Szeged - delmagyar.hu

Nem ért egyet? Írja meg kommentben a cikk alján! Spórolási ötlete van? Küldje be a cikk alján talált űrlapon!

– Kétezerért – mondja előre a lakótelepi benzinkútnál a ladás, tíz évvel ezelőtt még a kutas kérdezte azt, hogy tele kéri? Autózni viszont kell, sokaknak munkaeszköz is és nem mindig alternatíva a tömegközlekedés vagy a kerékpár. Spórolni viszont lehet az üzemanyaggal, s ennek nem csak a pénztárcánk – bankszámlánk –, hanem a környezetvédelem is hasznát látja. Cikkünk első részében az általános szempontokat mérlegeltük, ezúttal inkább a vezetéstechnikára összpontosítunk.

Óvatosan a gáz- és fékpedállal

Mármint ne adjunk gázt fölöslegesen. A vezetéstechnikán nagyon sok múlhat, taxis barátom mindig felmérgeli magát, ha mellém ül, hogy milyen pazarlóan is vezetek. Sokszor elég csak a lábat elemelni a gázról, hiszen a motorfékkel is lassulunk. Megállás előtt, lassításkor, lejtőn vissza kell váltani eggyel alacsonyabb fokozatba – üresbe viszont ne guruljunk, mert az veszélyes. Tartsuk a követési távolságot, hogy ne kelljen hirtelen fékezni!

Próbáljuk tartani az egyenletes sebességet

Indulhatunk határozottan, de kapcsoljunk fel időben minél följebb, s tartsuk a tempót. Újabb autókban gyakori a váltási tanácsadás, kis nyilak jelzik, hogy mikor érdemes fel-, illetve visszakapcsolni, a takarékosság és persze a motorkímélés jegyében. A tempomat, vagyis a sebességtartó automatika hasznos találmány, spórolni is lehet vele, ám annyit nem igen ér, hogy pótlólagos beruházásként szereltessük be a kocsiba – már ha egyáltalán lehet. Sztrádán csábítónak tűnik a kamion szélárnyékában autózni, üzemanyag is kevesebb fogy, de ez túl veszélyes. Az igazi állítható érzékenységű távolságkövető tempomat, de ez még nem olcsó mulatság.


Számoljon, mennyire érdemes sietnie

Sokat hozhat, ha a sztrádán a 130-140-es tempó helyett csak 110-120-szal haladunk, nyilván nem feltétlenül a (leg)belső sávban. Később érünk oda, ez igaz, de miért ne indulhatnánk hamarabb. A spóroláshoz azzal is hozzájárulhatunk, ha nem a pályán megyünk, s így nem kell úthasználati díjra költenie - ma már az egyszeri Szeged-Kecskemét retúr is erősen meggondolandó.

Gondosan tervezzük meg az útvonalat!

Az autóban eltöltött idő lerövidítése az üzemanyag-megtakarítás talán legkönnyebb módja. A vezetési idő csökkentése érdekében egyszerűsítsük le az útvonalat, használjuk az internet kínálta útvonaltervezőt, de ma már a navigációs rendszerek is elérhető árúak lettek – ott vannak az okostelefonokban is –, így egy-egy üzemanyag-pazarló, komolyabb útvonaltévesztés, felesleges városi bolyongás megúszható.


Használjuk ki a zöldhullámot

Ha több lámpán kell áthaladni, óvatosan közelítsük meg a következőt, hogy ne kellejen nagyot fékezni és sokat várni, hogy zöldre váltson a lámpa. Jó, ha ismerjük az utat, kifejezetten takarékos, ha együtt autózunk a zöldhullámmal.

Önellellenőrzés Egyre több autón van már fedélzeti számítógép, s ennek egyik jellemző menüpontja a pillanatnyi fogyasztásmérő. Nem feltétlenül hajszál pontos, de arányosan mindenképpen mutatja, milyen takarékosan vezetünk egy időpillanatban, és sokat segít a helyes sebességfokozat megválasztásában is.

Kell-e mennie a motornak?

Nem feltétlenül, ezért azután az autózás feltalálta a takarékos start-stop rendszert. Ha új kocsit vásárol valaki, érdemes olyan csomaggal választani, amiben ez benne van. Kicsit szokni kell, hogy piros lámpánál vagy forgalomban történő megállás után néhány másodperccel leáll a motor, de a kuplungpedál benyomásával tényleg nagyon gyorsan újra indul. Ha nincs ilyen rendszer, akkor azonban inkább csak a vasúti átjárónál, s az ismert, hosszabb váltási ciklusú lámpáknál érdemes leállítani a motort, a régi önindítókat ugyanis egészen más igénybevételre tervezték, mint a start-stop rendszerűeket.

Kerüljük a nagy forgalmat, a csúcsidőket

Ha megtehetjük, a csúcsforgalmi időszakon kívül közlekedjünk, így kisebb időt töltünk a dugóban, és kevesebb üzemanyagot fogyaszt a jármű. Ha nem reggeli 6 és 9, illetve a délutáni 3 és 6 óra közötti csúcsban próbálunk átfurakodni a városon, spórolunk az üzemanyaggal és az idegeinkkel is. Hat óra előtt és este üresebbek az utak, kevesebb a baleset.

Kevesebb fokozat is elég?

Van olyan „iskola", hogy a sík terepen a negyedik sebességfokozatot el lehet felejteni, s ha elértük a tartani kívánt 50-55 km/órás sebességet, a 3-as után egyből kapcsolhatunk 5-ösbe. A mai motorok többsége megfelelően rugalmas ehhez, de ez azért erősen autófüggő. Egy adott – nyugodt – útszakaszon, azonos sebességgel 4-es helyett 5-ös fokozatban könnyen megtakarítható 10 százalék üzemanyag. Ha azonban a forgalom tempója nem teszi lehetővé az ötös fokozatba kapcsolást, ne felejtsük a váltót hármasban, hanem kapcsoljunk fel négyes fokozatba. Ebből a megközelítésből is tanulságos lehet a korábban már említett váltási tanácsadás, higgyük el, hogy azt már eleve takarékosra hangolták az autótervezők, s fogadjunk szót a le- vagy felfelé mutató kis nyilaknak.