Hogyan spóroljunk az ablakokkal?

Nem ért egyet? Írja meg kommentben a cikk alján! Spórolási ötlete van? Küldje be a cikk alján talált űrlapon!

Energiafelhasználásunk takarékossága a határoló falak szigetelésén, a fűtési rendszerek korszerűsítésén és a nyílászárók szigeteltségén múlik. Egy családi ház esetében a falakon 20-30, a tetőn 15-25, a kéményen 10-20%, a nyílászárókon típustól függően 10-25, a födémen és padlón át 10-15 százalék hő távozik! Érdemes tehát a nyílászárókkal foglalkozni, de, mint minden fejlesztésnél, előbb tervezzünk, vizsgáljuk meg, hogy valóban a legtöbb energiamegtakarítást hozó területet szemeltük-e ki.

Akárcsak a fűtési rendszer korszerűsítése esetén, a nyílászárók felújításakor is fontoljuk meg, nem térülne-e meg jobban, ha a rendelkezésünkre álló pénzt a ház külső szigetelésére költenénk? A százalékokból látszik, hogy a házak legnagyobb hőveszteséget olyan felületeken szenvedik el, ahol szigeteléssel lehet védekezni. Ha azonban a szigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével is rendben vagyunk, vagy annyira nincs pénzünk, hogy úgysem tudnánk nekikezdeni ezeknek, akkor nézzük meg, mit lehet kezdeni a nyílászárókkal?

Ablakcsere: havi 20 000 spórolás vs. Ablakcsere: 10-12 év megtérülés Egy két ablakszárnyú ablak hőátbocsátási tényezője U=4W/m2K, vagyis egységnyi üvegfelületen egy óra alatt ennyi Watt energia megy el, miközben a kinti és a benti hőmérséklet között 1 fok a különbség. Ha az értékeket 24 órára, illetve 20 fokra növeljük, és a lakásunknak 3 ablaka 10 négyzetméteres, akkor egy nap alatt 29KW energiával fűtjük az utcát. Ez egy hónap alatt 864 KW, egy szezon alatt 4000KW. Ennyi energiát kb. 30.000 forintért veszünk. A modern hőszigetelt ablakok hőátbocsátási tényezője U=1,1W/m2k, vagyis a szezonban 20.000 forintot megspórolunk vele. Mivel az ablakcsere költsége 3 nagy ablakra 250.000 és a csillagos ég között van, a megtérülési idő 10-12 év. Soknak tűnik, de a csere hosszú időre szól és a lakásunk értékét is növeli. Viszont, ha nincs mellé pályázati támogatás, háromszor is meggondolja az ember.

A lehetőségeink: kicseréljük a teljes nyílászárót egy újra, kicseréljük az üveget a régi ablakban, szigeteljük a nyílászáró illesztékeit és megjavíttatjuk a zárját, illetve megfogadunk néhány praktikus csináldmagad tanácsot. A lényeg, hogy minél kevésbé fűtsük az utcát.

• Kezdjük azzal, hogy felmérjük a lakásunk nyílászáróit, vagyis az összes ablakot és a bejárati ajtót. Ezeket mérjük meg, illetve próbáljuk megállapítani, hogy milyen anyagból készültek. Kiszámíthatjuk a hőátbocsátási tényezőjüket is, ami hasznos lesz annak mérlegelésében, hogy érdemes-e új nyílászárókat venni, vagy a régiek felújíthatók.

• Két módon nyerhetünk energiát: ha megszüntetjük a nyílászárók melletti szellőzést, illetve, ha hőszigetelt anyagokból készült nyílászárókat alkalmazunk.

• Előfordul, hogy az ablakok ajtók kerete rosszul van beillesztve vagy az idők során elmozdult. A kisebb hézagokat magunk is betömhetjük szigetelő habbal. A hézagokat azonban sokszor nem árulja el külső repedés, mert be van vakolva. Ilyenkor hőhíd keletkezik, amely a páralecsapódás miatt penészedéssel is járhat. Kopogtassuk végig az ablakok mentén a falat, és ahol kongó hangot ad, ott üreg van a vakolat mögött. Álljunk neki a kalapáccsal, és verjük le addig, amíg könnyen megadja magát. Ezután gipsszel (gyorsan szilárdul) tömítsünk.

• Legtöbbször a huzatot okozó rés a keret és a tok között van. Meglepődnénk, ha összeadnánk a rések felületét: egy szoba esetén egy kisebb labdányi lyuk is kijöhet. A réseket először is a nyílászárók jobb beállításával, a zárak cseréjével próbáljuk megszüntetni, hiszen általában a fa ablakszerkezet vetemedéséből, deformálódásából származnak.

• Ha még így is maradt rés (fog maradni), ezeket egy égő gyertyával fel lehet deríteni; ha pedig kívülről éppen nem fúj a szél, próbálkozzunk hajszárítóval. Ha a rés a keret és az ablak között van, akkor a méretét úgy lehet felmérni, hogy egy kis adag gyurmát illesztünk a keretre, majd rácsukjuk az ablakszárnyat. A profik 10 centiméterenként mérik a vastagságot, és ehhez mérten választanak szigetelőprofilt. A gyurmás adatokat jegyezzük fel az ablakkeretre is (és papírra is), így nem zavarodunk bele a sok adatba.

• A keret és tok közötti ablakrés eltöméséhez választhatunk öntapadós profilokat is, de legtartósabb, ha a nútmarásos technikával szilikonprofilt illesztetünk be az ablakba. Erre 10 éves garanciát adnak, és nagyon jól szigetel, ára kb. 600-800 Ft/négyzetméter, és különböző kiszállási díjak jöhetnek még rá. Az öntapadós szivacs szigetelés olcsóbb, viszont csak 1 évet tart, a gumi pedig 3-4 évet. Érdemes 10 évente elvégeztetni a nútmarást, bár a marógép annyira visít, hogy legbőszebb kutyánk is az udvar hátuljába húzódik majd tőle (a lakótelepi szomszédok viszont előjönnek). Nútmarógépet mi is bérelhetünk, de jobb, ha előbb gyakorolunk, főleg, ha már hideg van kint, amikor marás céljából leszedjük az ablakokat.

• Ha több ablakunkon is találunk rést, akkor mindenképpen javítsuk ki, a beáramló levegő ugyanis nemcsak a hőéretünket rontja, hanem a két ablak között huzatot is okoz, és az ablakok alatti radiátorokról még gyorsabban viszi ki a meleget.

• Érdemes kicserélni a kiszáradt, kilazult gittet az üvegtábla körül. A gittelés elvégezhető házilag is, egy kiló ablakgitt 600-700 forintba kerül. Használat előtt jól gyúrjuk meg, majd nyújtsunk belőle kígyókat és a letisztított felületre gittelőkéssel 45 fokos dőlésben vigyük fel (a kezünk és a kés legyen olajos vagy vizes).

• A konyhai és fürdőszabai ablakokat mindig belülről szigeteljünk, különben a pára a dupla ablak külső felén fog lecsapódni és visszacsorogni az ablakközbe. A szobák ablakai esetében lehet a külső ablakszárnyat szigetelni.

• Ha a régi ablakunk kerete bírja a terhelést, a jobb szigetelés érdekében ablaküveget cseréltethetünk. Az ablaküveg ugyanis pocsék hőszigetelő, vagyis átengedi a hideget, még akkor is, ha dupla ablakszárnyunk van. Számítsunk azonban arra, hogy a szigetelt üveg nagyobb fajsúlyú, és a szakember jelezni fogja, hogy idővel ablakszárnyaink „lógni" fognak a terhelés miatt. Ha a „szaki" ezt nem jelzi, kérdezzünk rá!

• A meglévő ablaküvegre tehetünk hővisszaverő öntapadós fóliát is. Ezzel inkább ne kísérletezzünk, bízzuk szakemberre. Sokáig bírja, de a felvitel költsége miatt nem nagyon hatékony.

• Olyan megoldás is létezik (Duplo ablak), amelyben egy harmadik, szigetelt üvegszárnyat rögzítenek a belső ablakszárnyra fixen vagy nyithatóan. Ennek költsége kb. 15 000 forint négyzetméterenként.

• Ha van pénzünk, és kivárjuk a hosszas megtérülési időt, akkor a teljes nyílászárócsere a leghatékonyabb megoldás. A nyílászárók forgalmazásának jelentős piaca van, érdemes több ajánlatot begyűjteni és körülnézni a neten is. El kell majd döntenünk, hogy a tetszetős és természetes anyagú fa nyílászárót válasszunk-e vagy műanyagot. Új nyílászáró választásánál induljunk ki abból, hogy az U*A/ár arány a lehető legnagyobb legyen. (U=a teljes nyílászáró hőátbocsátási tényezője, A = a nyílászáró teljes felülete.)

• Teljes nyílászárócsere esetén gondoljunk bele, hogy az új ablak üvegének milyen fényáteresztő képessége lesz. A ablaküvegek hőszigetelésével, hogy némileg csökken a fényáteresztés.

• Az ablakot szigetelhetjük azzal is, ha hőszigetelő redőnyt használunk, és éjszakára lehúzzuk. Kevésbé hatékony, de érdemes vastag hőszigetelő függönyt is használni.

• Ha nagy a jövés menés a bejárati ajtón, akkor tehetünk oda is hőszigetelő belépő-szélfogó függönyt.

• Ha megtehetjük, rendezzük be úgy a lakást, hogy a napsütötte déli oldalra kerüljön a nappali, ahol sokat tartózkodunk.

• Az erkélyen, verandán beüvegezett télikert jól fogja a hideget, üvegházként bent tartja a meleget, de nem biztos, hogy nyáron egy plusz üvegezett ablakra vágyunk.

• Ha nem elég jó az ablakunk hőszigetelése, tegyünk ablakkígyót a két ablakszárny közé.