olyan pszichés állapotba sodornak minket, ami negatívan hathat a pénzügyi helyzetünkre és általános jólétünkre, egészségünkre.

Kognitív torzítás

A kognitív torzítás – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy irracionális, negatív gondolataink támadnak, amikkel megpróbáljuk meggyőzni magunkat valamiről, ami nem valódi. Tipikusan ilyen, ha fekete-fehérben látunk valamit (dichotóm gondolkodás): „Nem érdemes bankszámlát nyitnom, úgysem lesz rajta sose elég pénzem”. Beláthatjuk, hogy a két dolog nem függ össze, ha racionálisan gondolkodunk és ennél a két lehetőségnél több is előfordulhat.

A kognitív torzításnak számos változata van. Ilyen például a túláltalánosítás, amikor egy egyszeri tapasztalatból szűrünk le messzemenő következtetéseket. Vagy éppen a negatív szűrés, amikor csak a negatív információkat vesszük tudomásul, a pozitívok felett pedig elsiklunk. Tipikus még a katasztrofizálás, amikor csak a lehető legrosszabb forgatókönyvet tartjuk elképzelhetőnek.

Múltbéli tapasztalatok

Természetesen az jó dolog, ha emlékszünk a múltra, és megpróbálunk tanulni a korábbi hibáinkból. Azt azonban nem árt tudatosítanunk, hogy a múltbéli tapasztalataink nem határozzák meg törvényszerűen a jelenünket. Ha pénzügyi példával szeretnénk megvilágítani: lehet, hogy három évvel ezelőtt egy rossz bankszámlát nyitottunk, ami csak vitte a pénzünket. Ebből azonban nem következik egyértelműen, hogy most sem érdemes bankszámlát nyitnunk, mert azzal is ugyanígy járunk.

Ehelyett inkább arra összpontosítsunk, hogy a múltbéli hibás döntésünket vajon mi okozta. Lehet, hogy rossz lelki állapotban voltunk és nem voltunk képesek megfontoltan választani. Vagy esetleg olyan reklámszöveget láttunk, ami megérintett minket, ezért kerültünk nehéz helyzetbe.

Családi örökségek

A transzgenerációs pszichológia szerint az is meghatározza a pénzügyekhez való hozzáállásunkat, hogy miként gondolkodtak a kérdésről a szüleink, nagyszüleink, sőt a dédszüleink. Az, hogy ők miként kezelték a pénzt és milyen tapasztalatokra tettek szert, beszivárog a mi életünkbe is.

Mégis hogyan? – tehetjük fel a kérdést. Például családi hiedelmeken keresztül. Ha gyerekkorunk óta azt halljuk, hogy minden fillért meg kell fogni, és nem szabad sokat költeni, akkor tudat alatt mi is így viszonyulunk majd a kiadásainkhoz. Nem árt tehát feltárni ezeket a szálakat is, ha tudatosságra törekszünk.

Ne féljünk segítséget kérni!

Amikor egy nagyobb pénzügyi döntés előtt állunk, például egy bankszámla megnyitása vagy egy hitel felvétele előtt, gondoljunk a pszichés hatásokra is. Amennyiben pedig nem tudjuk ezeket egyedül feldolgozni, bátran kérjük pszichológus vagy coach támogatását.

Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában