Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

A kis Ülőbikák

Szeged - Sorozatunkban Csongrád megyei utánpótlás-sportegyesületeket mutatunk be. Az országban egyedülálló módon a szegedi Csakazért SE ülőröplabda-csapata mozgássérült fiatalokkal is foglalkozik. A lelkes kis csapatot látogattuk meg az egyik edzésen.
„Ülőbikák!" – szólt a csatakiáltás az edzés végén. Petró János betette középre a kezét, megkérdezte, hogy mit kiáltsanak, a gyerekek válaszoltak: „Ülőbikák!"

Bezengte a Vedres-szakközépiskola tornacsarnokát ez a kiáltás. Véget ért az edzés.

És akkor a tréning. A Csakazért SE ülőröplabda-csapata fél éve kezdett el foglalkozni utánpótlás-neveléssel. Csíkos Gábor, a Medikémia Szeged egykori legendás válogatott játékosa és Petró János gondolt egy merészet, és mozgássérült gyerekekkel kezdtek el foglalkozni. Egyelőre hárman járnak a kedd esti foglalkozásokra, Bogi, Csabi és Tomi. Mivel a tesók is jönnek az edzésre, így létszámban sincs hiány, hiszen Zsuzsi, Attila és még Bogi anyukája is beszáll a gyakorlatok elvégzésébe. Magyarországon az egyetlen a szegedi klub, amelyik fiataloknak tart ülőröplabda-edzést.

A kis Ülőbikák. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Amikor Csíkos Gábor nem ér rá, akkor Petró János és Gyimesi Nóra, az egykor az SZTE EHÖK-ben röplabdázó játékos helyettesíti a mestert, így volt ez most a keddi tréningen is.

– Mindenki pontosan érkezik, és nagyon várja az edzést. A játékon van a hangsúly, hogy mozogjanak a gyerekek. Ez volt a célunk, hogy rendszeresen mozgáslehetőséget biztosítsunk nekik. Már felvettük a kapcsolatot a szegedi iskolákkal, így nagyon bízunk benne, hogy népes kis csapatunk lesz a közeljövőben, és még többen ránk találnak. Minden kedden 17 órakor kezdünk, egyórás a foglalkozás.

A bemelegítés után passz, alsó nyitás, zsinórlabda, „nyomd le a másikat!", szervajáték szerepelt a programban, majd következett a „nemzetes" játék. Bogi és Csabi nagyon ügyes volt, ők nyerték a versenyt, amelynek a lényege a célzáspontosság, a téri tájékozódás és a reakcióképesség fejlesztése is volt. Nagyon komolyan vették a gyakorlatot, úgy, mint a nagyok.

Mentek előre, mosolyogtak, sok-sok dicsérő szót kaptak Petró Jánostól és Nórától, akik többször is beszálltak a játékba, mutatták, hogy miként kell ütni, sáncolni, nyitni.

A kis Ülőbikák. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Javították a hibát, türelemmel, kedvességgel szóltak a gyerekekhez. Ők pedig ezt nagyra értékelték, mert mindent nagyon komolyan vettek, próbálták úgy végrehajtani a gyakorlatokat, ahogy a két tréner kérte tőlük.

Micsoda öröm volt, amikor már az egymás közötti játékban egy-egy hosszabb labdamenet alakult ki. Igazi röplabdacsata ülve. Vetődés, sánc, majd egy jól irányzott bomba, ami után pont volt a jutalom. Itt győztes volt mindenki. Az edzők, a játékosok, a szülők, akik a kis tornaterem padján üldögélve nézték csemetéjüket. Felszabadultak, boldogok voltak. Bogi, Tomi és Csabi sportoltak, szórakoztak.

„De kár, hogy vége!" – szólt az egyik fiatal, miután jött a hír, hogy pakolni kell. Kört alkottak, a kis csapat egymás kezére tette a kezét, kivártak – csillogott a szemük –, majd a már említett csatakiáltással búcsúztak: „Ülőbikák!"

Tudják, hogy mi a jó ebben? Hogy ezt a csatakiáltást ők minden kedden elmondhatják. Ezért nagy dolog az, amit a Csakazért SE elkezdett, lehet róluk példát venni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatan küzdenek két helyért, a Szedeák is

Elrajtol a középszakasz a férfi kosárlabdázóknál: a Naturtex-SZTE-Szedeák holnap 18.15-től a Szombathelyt fogadja az újszegedi sportcsarnokban. Tovább olvasom