Spórolunk-e hőszivattyús fűtéssel? Hát az infrafűtéssel? Napkollektorral?

A gáz helyett energiát nyerhetünk a Földből vagy éppen a Naptól. A hőszivattyúk és napkollektorok világában nehéz eligazodni, és a mai gázárak mellett is túlzás megtérülésről beszélni.

Munkatársunktól - 2013.02.02. 00:15

Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail

Nem ért egyet?
Írja meg kommentben a cikk alján!

Spórolási ötlete van?
Küldje be a cikk alján talált űrlapon!

2013-ban már bőven túljutottunk azon az elképzelésen, hogy mindössze fosszilis energiahordozók elégetésével lehet fűteni. Nem kell mindenáron tüzet gyújtani egy kis melegért.

Mi is az a hőszivattyú?

Megtérül-e a hőszivattyú

Egy földhőre épülő fűtésrendszer kiépítése egy 120 négyzetméteres házat alapul véve 2,5-3 millió forintba kerül. Évente 155 ezer forintos gázos fűtési költséget alapul véve bizony megtérülésről nem lehet ma még beszélni. Ugyan a földhővel fűtés éves költsége egy 120 négyzetméteres háznál 100 ezer forint alatti, a több milliós beruházás, karbantartással együtt nem hozza be az árát.

A köztudatba már évekkel ezelőtt bekerült a hőszivattyú fogalma, azonban érdemes alaposan megnézni, miként is fűthetünk, sőt, hűthetünk a föld hőjével. Működési elve egyszerű: a hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Ahhoz, hogy a föld mélyében lévő hőhöz hozzájussunk, le kell fúrni, a rendszertől függően akár 50-200 méterre.

Talajkollektoros rendszer esetén több száz méter hosszú, speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.
Talajszondás rendszer esetén nagyjából 15 centiméter átmérőjű, 50–200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe leginkább függőlegesen. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. 200 méteres mélység esetén közel 17 °C-os a Föld.

Megvan a hő, de hogyan lesz belőle fűtés? A keringető rendszerben található hűtőanyag elpárolog, miközben energia-felvétel történik. Az így keletkezett geotermikus energia sűrítésével a kompresszorban egy magasabb nyomás- és hőmérsékletszint keletkezik. A kondenzátorban a hűtőanyag ismét lecsapódik és ezzel energiát ad le. A hűtőanyag áthalad egy szabályzón, ezzel megint a kiindulási állapotba kerül, majd újra áthaladhat a keringető rendszeren.

Szakemberek elsősorban új épületeknél javasolják a földhő kiaknázást, ugyanis a rendszerek telepítése sok kosszal, felfordulással jár.

Mi is az az infrafűtés?

Élet gáz nélkül? Lehetséges. A hőszivattyú egyelőre távoli megoldás, az infra falfűtés viszont nem. Mivel a padlófűtés hőmérsékletét nem szabad 28-30 fok fölé vinni, a tervezők a falfűtés felé fordultak. Az infrafűtés ugyanolyan érzést kelt, mint a nap sugárzása: gyógyászati célokra először Japánban kezdték használni a 70-es években. Előnye, hogy a rendszer tervezése és kivitelezése alapterülettől függően akár 1 munkanap alatt elvégezhető. Szakértők állítják, az infra falfűtéssel a nagy fűtőfelület miatt a szobák hőmérséklete 2-3 °C-al csökkenthető, ezáltal 10-20 százalékos megtakarítás is elérhető a komfortérzet csökkenése nélkül. Egy 120 négyzetméteres lakás kombinált fal és padló infra fűtése közel 500 ezer forintba kerül, a ház melegen tartása a jelenlegi áramárak mellett 120-180 ezer forint közötti lehet.

Mire jó a napkollektor?

Napkollektor melegvízhez

Egy családi ház használati melegvizéhezhasznált, 300 literes tárolóhoz, 2 elemmel a napkollektoros rendszer beruházása 1,3-1,5 millió forint. Magyarországon egy négyzetméter felületre egy évben 1300 kWh napenergia érkezik. Kollektorral ebből 500-600 kWh hasznosítható. 19,7 Ft/kWh gázárral számolva a megtérülés 12,5 év.

Ha nem tetszik sem a hőszivattyú, sem az infra falfűtés, még próbálkozhatunk a napkollektor rendszerekkel. Előre leszögezzük: a napkollektorok inkább rásegítésre, mintsem önálló fűtésrendszerként használhatóak. Működési elvül, hogy a Nap által előállított hőt a hőhordozó folyadék továbbítja a hőcserélőbe, ott a tartály külső részébe leadja a hőt a fűtővíznek. A napkollektorokat jellemzően háztartási melegvíz előállítására alkalmazzák, de ugyanez a rendszer képes lehet egy alacsony hőfokú (amelyben a keringő folyadék 30-40°C körüli) fűtési rendszer kiszolgálására is. Ilyen fűtési rendszer lehet például a padlófűtés vagy a falfűtés.

A napenergiát hasznosító fűtési rendszerek legnagyobb hátulütője, hogy télen, amikor leginkább szükségünk van a fűtésre, akkor a legkevesebb a napsugárzás. Ennek oka a rövidebb nappali periódusokban, az alacsonyabb napállásban és a gyakoribb rossz időben keresendő. Így télen kevesebb energiát tudunk a napsugárzás segítségével a fűtési energia előállítására használni. A napkollektor rendszerek azonban kedvezően ötvözhetők a kondenzációs kazánokra alapozott fűtési rendszerrel, így bevezetésükkel akkor is érdemes foglalkozni, ha önállóan nem adnak teljes fűtést.

Címkék: alternatív energia, falfűtés, fűtés, fűtési rendszer, hőszivattyú, padlófűtés, spórolási ötletek, takarékosság

Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail

A rovat legfrissebb cikkei

A nyitóoldal témái

Töltés, kérem várjon!

12 következő >> végére >>> 17 hozzászólás

Moderálásra küldöm 17. eljensokaszeged 2013.02.02. 14:05

Ez tény, mert sokszor az én pofám ég mikor hallgatom a gépész "kolléga" ármagyarázatait.

ez így igaz.

Moderálásra küldöm 16. C6H12O6 2013.02.02. 13:41

El kell költözni melegebb éghajlatra. Különös tekintettel a cikkíróra. Egyébként a bekerülési költségek főleg attól függenek, hogy mennyire tudják átverni a megrendelőt az árakkal. Ez tény, mert sokszor az én pofám ég mikor hallgatom a gépész "kolléga" ármagyarázatait. Én speciel a napkollektor plusz napelem kombinációra szavaznék a magyar találmányos tetőcserepekkel. És igénybe kell venni persze az Eu-s támogatást meg, amit még lehet mellé.

Moderálásra küldöm 15. eljensokaszeged 2013.02.02. 12:53

és örömteli h megjelentek a vállalkozók!

hajrá.
többi oldalon kb 50 százalékos fűtés megtakarítást ígérnek. de miből lesz 3 millió beruházni? évente 500 ezer forintos fűtésnél (legyen annyi) 250 ezer a megtak. az 12 év a 3 millió nulla javítással, nem? várom a vállalkozók magyarázatát miért éri meg 3 milliót a hagyományos gázos fűtés 500 ezer forintos helyett elkölteni.

Moderálásra küldöm 14. eljensokaszeged 2013.02.02. 12:51

Itt egy 120nm-es ház éves fűtési költsége 155 ezer forint, - lehet h új korszerű, szigetelt ház.
míg a szigeteléses cikkben egy 130nm-es házé 550 ezer forint. - 70-es években épült?

valaki? megoldás?

Moderálásra küldöm 13. radotibor 2013.02.02. 12:47

Sajnálom, hogy a megírt cikk csak súrolja az alternatív energiák hasznosítását. Magyarországon sőt Csongrád megyében is sok remek megoldás van már, ami nem is hasonlít a leírt megoldásokra.
- Levegős hőszivattyúk. Előző hozzászólásokban részletezik.
- Talajvizes hőszivattyúk amihez nem kell feltúrni a telket és nem vesz ki talajvizet.
- Hőszivattyúk, amik 60 fokos előremenő vízhőmérsékletet produkálnak.
http://www.pitvaros.hu/?module=news&action=show&nid=70109#MIDDLE

Javaslom a cikkírónak, hogy keressen fel jó megoldásokat és írjon egy cikksorozatot, hogy ne legyenek félreinformálva az emberek, mert a cikkben leírtak a valóság 3%-at ha lefedi, nem hazugság, hanem információhiány miatt.

Moderálásra küldöm 12. Zoan1 2013.02.02. 11:09

A spórolásos cikkekben igencsak különböző számok szerepelnek a fűtési költségekkel kapcsolatban, úgy látom, attól függően, hogy mit szeretnének belőle kihozni... A számok idomulnak a mondanivalóhoz. Itt egy 120nm-es ház éves fűtési költsége 155 ezer forint, míg a szigeteléses cikkben egy 130nm-es házé 550 ezer forint. Nyilván ezek alapján az lesz a következtetés, hogy a hőszivattyú nem éri meg, a szigetelés viszont milyen jó dolog... Ez így nem igazán hiteles...

Moderálásra küldöm 11. DasBoot 2013.02.02. 09:39

Illetve ott van még a hybrid hőszivattyú, ami egy kondenzációs gázkazán és egy levegő-víz hőszivattyú kombinációja és mindössze 900 000 Ft. Ha azt nézzük, hogy egy kondenzációs kazán 300-tól indul, akkor a hőszivattyú már csak fél milla. Tényleg kevesen tudják, de átmeneti időszakban kitűnően lehet fűteni az inverteres klímákkal.
A napkollektor meg nyáron tud nagy mennyiségű meleg vizet adni, olyankor meg nem igazán kell.

Moderálásra küldöm 10. ivando 2013.02.02. 08:28

6.csuszpicsuka 2013.02.02. 08:15

Engem nem kell meggyőznöd, ezzel foglalkozom. Amúgy értékes, helyénvaló a hozzászólásod!

7.Bond 2013.02.02. 08:15

Jól látod a lényeget, egyetértünk!

Moderálásra küldöm 9. ivando 2013.02.02. 08:22

4.Picim 2013.02.02. 07:50

Kicsit keveslem az évi 72 ezer forint fűtésszámládat. De valószínűleg ez egy jó hőszigetelt társasházi lakás lehet. Nálad biztosan soha nem térülne meg egyik alternatív fűtési rendszer sem, amennyiben így gondolkodsz.
Véleményem szerint egy 120 nm es családi ház fűtési költsége évi 200 ezer forint körül van. Itt már van értelme gondolodni egy levegő-víz hőszivattyún, ahol padlófűtéssel van megoldva a jelenlegi rendszer. Minimális átalakításokkal a cikkben szereplő összegeknél jóval olcsóbban kihozható. Én nem szeretek megtérülésről beszélni az alternatív rendszereknél, én inkább egy befektetésként szeretem értelmezni.
A cikkben nincs szó a napcelláról, amivel elég kedvező villamosenergia költségek érhetők el. Ezzel kombinálva a hőszivattyút már nagyon csábítóak a számok! De mindezekhez igen is anyagi befektettés kell.....

Moderálásra küldöm 8. Bond 2013.02.02. 08:17

Ja, akit érdekelnek házépítői tapasztalatok: passziv.net

17 hozzászólás12 következő >> végére >>>

Töltés, kérem várjon!

ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés